Szatmár, 1903 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1903-03-15 / 11. szám
4. márcz. 15. SZATMÁE. meg, a ki természetesen ezután is Nagybányán fog lakni. Sajátságos, hogy Felsőbányán gyakori az ilyen intézkedés. 1) A felsőbányái takarék ügyvédje Nagybányán lakik. 2) A Felsőbányái Hírlap Nagybányán jelenik meg. 3) A felsőbányái erdőket Nagybányáról kezelik. 4) Most már az ügyész is Nagybányán lakik. Egyszer csak azt halljuk, hogy Felsőbánya megszabadulni óhajtván a választási gondoktól a nagybányai magistratust teljes egészében elfogadja. — Az ördög fia Mint tudósítónk írja Tisza- becsen a napokban temettek el egy jómódú földbirtokost, ki arról volt nevezetes, hogy valamely meggondolatlan pillanatában egy szegény embernek eladta mennybeli jussát. Sokszor ellehet mondani az ilyen műveletlen emberekkel j szemben „ha a jószág sok, a hiába! valóság is sok.“ Mert nem elég gyermekeinknek csak jó anyagi helyzetet biztosítani, bizonyos fokú műveltség szükséges ahoz, hogy az ember az Isten áldását okosan használni tudja. — Anyakönyvi kinevezések. A belügyminisztérium vezetésével megbízott m. kir. miniszterelnök a hiripi anyakönyvi kerületbe Vida Ignácz jegyzői Írnokot, az udvari anyakönyvi kerületbe pépig Kemény Ferencz s. jegyzőt anyakönyvvezető helyetessekké nevezte ki. — A szatmár nemeti-i ügyvédi kamara rendes közgyűlését Szatmár-Németiben, a városháza nagytermében 1903. évi márczius 29-én d. e. 10 órakor tartja meg, melyre a kamara tagjai ez utón is meghivatnak. A közgyűlés tárgysorozata: 1. Elnöki megnyitó. 2. Évi jelentés tárgyalása. 3. Számvizsgáló bizottság jelentése és fölmentvények iránti intézkedés. 4. 1903. évre költség- előirányzat megállapítása. 5. 1903. évi tagdíj megállapítása. 6. Titkárnál f. évi márczius hó j 24-ig írásban bejelentendő indítványok tárgya- ! lása. 7. Jegyzőkönyv hitelesítésére bizottság- megválasztása. — A földmiveíésügyi miniszter Kolumbán Sándor urai tanítónak a méhészeti oktatás fejlesztése végett méhészeti eszközök beszerzésére 52 koronát utalványozott. — Színészet rovatunk térsziike miatt kimaradt. — Mindenki tudja, hogy a Mautner-féle impregnált takarmányrépamag a legnagyobb termést adja, hogy konyhakerti magvaiból a legjobb főzelék és zöldség terem és hogy virág magvaiból fakad a legszebb virág. — Szóval a Mauthner-féle magvak a legjobbak és árai igen olcsók. — Nóváltoztatás. Kiskorú Valosz Imre helybeli lakos nevét belügyminiszt. engedélylyel „Vári“ ra változtatta. — Märczius 15 a vidéken. A vidéki ev. ref. gyülekezetekben ez évben, tekintettel arra hogy márcz. ! 5-ike vasárnapra esik mindenütt alkalmi isteni tiszteleteket tartanak. A csengeri választó kerület függetlenségi pártja pedig Csengerben ez alkalommal a katonai javaslatok ellen tiltakozó népgyülést tart. — Országos vásár fog tartatni városunkban f. hó ! 7-én és 18-án. Csarnok. 1903 márcz. 