Szatmár, 1903 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1903-04-04 / 14. szám

2, Dániel N.-kolcsi, Farkas Kálmán K.-hodosi, és Katona Zoltán méhteleki, tanítók, és N.-Koles, T.- Berek, Homok, Adorján, és Méhtelek egyházaink kaptak egyenként 8ü—80 koronát. Ezután áttért a közgyűlés a zsinati tör­vénytervezet tárgyalására, mindjárt első pontját kifogásolta, amenyiben a tervezett czimet el nem fogadta, majd kisebb nagyobb módosítások után a betegekhez viendő úrvacsorája kiszolgáltatásá­nak a módját úgy fogadta el a gyűlés többsége, hogy oly helyeken a hol eddig szokásban volt az ezután is meghagyandó. Eme fontos és sok időt igénybe vett javaslat tárgyalása után még az egyházak osztályozása készíttetett el, fájdalom 42 egyházunkból 34 negyedik osztályú vagyis 1600 koronát ér csak el. Majd az állandó sző­nyegen levő amaczi székper ügyében hozott ha­tározat utasítva őket, hogy az istenházában ne versengjenek. A szatmárhegyi egyház is segéd­lelkészt óhajtana tartani, az egyházmegye az iskola fenntartó Szatmár városához utasítja őket. A „Magyar Szó“ részvényeiből kettőnek a véte­lét gyűlés szintén elhatározta. A gyűlés első napján délben a nagyvendég- lőben társas ebéd volt, hol a nagybányai intelli- gentia szép számmal képviselve volt. Ott voltak Gellért Endre polgármester, Neubauer Ferencz főbányaigazgató, Valán Ferencz bányakapitány, Szabó Adolf erdőigazgató, Stoll Béla ügyvéd ta­karék igazgató, Yida Aladár főgymn. igazgató stb. Pohárköszöntőket mondottak : Bencsik István esperes Gellért Endre polgármesterre, Gellert Endre polgármester a jubiláns Papolczy Károly lelkészre, Böszzöményi Zsigmond az esperesre, Szabó József szintén a jubilánsra, Hajdú Berta­lan Dezső Kálmán tanácsbiróra, Bottyán Pál Csaba Adorján főszolgabíróra, Szabó Miklós Sinka Lajosra, Sinka Lajos Soltész Jánosra. A gyűlés tagjai 3-án délután utaztak el kedves emlékekkel a jó nagybányaiak közül. Hírek. — Lapunk mai számához egy fél iv mellék­let van csatolva. * Közgyűlés. A Szatmárvármegei Lorántffy Zsuzsánna egyesületi, hó ló-én tartja évi ren­des közgyűlését a ref. főgymn. tornacsarnokában. A közgyűlés tárgyai lesznek a titkári és pénztári jelentések. A vidékről bejövő vendégekre való tekintetből egy pár Programm számot is beillesz­tenek, még pedig szavalni fog Hérmán Margit és felolvas Bakcsy Gergely főgymn. tanár. Köz­gyűlés után közvacsora lesz tánczczal egybekötve. * Értekezlet. A szatmári egyházmegye lel­készei és tanácsbirói márc. hó 31-én az ev. ref. egyháztanácstermében reggeli 9 órától esteli 7-ig értekezletet tartott, melyen a zsinati törvényter­termében vár reá. Szorongó kebellel, alig titkol­ható remegéssel lépett a szegény áldozatra szánt bárányka a komor terembe. Ott két férfiú fogadta. Atyja Telebes már nem ismeretlen előtünk, bár a lakoma elvei közt, a hatalmas vendégekkel szemben tőle telhető nyájas arcot mutatott, — mig valódi képét most láthatjuk, mikor gyengébb elleféllel lévén dolga, lapos orra, kerek álla s őszbecsavarodott szőke szakálla a gyengeség és félénkség jellegét vise­li, de merev testtartása, szemeinek szúró tekin­tete és hangjának nyers rikácsolása mutatja, hogy kegyetlensége nem ismer határt, ha van