Szatmár, 1903 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1903-02-14 / 7. szám

2

febr. 14.

gélyezése czóljából a kör által kibocsátott 10 kor. részvényekből 20 drb megvételét határozta el; a szatmári gör. kath. egyháznak 200 koronát megszavazott, ellenben Grarama József szatmár- hegyi gör. kath. lelkész 300 K. járandóságának kiutalását meg tagadta; Krémer Sándornak pedig 1250 K. zenedijat elengedett. Több folyó ügyek elintézése után a közgyűlés véget ért.

Színészet.

Febr. 6-án, pénteken „Piros bugyeláris“-t Csepreghy kitűnő népszinmüvét adták zónában telt ház előtt. Kiváló alakítást láttunk most is, mint minden népszínműben Egrytől (Csillag Pál) és Ferenczytől (Rósza Gyurka) szerepében. Igen jók voltak Torday Adél (Zsófi) ki ügyes kis menyecske volt, Szentes (Peták káp’ár) Boda és Baróti.

Febr. 7-én, szombaton James F. Pauner és Alfréd Murai „A postás fiú“ ez. darabját láttuk itt először újdonság gyanánt. Magáról az operette meséjéről kedvezőleg nem nyilatkozhatunk, mert az egész mese conceptiója nem egyéb, mint egy összetákolt, és 3 felvonáson keresztül vontatott üres, értelemnélküli ész gymnasztika, ha ugyan még annak is lehet neveznünk. A zenéje elég kellemes és egy pár dali valóban fülbemászó. A szereplők sok igyekezettel törekedtek a darabb hiányos technikáját elsimítani, s belőle amit lehet érvényre juttatni. Gyárfás (Pomy) eleven és vonzó postás fiú volt. Nem kevésbé állta mega helyét Lónyai (Nóra) sem. Finoman és szépen alakította meg szerepét Ferenczy (Got kapitány) is. Juhász énekével brillírozott. Közönség kevés volt különösen ez este, mit talán az „Ezres estélye“ okozott. Vasárnap ugyanezt ismételték meg ugy- szólva üres ház előtt.

Febr. 9-ón hétfőn D’ Emery és Cormonn színmüvét „A két árvá“-t adták zóna előadásban telt ház előtt. Gördülékenyebb előadást alig láttunk az idén, mint ezt, mit bizonyít az is, hogy olyan szereplő is, kitől nagyobb szerepet még nem láttunk, mint Vedrődy Gizi, kiváló alakítást nyújtott (La Frochard) szerepében, amivel bebizonyította, hogy a nehezebb szerepeket is képes megjátszani. — Kár, hogy eddig mellőzték. Kitűntek még Holéczy (Henriette) Étsy (Louise) Bátosi (Pierre) és Egry (Jaques) szerepében. Ellenben Fodor ismét kiesett szerepéből.

Febr. 10-én kedden Egry Kálmán 40 éves színészi jubileuma alkalmából Jókai Mór történeti szomorú játéka került színre zsuffolt ház előtt. A disz-előadás. a művész üdvözlésével vette kezdetét. Megható jelenet volt, midőn a Rákóczy induló elhangzása után Egry a színpadra lépett, 8 a perczekig tartó óriási taps és éljenzés lecsi- lapultával Bátosi a jubiláns elé lépve üdvözölve őt, és átnyújtotta a társulat szép ezüst koszoruS Z A T M i R.

ját. A szatmári közönség nevében Szentes János üdvözölte Egryt, átnyújtva neki az óriási babér- koszorút, melyet 1000 korona is díszített. Koszorút kapott még Krémer színigazgatótól és a „Szatmári Hirlap“-tól, Halas város közönsége pedig üdvözlő levelet és 200 koronát küldött Egrynek.

Az üdvözlések és meg-megujuló éljenzések után a jubiláns a meghatottságtól elcsukló hangon, könyes szemekkel köszönte meg az ünne- peltetést. A többek között mondá : „Ha 40 esztendő óta egyebet sem tanultam volna, mint azt hogy miként köszönjem meg e kitüntetést a mélyen tisztelt közönségnek nem lettem volna reá képes“ stb. itt elcsuklott a szava és sokáig könyezett.