15. Légy üdvözölve Márczius idusa; Te nagy ! Te szép nap, ismét meg jövél. Téged megáldott e hon Geniusa, Midőn szabadság ünnepe levél. Sok, sok, tavasz váltá a zord telet, Amig meg jött a rég' várt kikelet. Vígan dalol a bájos pacsirta. Magasba lengő szárnyakon. Mig lent. a honfi könnyeit ki sírva, El el mereng a régi múltakon. Midőn letűntek hosszú századok, Rabok valánk csak és nem szabadok. Az ezred éves küzdelemnek vége, A magyar lám, még sem lett hát halott. A mit a költő oly buzgón reméle, Rabláncz helyett, szabadságot kapott. A mit nem birt emberi erővel, Ki vívta az észnek fegyverével. Petőfi, Tompa, lánglelke mint sajgóit, A mig nyögénk a zsarnok czenzurát. De im, ki vívtuk szabaddá a sajtót, És a jobbágy nem féli kéuyurát. Kossuth, Deák, addig gyújtott szavad, Mig a magyar honába lett szabad. Ti voltatok, kik el vetvén a magot, És félszázados fa belőle nőtt, Gyümölcse érik, mert napja rá ragyog, Éz nem árnyékol be, bus temetőt, — Melyben immár poraitok pihen — Dús termését mi még várjuk híven. Kik véretekkel öntözétek hajdan, Hozsánna néktek, hősök, honfiak. Kik el hulltatok, küzdelemben, bajban. Vesztett reménnyel, hogy újra ki hajt. És, árnyékában, majd béke frigyre lép, Meg értvén egymást, király és a nép ! Honfi ! E szabadság szent fáját meg védd 1 Féreg ne rágjon, fakadó rügyén. El ne vond napjának éltető hevét, Lelkesülj e hon, minden szent ügyén. Egymást meg értse mindég a magyar, még világos van, úgy egynegyed óráig. Hanem ha eltűnt nyugaton, előbukkan reggel keleten. De vajh neked szerette szép Honom, mikor | támad ujfent világosságod ? Támadt pedig, csakhogy miféle világos volt az, bizony nem sejtette az a térdelő bajnok, a kinek fejére kora őszhajszálakat varázsolt a hazaszeretet. * * * Ifjabb Nagy János tett előre egy pár lépést, de megvárta mégis Anikót. Egymás mellet mentek aztán és ámbár biztosan tudta, hogy elmegy reggel a kis csapattal, mégis gondolkozik, hogy melyiket szeresse jobban ? t. — Anikó szivem vagy egy ideig, ha csak a. madár nem hoz hirt rólam, aztán hü maradsz-e ? — Vagy igen 1 akarta mondani Anikó, de torkán akadt a szózat és csak ráborult keservesen a János hatalmas keblére. — Látom babám, látom, hogy nagyon szeretsz 1, És egy kis nevetéssel akarta elütni a férfi ! a szomorúságot, de biz csak nem akart az olyan j erőteljesen olyan csengőn előtörni, mint neveze- j tesen a kukoriczatörésnél. Hogy kaczagott akkor, pedig az Anikó dur- czáskodott és szólani se akart hozzá. Hát csak csendesen emlegeti ezt meg azt és maga is, hogy riva nem fakad. Még el se tudunk majd búcsúzni, — mondja Anikó a tornáczon. — Akarod hát, hogy menjek ? — Nem volnál tisztességes ember, ha maradnál. Anikónak a szive majd megszakad, a mikor a távozó ifjabb Nagy János után néz és csak előveszi kicsi keszkenőjét, a melyiknek a párja is Nagy János tarisznyájába van. Akkor éjjel alig is aludtak az emberek a faluban, legényfiu vagy eladólány mindenütt van, amott bucsukodtak, emitt sütöttek, főztek, kiki a maga módja szerint. Mind a kettőnek vége lett, mikor a nap rá- mosolygott az ősz Negoj hamvas fürteix-e. Idősebb Nagy János a kapuig kíséri az ifjabbat o- dáig is alig bir vászorogni. Megint megjelenik szemében a gyanús nedvesség. — Sajnál édes apám ? ' — Hív a másik szülém mondja a János. — Nem sajnállak tőle édes fiam. Dehogy is.. Csak azt bánom hogy nem mehetek véled én is. Jánossal együtt voltak mind a iő-eu, akik megbeszélték, hogy mennek. Mennének is már, csakhogy nincs az a záportól terhes felhő, amelyik olyan kony hullatást eresszen, mint a falu népe, Merthogy kinek szüléje, kinek testvére, ki- l nek meg a szeretője jött ki búcsúszóra, Van olyan is kinek mind a három ott van. A rokkant vitéz