módja azt gyakorolni. Szinte boszantó az ellenmodás ez ember puha, lomha teste és elvadult, durva lel­ke között. De nem kisebb az ellentét — csakhogy fordított viszonyba — a Szengor viselkedésénél sem. Ez egy ötven év köiúili hatalmas termetű, marcona alak. Csaknem egész képe bevan nőve sűrű, fényes fekete szőrrel. Villámló, apró sze­mei alig látszanak a durva szakái és óriási szemöldök bozótjai közűi. És ez az ijesztő alak kitörő nyájassággal, mohó vigyorágással siet a- rája elé, — ahogy csak egy kiéhezett hiéna fo­gadhatná a ketreczóbe bocsátott őzikét. — Végre láthatom hát az én kedves Milo- támat I Olyan türelmetlen voltam már. A szerelem szárnyain repültem hozzád s ide érve meg kel­lett tudnom, hogy az a rabló csorda magával hurczolt. Ilyen vakmerőséget! De remélem nem kínoztak nagyon a kutyák. No csak jöjjenek ami határunkba, majd elpusztítjuk őket a föld sziné- ről! Milota arca kipirult az ingerültségtől e be­széd alatt, de türtőztette magát és fojtott remegő hangon válaszolt: — Ne feledd Szendor, hogy engem a ma­gyarok nem hurcoltak el, hanem önként mentem SZATMÁR. vezet tárgyaltatott és vitattatott meg. Megálla­pította ez értekezlet azon javaslatot, melyet e hó folyamán tartandó egyházmegyei közgyűlés elé fog beterjeszteni. * Emlékeztető. Néhai Hérmán Mihály em­lékünnepélye holnap, vasárnap d. e. ! 1 órakor fog megtartatni a ref. főgymn. tornacsarnokában, a melyre ez utón is meghívja a közönséget az egyháztanács. — Schlauch Lőrlncz utóda. A Schlauch Lő- riucz halála folytán megüressedett nagyváradi püspöki szélibe a király Szmrecsányi Pál szepesi püspököt, a főrendiház tagját, vármegyénk szü­löttét nevezte ki. A kinevezés egy közszeretet­ben álló nagyműveltségü főpásztort ért. — Nepgyülós a katonai javaslatok ellen Ünnepi szint öltött márcz. 29-én Szatmár városa. Ünnepet ült, mely ünnep nem egy felekezeté, nem egy politikai párté, de az egész városé volt. A város minden egyes polgárának szive megdob­bant azon javaslatok eltörlése érdekében, mely újabb vér- és pénzadóval akarja sújtani ez agyon csigázott szegény népet. Megdobbant szive min­denkinek és ennek hatása alatt igyekezett kife­jezést adni érzelmének, igyekezett csatlakozni az ország közvéleményéhez. Ennek az együtt érzés­nek méltó kifejezése volt a vasárnapi népgyülés, melyet még fényesebbé tett Benedek János, Lovászi Márton és Bakonyi Samu országgyűlési képviselők megjelenése, kik mindannyian nagy szónoki hévvel és politikai tudással tárták fel az ország jelenlegi helyzetét, s kijelentették, hogy e javaslat ellen utolsó, lelielletiikig küzdeni fog­nak s nem engedik azt törvényerőre emelkedni. * Előléptetések A vallás-és közoktatásügyi miniszter Orosz Alajos és Nagy József helybeli kir, kath. főgyimn. rendes tanárokat f. hó else­jével kezdődő érvénynyel a VIII. fiz. fokozat 3-ik osztályába (2800 K.) léptette elő. — Keresztes András temetese. Óriás rész­vét mellett helyezték örök nyugalomra f. hó 1-én Keresztes András földbirtokost. A gyászszertar­tást a háznál Biky Károly ref. esperes, a sírnál pedig Rácz István ref. lelkész végezte. — Vármegyei közgyűlés. Folyó hó 7-én rendkívüli vármegyei közgyűlés lesz. Főbb tár- j gyai: A Nagy-károlyban felállítandó Kossuth szoborra megszavazott 4 ezer korona belügymi­niszteri jóvá nem hagyása, több alispáni előter­jesztés. dr. Kollár panasza felső bányai főorvos választás ügyében, felsőbányái kölcsön felvétele, számos községek számadásai stb. — A Lorántffy egyesület márczius 2?