A mi az előadást illeti az szépen sikerült. Egryhez méltóan állották meg helyüket Szentes, Holéczy, Étsy, Bátosy, Ferenczy és Ligeti.

A jubiláns iránti tiszteletből F. Lányi Irma is vendégszerepelt, ki Hegedűs költőt személyesítette nagy sikerrel, amiért kapott is sok tapsot.

Febr. 11-én szerdán. „A páholy“ került színre harmadszor fél ház előtt jó előadásban. A szereplők midegyike megállta helyét.

Febr. 12-én csütörtökön „Pogány Gábor,, került színre majdnem teljesen üres ház előtt. Bizony nagyon könnyen meglehetett számlálni a jelenvalókat. S igy színészeink buzgalma hiába való volt. ők játszottak, de csak üres padoknak.

Hírek.

— Meghivó. A „Szatmármegyei Lorántffy Zsuzsánna Egyesület“ 190 i. Február 22-én, a „Pannónia“ termeiben hangverseny nyel egybekötött zártkörű tánczestéiyt rendez, a következő műsorral: 1. Férfikar. Előadja a dalegylet. 2. Hegedű-verseny. Ch. Beriot 9. előadja Schönher Sándor ur, zongorán kiséri Benkő Miksa ur. h. Beethoven „Sonata apassionata“ zongorán előadja Németh Jenőné úrnő. 4. Solo ének. Előadja Markó Kálmánná úrnő, zongorán kiséri Benkő Miksa ur. 5. Dialog. Előadják Madán Tériké k. a. és Dr. Koller János ur. 6. Duett. Előadják. Halmos Ilonka úrnő és Demidor Ignácz ur, zongorán kiséri Veress Lajos ur. 7. Mozart vonós négyes. Előadják Lukács. L. Mátyás, Ferencz Gusztáv, Saja Viktor,' Veress Lajos urak. 8. Magyar népdalok. Zongorán előadja Boer Endre ur. Domahidy István egyl. elnök. Thurman Oli- vérné elnök. Biki Károly alelnök. Dr. Komáromy Zoltán egyl. jegyző. Osváth Elemér pénztárnok. Dr. Hadady Lajos, ellenőr. Védnöknők: Boer Endrénó, Domahidy Istvánná, id. Farkas Antalné, Helmeczy Józsefné, Ilosvay Endréné, Kende Zsigmondné, Keresztszeghy Lajosné, Kovács Leónó. Dr. Kölcsey Ferenczné, Litteráty Elekné, Majos Károlyné, Novak Lajosné, Nyárády LászMegszerette őket nagyon hamar s nem is tudta őket falusi magányában nélkülözni.

A reggeli órákat, azokat az élvezetes kedves nyári reggeleket arra használta fel, hogy bebarangolt erdőt-mezőt egyedül.

Nem félt a sik mező sokat mondó némasá- ságától, az erdő sejtelmes zúgásától, sőt úgy találta, hogy ez nagyon kellemes valami.

Feltűnt azonban neki, valahányszor ő az erdőben barangol, — hogy az erdő egy pázsitos tisztásán egy ifjút talál könyvébe elmerülve, ki észre se látszik venni őt.

Bosszantotta a körülrajongott, bálványozott városi leányt — ez a hideg közöny.

Feltette magában, hogy nem megy többé az erdőbe sétálni.

Délután, mikor a pap kisasszonyokkal összejött elmondá — a véletlen találkákat, hozzá téve, hogy az az Elemér — kiáltott közbe a legkisebb pap kisasszony — nagyon utálatos fiú.

Elemérnek hívják kórdé Miczike a kíváncsiságtól ösztönözve ?