most is ott forgolódik, de ugyan vigabb mint tegnap. Biztatja is a szüléket meg vigasztalja őket, aztán egyszer-mászor mondogatja 1 — Lehetne talán indulni. Az is megesik nehezen, de egy darabon mégis elkísérik a távozókat. A szomszéd falu határában elmaradnak a kísérők is. Egy keresztutcái mind megáilanak. Az öreg útbaigazítja őket mond még egy pár szót, kezet fog miudegyikkel utoljára, aztán elindulnak háttal egymásnak, amazok meghalni a szabadságért, emez élni érte, martyrokat gyűjteni áldozat oltárára. Amott a Negoj tövében pedig egy kis kékszemű lánynak megrepedhet a szive . . . & Egy legyen a szív, a lélek, a kar .... Légy üdvözölve Márczius nagy napja, Nemzeti ünnep, te vagy igazán. Midőn be vésve áll már Klió lapja, Derűt árasztol széles e hazán. Szivünk örömtől, hangosan dobogj, Nemzeti zászlónk, ma vígan lobogj ! JULIUS. Szerkesztői üzenetek. — T. Gy. Dobra. Beküldött alkalmi költeménye későn érkezett, s igy maradt ki. Alkalom adtán jönni fog. A többiekre is sort kerítünk. S. J. Milota. A következő számban indul meg. Leveleidet kaptam. Majd ha személyesen találkozunk megbeszélhetjük az abban foglaltakat. Csak az lenne a baj, ha gyűléseink összeesnének. Sz. M. Szatmár. Adandó alkalommal jönni fog. Csak türelmet kérünk, mert sok a felhasználandó anyag. . . . Szatmár. A „felelőssé g“-re vonatkozó megjegyzéseit szívesen közöl nők lapunkban, ha magát megismertetné, de igy nem. Kénytelenek vagyunk mellőzni. M. A. Gy. F -Bánya. A természet hiányt, fogyatkozást nem tűr. Ott hol a fajok életében valamely egyed rendeltetését elvégezni nem tudja, egy másik fogja azt tenni. Ott, hol az emberi társadalomban egyik nem gyönge átveszi a másik annak szerepét. Ezen nem csudálkozha- tunk ez a természet törvénye, városotok gyöngéd nemére nézve pedig nagy szerencsétlenség. D. Z. Gyula. Az alkalmi vers későn érkezett, mire általam a nyomdába jutott, más volt beosztva. Sajnáljuk mert különben másként in- j tézkedtünk volna. Felelős szerkesztő Bottyán PH. Főmunkatárs: Inczédy Márton. Lnptulajdonosok Katik és Szeremy. Eladó. Kétszer átülteti dus gyökérzetü 3—4 JONATHÁN almafa csemeték kaphatók Szatmáron, MÓNtJS LAJOS tüz- felügyelőnól. FONTOS gyomorbajban szenvedőknek. Étvágytalanságot, gyomorbajokat, gyomor- émelygést rossz emésztés folytáni fejfájást, gyomorgyengeséget és emésztési zavarokat azonnal elháríthatjuk a gyógyerejü és régi liirü J4 rady-fete CZELLI GIOIRGSEPPEK használata által. 2HST Sok ezer köszönő és elismerő levél! Ára 1 üvegnek használati utasítással 80 fii í. kettős üveg I kor. 40 fill Ott hol helyben nem szerezhető legczélszerübb C. BRADY központi szétkűldési vállalata gyógyszertar a Magyar Királyhoz1 Becs I Fleischmarkt I. a pénz előzetes beküldése mellett és pedig 2 K 40 f.-ert 3 kis üvegei, 2 K. 80 f.-ert 2 nagy üveget toérsnűteii-t-ve megküldi. Hamisítványoktól óvakodjanak, a valódi Máriaczelli gyű- „ n~~-r el- morcseppek kell, hogy „véd- ' **a ' látva, egygyei“ és aláírással legyenek Figyeljenek arra, hogy a régi hirü BRADY- féle Máriaczelli gyomorcseppek egy üveg 80 fill, egy kettős üveg I kor. 40 fillérbe kerül, mig a nem valódi utánzottat olcsóbb áron többnyire 70 fillérért kínálják. Egy jó családból i3—15 éves flu tanulónak felvétetik Horváth és Dingrewe ezég- ós szobafestőnél Szatmáron.