-én tartotta szokásos felolvasó estélyét szép számú közönség előtt a ref. főgymn. tornatermében. Az estélyt a közönség a 130 dicséret eléneklésével nyitotta meg. Ennek elhangzása után Majthéuyi András főgymn. tanár tartott élvezetes és tanul­velök s ők a legnagyobb tisztelettel bántak ve- [ lem, nem úgy mint te szoktál a jóhiszemű ellen­ség békeköveteivel. Ami pedig fenyegetéseid il­leti, vigyázz, hogy megfordítva ne történjék. — No nézd csak a kis gerlemadarat, még védelmére kél az ölyveknek. Szerencse, hogy ke­gyes párfogásod nem sokat használ azoknak. És hogy a mérkőzésnél — ha arra kerülne a sor — mikénk bánok el e kóbor csőcselékkel, annak te is szemtanúja lehetsz, mert atyáddal megegyez­tünk, hogy holnapután lakodalmat ülünk s aztán repülünk haza Borsavárba, előbb mint a rabló­had oda érne. Milotának a szívverése is megállt egy pilla­natig a gondolatra, hogy ily közel van megál- doztatásának ideje. Arcza fehérebb lett a falnál. Mint ködfátyolkép a lebegő vászonlapon, támo­lyogva tett pár lépést atyja felé, aztán minden erejét összeszedve szólt: — ügy látom atyám, ti már mindent elin- téztettek, nekem nincs más teendőm, mint enge­delmeskedni. Nem is szaporítom hát a szót, le­gyen úgy. mint akarjátok. Ha Szengor, tudva azt hogy gyűlölöm őt, elég szemtelen lesz erővel magához láncolni ; ha te atyám mindenáron bol­dogtalanná akarod tenni egyetlen leányodat: én nem szaporítom fájdalmamat céltalan ellenkezés­sel. Csak egyetlenegy kívánságom van: hogy öreg Bilkáinat magammal vihessem. Születésem óta anyai szeretettel gondoz ő engem, ezután sem tudnám nélkülözni. — Legyen meg a kívánságod, — sietett Szengor válaszolni — bár a kérés nem egyenesen hozzá volt intézve. Nem állhatom ugyan ezt, a vén banyát, ördög bújjék a ránczos bőrébe ! Mindig úgy néz ream, mintha én lennék apja- anyja gyilkosa. De éretted bájos menyasszonyom, minden áldozatra kész vagyok. — Úgy áldjon meg téged az isten. Ez volt ápr. 4. j — ságos felolvasást Apaffy Mihályné, Bornemissza Annáról. Lénárd Ede szamosdobi ref. lelkész Veres Lajos zongora kísérete mellett népdalokat énekelt, s kiváló szép hangjáért a közönség taps­viharral, jutalmazta. A taps lecsilapulta után Hajdú Árpád ref. főgymn. tan. nagy hatással szavalta el Szász Béla „Harmincz ezüst pénz“ ez. költeményét. Sidó Margit és Erdős Vilma pe­dig Kerekes Juliska kitűnő zongora kísérete mel­lett hegedű-kettőst adtak elő szép sikerrel. Az estély a 179 dicséret lu-ik versének eléneklésé­vel végződött. Az ének számokat Saja Sándor németi ,kántor vezette. * Értesítés. Értesítjük az utazó közönséget, hogy miután a M. Kir. Szálloda megszűnt, az ezen helyen létesített feltételes megállókelyen a fel- és leszálló utasok számára a villamos vonat többé nem fog megállani. A szatmár erdődi vasút üzletkezelősége. * Bimbóhullas. Nagy bánat érte Érkörtvólve- sen ifj. Inczédy Józsefet és nejét. Kis leánykáju­kat, az öt hónapos Juliskát