Egy csepp lovagiasság, férfiasság sincs benne, folytatá Miczike a haragtól kipirulva, egy sötét erdőben egy hölgyet lát egyedül sétálni s még csak nem is köszönti, holott kíséretét kellene felajánlani.

ügy elvan merülve könyvébe, mintha azon kívül nem léteznék rá nézve világ, de — tette hozzá pajkosan Miczike — érdekes fiú minden utálatossága mellett is.

Erre bizony nem csak a kisebb, de a két nagyobb pap kisasszony is elpirult.

Másnap reggel meg nem állhatta azonban, hogy ismét ki ne sétáljon az erdőbe.

Alig ért be az erdőbe, az ifjú jött vele szemben, s Miczike mintha még soh’ se látott volna csinosabb fiút, elpirult.

Az futólag köszöntő s tova haladt.

Miczikét bosszantotta ez a nem törődömség, s hirtelen rászánta magát, hogy megszóllitja.

Nem tudja kérem — kiáltá utánna, — hogy merre kell itt a romokhoz menni ?

De igen ! Ha megengedi, úgy meg mutatom az utat.

De el is kisér odáig — kérdő Miczike ?

Ha épen úgy akarja — úgy ezer örömmel.

De miért akar távozni most az erdőből olyan hamar, hiszen máskor órákig olvasgatott?

Nem szeretem másnak a kedvtelését zavarni.

Hogy — hogy?

Tudtam, hogy ilyen tájban jönni szokott — tehát én távozni akartam, hogy szórakozásaiban ne zavarjam

Mily együgyű — gondolá Miczike — mintha egyedül szórakozni lehetne — de nem tagadá meg tőle, hogy kellemes kedves fiú.

Meg aztán — folytatá az ifjú — annak, ki a természet szépségeit, magányát szereti, csak, terhére van egy második, ki ábrándjaiban zavarja.

Ez alatt elértek a romokhoz, az ifjú elmondá a romokhoz fűződő legendát s aztán indultak haza felé.

Ugy-e meglátogat délután — kérdő Miczike, aztán, hozzá téve hirtelen — hiszen olyan unalmas egyedül és a papkisasszonyok a városba mentek — tehát egész egyedül kell a délutánt el- töltenem.

Igen — mondá az ifjú — nővéreim a városba mentek, a feleségemet pedig megkérdezem, hogy szabad e meglátogatnom önt.

*

Egy hét múlva Miczike már nem volt Hont- falván — egy nagynónjénél töltötte a nyarat.

LINCZER ELEK.

Ióné, Pirkler Józsefné, Sepsy Károlyné, Uray Gézáné, Uray Károlyné, Veréczy Antalné. Műsor kezdete 8 órakor. Személy-jegy 2 korona. Család jegy 5 korona. Jegyek előre válthatók s erkély ülések előjegyezhetök Osváth Elemér pénztárnok urnái (ev. ref. főgimnázium.) Felüifizetések a jó- tékonyczél érdekében köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak.

— Helyettesítés. A debreczeni ov. ref. tanító képző intézetnél, Kovács Lajos jeles igazgatónak hirtelen lett megbetegesedése következtében Hajdú Zsigmond püspüki titkár vármegyénk szülötte s volt batizi lelkész, a lélektan és neveléstan tanításával ideiglenesen megbizatott.

— Pályadij nyertes ifjak. Vármegyénk fiai közül a debreczeni főiskola akadémiai tanárkara által kitűzött pályakérdések megfejtésénél, Kolozsvári Mihály és Csépke István theologusok 140 kor. Hajdú Péter theologus 82 korona jutalomban részesültek.

— Előléptetések. A földmivelésűgyi miniszter a helybeli folyammérnökség vezetőjét, Nyárády Lászlót a VIII. oszt. 2-ik fizetési fokozatába (s20U kor.) Kövessy Győző, Finta Lajos mérnököket pedig a IX. oszt. 1-ső fizetési fokozatába (26u0 kor.) előléptette.

— Kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a helybeli ipariskolához felügyelőnek Szűcs Izsó nagyváradi ipariskolai felügyőt nevezte ki.

