Szatmár, 1903 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1903-12-26 / 52. szám

2 S Z A T M Á R, dec. 25. Ne lássunk e napon egyebet, mint a betlehemi csillag fényét, mely minket a tö­kéletesség felé vezet. Ne halljunk egyebet, mint amaz égi szózatot, mely hirdet nekünk nagy örömet. De hogy örömünk, ne csak addig tart­son, ameddig a Karácsony ünnepe, hanem állandó legyen : menjünk tovább is a bet­lehemi vezércsillag után, járjunk az utón, melyet Jézus földi életében felmutatott előt­tünk. Hagyjuk el az önzés, gyűlölködés, felekezetieskedés, élvhajhászat, kegykeresés, pénzszomj lelketlen piaczát, keressük a bé­kesség, szelíd erkölcsök, emberszeretet, ha- zaíiság, önfeláldozás, nemes munkásság bol­dog virányait. Ne keressünk más kiválósá­got a krisztusi erényeken kívül, ne tanuljunk és ne hirdessünk más bölcsességet az ő tudományán kívül; ne kívánjunk más vi­gasztalást, mint az ő benne való hitet; ne várjunk más jutalmat, mint az örök élet pálmáját, melyet ő megígért. Így aztán el­mondhatjuk : Ma lett idvessége a föld népének ! S. Színészet. Pénteken főlhelyárak mellett „A postásfiu és a buga“ cimü mulattató énekes vigjáték ke­rült szinre, telt ház előtt, jóelőadásban Papir postásfiu szerepében igen ügyes alakítást nyúj­tott. Kornai igyekezettel játszotta szerepét, ének­számai zajos tapsot érdemeltek ki. Szentes ki­tűnő jellemszinésznek bizonyult ez este is. A töb­biek is jók voltak. Az „Asszonyregement“ cimü Operette vonult fel szombaton kevés közönség előtt, gyönge elő­adással. Az egyes szereplőkről nem is írunk külön. Mert különhen is másnap, vasárnap este, amikor újra adták ezt a darabot, jól játszottak színészeink. Bizonyára az lehetett hát az oka az első este sikertelenségének, hogy színészeink kedvetlenek voltak a kevés közönség láttára, — 1 ami természetesen nem lehetne ok. De hiszen vasárnap se voltak sokkal többen. Hogy pedig kicsiny volt a közönség, az azért lehetett, mert ezt a darabot már zónában is végigélvezte más­kor a publikum. Vasárnap délután a „Peleskei nótáriust“ adták gyermekelőadással, félhelyárakkal. „Boccaccio“ ez a claszicus értékű operette hozott össze félhelyárak mellett szép házat hét­főn este. Az előadás egyes részek vontatottságá- tól eltekintve, elég jó volt. Márkus Aranka gyö­nyörű énekével, Kornai ügyes játékával érdemel­tek tetszést. Tábori, Szentes Papir és Reviczki jók voltak. A „Gésák“ czimii operette kedden került szinre, kevés közönség előtt, nem valami erős előadásban. Márkus A. és Ferenczy szép énekü­kért, Tábori, Szentes ügyes játékukért érdemel­nek dicséretet. A közönség részvétlensége azért lehetett, mert rendes helyárakkal adták ezt a jól ismert darabot. Hírek. Boldog karácsonyi ünnepeket kívánunk előfizetőinknek és munkatársainknak. — Isteni tisztelet sorrendje a szatmári ev. ref. templomban. Karácsony első napján d. e. pré­dikál Biki Károly esperes, úrvacsorát oszt Biki Károly és Rácz István. 26-án prédikál Rácz I. lelkész, úrvacsorát oszt Biki Károly és Lovas Aladár s. lelkész. Mindkét délután prédikál Lo­vas Aladár s. lelkész. — Szatmár-németiben ‘iá­én első nap d. e. prédikál Inczédi Márton s lel­kész. Ágendázik : Gachal János s. lelkész. Az úrvacsora után imát mond: Pótor Dániel r. lel­kész. d. u. peredikál lticédi Márton s lelkész 2<3-ikán második napon d. e. prédikál Gachal Já­nos s. lelkész. Az úrvacsora után imát mond Pótor Dániel r. lelkész d. u. prédikál: Gachal János s. lelkész 27 vasárnap d. e. prédikál Gac­hal János s lelkész, d. u. prédikál: Inczédi Már­ton s. lelkész. 0 esztendő utolsó napján délután prédikál Osváth Elemér fögimn. tanár Ujeszten- dőben d. e. prédikál: Incédi iMárton d. u. pré­dikál Gachal János s lelkész. — A Lorantffy Zs. egylet szeretett vendég­sége ma d. u. 4 órakor tartatik. Előzőleg d u. 2 órakor a szatmári ev. .ref. egyház osztja ki a szegény iskolás gyermekek közt alapítványokból vásárolt ötven pár csizmát. — Előléptetés. Farkas Gerő helybeli kir. törvényszéki biró 1903 decz. i-től a VITT fiz. osztály 1-ső (3000^ K.) fokozatába léptettotett elő. — Beszámoló. Gabányi Miklós a diósadi ke­rület országgyűlési képviselője kerületét meglá­togatván beszámolót tartott. Választói nagy