Szatmár, 1903 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1903-03-07 / 10. szám
XXIX. évfolyam. 10-ik szám. Szatmár, 1903. márc. 7. SZATMáR TÁRSADALMI Étí SZK >TROi LMI HETILAP. Megjelenik minden szombatcn. ELŐFIZETÉSI AH : Egész évr# 4 korona. Félévre 2 korona. Egyes szám ára 20 fillér. ^Szerkesztőség és kiadóhivatal : Deáktér 3. szám. Mind unhbiíí dijak a kiadóhivatalában fizetendőkHIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjatányosabb árbaiÉpftJ Nyilttór sora 16 fillér. •$- S®/A' Intézkedések a népnevelés ügyében. A vallás és közoktatásügyi magyar kir. miniszter rendeletéből A^^íi^j|í^jelent meg, az óvó és tankötetá&i^gi Al&ráeirása, a tankötelezettség teljesitóséiieFellenőrzóse czéljából. Ez ma már a községi elöljáróságok utján a néptanítóknak megküldetett, de nem kapták még meg az igen közelről érdekelt iskolaszóki elnökök, pedig a reájok vonatkozó intézkedéseket bizonyosan nekiek is meg kell tudniok. Ezen utasítás órtélmében való eljárást a tanügyi közegeknek a következő iskolai évtől kell megkezdeniük. Mielőtt azonban ez történnék, vegyük szemügyre ezen javaslatot, lássuk annak előnyeit és hátrányait. A tankötelesek összeírását ezen utasítás értelmében, ezután minden községben az alkalmazásban levő férfi tanítók, 2—5 koronáig emelkedhető s a közigazgatási bizottság által a község terhére megállapítandó díjazás mellett, minden évben a márczius hó 1-től — julius hó 1-ig terjedő időben tartoznak házról házra menve eszközölni. Ha pedig valamely tanító ezen munkát végezni nem volna hajlandó, a fegyelmi eljárás ellene saját hatósága utján meg fog indíttatni. Az összeírásnál mindig az az évi szeptember elsői állapot lesz az irányadó. Természetesen a ki és beköltözések, halálozások révén júliustól szeptemberig sok változás jön létre az összeírásban ; épen azért a sok nehézséget és időt fecsórlő kiigazítások elkerülése végett, sokkal jobb lett volna az agusztus 15—30-ig terjedő időszakot tűzni ki ezen összeírások eszközlése végett. Mert eltekintve a nagy városoktól, hol a nyaralás és fürdőzések következtében ezt szept. 1 — 15-ig kellett volna tenni, a községekben az előbb jelzett időpont felelt volna meg legczélszerübben. Annyit azonban el kell ismernünk, hogy a tanköteleseknek pontos összeírására nagy szükség van s ha a rendelet értelmében minden községben házról házra járva fogják azt végezni, sok helyen egészen más statisztikai képet fogunk kapni az iskolázottak és iskolázatlanok számáról mint eddig a hitelt nem érdemlő kimutatásokban. Fontos része az utasításnak az is, hogy a 3—i éves gyermekek összeírásánál különösen nagy gondot kell fordítani arra a megkülönböztetésre, hogy kellő gondozásban részesülnek e azok vagy nem ? kellő gondozás és felügyelet alatt érti az utasítás azt, hogy ha a gyermek az év minden napján legalább egy a mindennapi tanköteles kort meghaladott egyénnek folytonos felügyelete alatt van, úgy hogy ez a gyermekkel foglalkozni, értelmi fejlődését előmozdítani és őt ápolni képes. Bizony ha az utasítás eme figyelmet érdemlő pontjának értelmében lelkiismeretesen és gonddal töltik ki az összeírok a rovatokat, akkor községeinkben 80°/o-aután a 3—5 éveseknek egész nyugodtan munka idő (3 hónapját felügyelet hiányában, az utcza porában fetrengve töltik el, minden emberi gondozás és felügyelet nélkül. Mert hiába, szerencsétlen gaz* viszonyaink mellett a kisbirtokosnak, a' műves napszámosnak a nyári munkaidőbe minden idejét, s minden ép kéz láb munkabíró családtagját fel kell használnia, hogy a tétlenségre kárhoztatott téli 6 hónapra kenyerét megkereshesse, s igy sokszor szív fájdalommal bár, zárja ,szobájába, vagy ki a házból gyermekeit, a mint azt a két rósz közül jobbnak látja. Épen ez okból sürgősen szükséges, hogy a nyári gyermek — menhelyek felállítása még a