— Gvászhir. E hó 11-én helyezték örök nyu galoinra Szegedy István 26 éves daliás csendőrhadnagyot édes atyjának Perényi-utczai lakásáról, nagy részvét mellett. A temetés nagy katonai pompával ment végbe. Résztvett a (2-ik honvéd gyalogezred egy diszszázada és a helybeli mindkét tisztikar teljes számban. A háznál Pótor Dániel ref. lelkész mondott megható imát, a mely után megindult a gyászmenet a németi sirkert felé, útközben a németi énekkar és a katona-zenekar felváltva adtak elő gyászdalokat. A sírnál pedig Inczédy Márton s. lelkész mondott rövid imát az elhunyt hadnagy felett, annak elhangzása után diszlövós volt, s leeresztették a rideg sírba a daliás hadnagyot oda, hol nem fáj semmi.

— Gyászhir. Dr. Pallagi Gyula vármegyénk szülötte, a kisújszállási ev. ref. fógyimnásium nagy tudományu igazgatója, kitűnő iró, kit a he- vesnagykmisági egyházmegye -esak a napokban választott meg világi jegyzőjévé, folyó hó 8-án rövid betegség után elhunyt. Egyházkerületünket az ev. ref. tanári testületet nagy veszteség érte a nagytudomáuyu s fáradhatatlan munkásságu féfiu elhalálozásával.

— A „Lorántffy egyesület alapjának gyarapítására özv. Galgóczy Jenőné 50 kor., Kölcsey Antal 50 kor. (alap. tags, dijak) és Bodnár János I o kor. (öt évi rendes tagsági dij) adományoztak. A midőn ezeket e helyen nyugtázom, egyszersmind az egyesület hálás köszönetét is tolmácsolom a kegyes adományozóknak. Osváth Elemér, főgyimn. tanár, egyl. pénztáros.

— Diszgyülós. A kir. kath. főgymn. „Kazinczy“ önképző köre márczius 15-ének a szabadság hajnala évforduló napjának diszgyiiléssel fog áldozni. Ezen diszgyülésen fog az újonnan szervezett ifjúsági zenekar is bemutatkozni.

— Adomány. A szatmári termény és hitelbank a helybeli ev. ref. felsőbb leányiskola részére 40 koronát adományozott.

— Éhínség. Biharvármegyében Belényes vidéken az éhínség kiütött, a hatóságok megtették úgy a kormánynál mint a nemes szivü társadalom körében az intézkedéseket a helyzet orvoslása végett. Bizony nagy szerencsétlenség lenne egész magyar hazánkra, ha az 1903-ik év szintén rosszul ütne be.

— Pályázati heccz. Lapunk olvasói emlékezhetnek arra, hogy néhány szóban közöltük volt elfogulatlanul úgy a mint az események történtek azt a sensatiós eseményt, mely szerint a szatmári Kölcsey kör visszavonta kiadott pályadiját Mátray Lajos tanártól azon okon, mert az illető a bírálatban személyesen részt vett. Ebben

| az ügyben nevezett tanár ur pert indított Fodor György városi levéltárnok ellen, mivel Fodor György a Kölcsey körhöz benyújtott beadványában azt állította, hogy Mátray tanár az ő munkáját használta fel. Fodor György levéltárnok a tárgyaláson, mint a „Szaímár és Vidéke“ írja kijelentette, hogy: „mindaz a mit ő a kérdéses ügyben a Kölcsey kör választmányához beadott, tévedésen alapszik, a valóságnak meg nem felel, azokat visszavonja és a történtek fölött őszinte sajnálkozásának ad kifejezést.“ Kijelentette azt is, hogy-az erről szóló jegyzőkönyvet a helybeli lapokban sajíyt költségén közre adja. Az egész ügy igen szoifioru világot vet az emberi jellemre. A mi pedig a „Szatmár és Vidéke“ azon megjegyzését illeti, hogy „ebből minden ember