elragadta szerető kö- rürükből a kérlelhetlen halál. — Az iparos Ifjak köre holnap, vasárnap délután 3 órakor tartja meg tisztújító közgyűlé­sét, melyre a kör tagjait és a kör iránt érdek­lődő közönséget ez utón hívja meg az elnökség. * Esküvő. Vásárhelyi Imre felsö-vissó kir. jbirósági aljegyző, márc- 29-én esküdött örök hű­séget városunkban Makay Éviké kisasszonynak, Makay Elek batizi ref. lelkész kedves nővérének. — Rákóczy ünnep Debreczenben. Debreczen városa és a főiskola ifjúsága nagy szabású ün­nepségekkel fogja Rákóczy 2 százados év for­dulóját megünnepelni. Hát a történelmileg Rákóczy nevéhez fűződő Szatmár városa nem mozdul ? * Tánczmulatságok. Az érkörtvélyesi „Olva­sókör“ pénztára javára április hó 13-án, husvét másod naján saját helyiségében zártkörű táncz- mulatságot rendez. Belépő dij : személy jegy 1 K. 4u f., családjegy 4 K. A rendezőség Szatmár és Debreczen felőli vonatokkal érkező vendégek elébe fogatokat küld. — A lázári ref. Dalárda saját alapja javára tagjainak közreműködésével husvét másod napján jótékony czélu tánczvigal- mat rendez. — Az ombodi ev. ref. egyház pénz­tára javára ápril hó 13-án a fiú iskolában táncz- vigalmat rendez. Belépti dij 80 fill, család jegy 2 korona. —• A nagypeleskei ifjúsági egyesület pénztára javára 1903 évi ápril 20-án zártkörű tánczvigalmat rendez. — A botpaládi ifjúság e hó 13-án, az iskola „harmonium alap“ javára táuczigalmat rendez. — Emlékeztető Az angyalosi ev. ref. egyháztanács ápril I ..’-én tartja | az ujjonnan építendő iskola és tanítói ház alapja javára táncmulatságát. * Kérelem. Egy szatmárhegyi szegény, elha­| gyatott, beteg, munkaképtelen asszony a küzön­Milota kétértelmű küszönete a szerelmes vőlegény áldozatkészségéért. Most pedig engedjetek távoz­ni, mert pihenésre van szükségem. Telebes, az örömapa mindeddig szótlanul ült székén. Bosszantotta ugyan leányának épen nem titkolt ellenszenve, leendő férje iránt, de mégsem akarta ez ünnepélyes órát apai dorgá­lással zavarni. Mikor pedig Milota távozni akart, — inkább azért, hogy vejének hízelegjen — ő is megszólalt. — Talán jó volna leányom, ha mindjárt megtekintenéd férjednek pompás jegyajándékait? — Bocsáss meg atyám — hangzott a szá­raz felelet —- de az utazás nagyon kifárasztott, és hogy a nászünnepélyeken megállliassam helye­met, mindenekelőtt nyugodni szeretnék. Azzal kisietett a teremből, a hosszú folyo­sókon futva rohant végig, mintha láthatatlan ré­mek űznék. A vár távoli zugában bebukott egy kis szobácska ajtaján s egyenesen a jó Bilka karjaiba omlott fuldokló zokogással. Minek próbáljam leírni a következő két nap és két éj gyötrelmeit ? Ki tudná szavakba önteni a sóhajokat, melyek egy agyonkinzott, tö­vissel átszűrt leányszivböl szakadnak fel ? El lehet-ó mondani a menyországról, végtelen bol- doldogságról mesélő csalfa álmokat, a tündórkéz szőtte aranyos képeket és a kegyetlen ébredést, mely a tündéri képek helyén rozsdás lánczokat, sötét börtönt, kínzó poklot mutat ? Mikor a lakadalmi vendégsereg már kifá­radt a napokig tartó mulatozásban, Szengor fel­ültette ifjú szép hitvesét és hazavitte a Borsa és Tisza szögletében épült tornyos várba. (folyt, köv.)

Next

/
Thumbnails
Contents