legkisebb községekben is minél előbb végrehajtassák, még pedig amaz áldásos intézmény a maga valódi intentiója szerint, hogy t. i. a reggel munkára kiment szülők a napi eledellel menházba be tett gyermekeiket egész nap felügyelet mellett hagyhassák, nem úgy mint ez jelenben a legtöbb községben van, hogy a városi óvodák módjára 10—11 órakor délelőtt s 5 órakor délután a gyermekek szétbocsáttatnak, így kár a pénzt a gyermek menházrapazarolni. De van még ezeken kívül ennek a miniszteri utasításnak az eddig gyakorlatban levő mulasztáskörüli eljárástól egészen eltérő intézkedése. Eddig ugyanis a népiskola tanítója kimutatta az iskolába beirott tanköteles mulasztókat, s az iskolaszéki elnök minden megjegyzés nélkül áttette a községi elöljárósághoz, — az uj intézkedés értelmében pedig az iskolaszóki elnökök a kimutatott mulasztók szüleit magukhoz idézik s az elfogadható okok alapján a mulasztásokat igazolják s az igazolatlanokat a községi elöljárósághoz átteszik. Az a kérdés most már, hol veszi a iTJTii Ha feljön . . — A . . .-hoz. — Ha feljön az esthajnali szép csillag, Jöjj el hozzám édes rózsám ha hívlak . . . Nézzük azt a fényes csillagot együtt, Az tudja csak, hogy mi egymást szeretjük. Fényes csillag ragyog reánk szelíden Sugarától a jó Isten le izén . . . Azt izeni a jó Isten minekünk, Hogy szeressük egymást híven mig élünk. Add ide kis kezedet a kezembe, Legyen a föld s annak pora feledve . . . Fényes sugár néz le reánk az égről Oda nézzünk mi édesem mindég föl. DÖMÉNY ZOLTÁN. A titok. A nap nyugvóra szállt. A szobába a lámpa sápadt világánál együtt ül két jó barát. Boda fénytelen szemekkel a szót lesi barátja vonagló ajkáról, Goró révedező tekintettel bámulja a falon hosszú, kísérteties árnyékát és beszélni kezd. —-• Elizt szerettem bűnös szerelemmel, mert asszony volt . . . hallod minta asszony, de nem szerető feleség. Neki hizelgett Tormássy állása és a többiekhez is csak oly közönyös volt, mint hozzá, miért ne lett volna hát felesége. De jött hi- mes szárnyán a szerelem, te is ott voltál azon a bálon, kérdezted is, miért vagyok oly szomorú, hiszen oly vígan jöttem arra a helyre, a hol csak a jelennek élnek ? ... De meg tudtam, hogy asz- szony . . . hátha szerető feleség is . . . nem, nem volt más csak asszony és amikor ezt megtudtam, késő volt mondani, ha a szív dobbant „csitt.“ Eliz ártatlan volt, mint egy angyal. Majd meg szakadt a szive a zokogástól az első csóknál, de nem tudott elszakadni keblemről. Oh mily nyomorult voltam akkor, két ember boldogságát semmisítettem meg . . . önzésből, hogy kielégíthessem zserelmem végtelen vágyát, Elizét és Tormássyét . . . Elizát nem, ő boldog volt akkor, ő is végtelenül szeretett, jobban mint önmagát, csak én szerettem magamat jobban. Együtt voltunk. Óh ne várd, hogy elmondjam, mit éreztem akkor. Szerettem volna meghalni ez érzelemmel és nem nyerni föltámadást. A halál az jött. Halott sápadtan, vérbe forgó* szemekkel, remegő ajakkal Tormássy állott az ajtóban, láttam kezébe a fényes pisztolyt és a cső hegyén vigyorgó halált. Meg akartam előz - ni. Szemem elfordult, viaskodtam . . . egy durranás és egy sikoly . . . Nem haltam bele, bár csak haltam volna meg. Eliz elüzetett. Óh ha rá gondolok, hogy gyenge testéről a söpredék tömeg gúny kaczaj- jal tépheti le köntösét és a buja szemek elől alig fedheti magát koldult köntösével . . . Nem ő nem koldul, inkább meghal ... És én élek. Az orvosok nagyon jó emberek, csak nevetnem nem szabad, óh hogy nevethetnék ón azon, hogy min is nevethetnék ezután ... ? De komolyan, nem szabad, az orvos eltiltotta. Felszakad a tüdőm és végem lesz. Aléltan rogyott Góró székébe hátra. Boda, sietett felüditeni barátját. Sikerült. Goró beszélni akart tovább, de kérte kímélné magát. FERENCZ JÓZSEF keserüviz természetes hastujtoszer.