lel­kesedéssel fogadták, a karácsonyi ünnepeket bir­tokán Szamoskóródon tölti. — Uj belyegek. Az 1 s9S óta forgalomban levő okmánybólyegek uj év után a forgalomból kitétetnek és helyettük újak fognak kiadatni. — Jóváhagyta a földművelésügyi miniszter a városnak a szarvasmarha-, sertés- és juhtenyész­tésre vonatkozó uj szabályrendeletét. — Meghívó. A „Szatmár-németi-i énekkar“ 19o4. évi január hó 3-ik napján szükségleteinek fedezésére a vigadóban hangversenynyel egybe­kötött zártkörű táuczmulatságot rendez. Belépti- dij személyenként l kor. Kezdote fél 8 órakor' — Doktorátus. Galgóczy Árpád erdődi h. szolgabiró a napokban tetto le az államtudomá­nyi doktorátust a kolozsvári egyetemen. — Kinevezés. Papp Géza polgármester Am- brózy Sándor távozásával megüresedett joggya­kornoki állásra Dr. Veréczy Ernő ügyvédjelöltet nevezte ki. — A kölcsey kör december 13-án. d. e. 10 órakor tartotta évi rendes közgyűlését a város­háza nagytanácstermében. A közgyűlésen dr. Fechtel Jáuos ügyvezető alelnök elnökölt, Kende Zsigmond kori elnök akadályoztatása folytán. A közgyűlés első tárgya az elnöki megnyitó után a dr. Fodor Gyula titkár jelentése volt, amelyben gondosan, tömören és szépen vau feltüntetve a kör ez évi működése. A titkári jelentés megem­lékezett a Mátrai féle pályázati ügyről is, amely­ben t. i. a kör választmánya úgy határozott, hogy a pályázat semmis, miután Mátrai a pályázatok fölött döntő ülésen müvét ajánlotta elfogadásra, és a 2U0 koronát visszakövetelte Mátraitól, aki azt visszaadni nem volt hajlandó. A közgyűlésen Dr. Fejes István szólott a titkári jelentéshez s indítványozta, hogy úgy vegye tudomásul a köz­gyűlés a jelentést, hogy kimondja miszerint helyesli a választmány határozatát, de Mátraival szemben megszüntet minden további lépést. A közgyűlés ez indítvány elfogadásával vette tu­domásul a titkári jelentést. Ezután Radó Bertalan pénztárnok tartotta meg jelentését amelyet a közgyűlés szintén elfogadott s neki a femeut- vényt megadta. Ezután a tisztikar s az egyes szakosztályok lemondtak s a közgyűlés újra meg­választotta 3 évre a régi tisztikart és a Szakosz­tályokat megalakította. Végül indítványt tett Cso- may Győző beszéd kíséretében, hogy a kör éven- kiut, állandóan szenteljen emléknapot Kölcsey emlékének. Az emléknap tartásának idejét a kör elnöke határozza meg, tetszés szerint. —■ A ki­tűzött napon délelőtt diszgyülés tartatik, amely asazesES#»» assart Pempflinger Katalin, (Elet és jellemrajz.) — Irta: Biki Károly. — (Folytatás.) Udvarában volt egy Bálint nevű pap, ki a rcformáczió terjesztésében hathatósan működött Katalin pártfogása alatt. Udvarában lakott Tinódi Sebestyén is, azon kornak egyik lantosa, ki mind­végig bű maradt úrnőjéhez. Mint a vallás és tudomány védszelleme, mint a költészet pártfogója tűnik fel itt Katalin. — A történet irók egy része Török Bálintnak és nejének tulajdonítja a pápai könyvnyomda fenn­állását az ősz Grinens Simon felügyelete alatt. Katalin alapította és szervezte a pápai protes­táns eklézsiát is. Ily tudós emberek társaságá­ban, ily nemes tevékenységben töltötte Katalin idejét., mig férje távol volt. A férj a csatamezőn s a gyűlések termeiben — a nő a tudomány és költészet művelése, pártolása és terjesztése által szolgált a bonnak. De a gyöngéd nőiesség mellett erély és bá­torság is párosult Katalin jellemében. Nem hiába nevezte őt Szerémi: „Leona lutteriána“-nak, mert azon korban a szigorú királyi rendeletek, ország- gyűlési végzések ellenére az üldözött prot. val­lást pártolni, sőt terjeszteni: ehez bátorság kel­lett. Katalin nem az a nő volt, kinél a női gyön­gédség váltakozik; ő magyar nő jellem volt, kinek erejét a veszély edzi és fokozza, ki nemes czéljai kivitelében vissza nem rettent az akadá­lyoktól. S hogy tevékenységének maradandó nyo­mai jelölhetők a történelemben — azt bizonyítja azon tény, hogy mindenütt, hol Katalin, mint úrnő udvarát tartotta, a lutheri tudomány ellen­állhatatlanul elterjedt s máig is életerős gyöke­ret vert. Végre is határozott Török Bálint önmaga felől s i 535 végén Zápolya pártjára állott, ki Debreczent és Vajda-Hunyadot adományozta neki terjedelmes birtokokkal, majd összes hadának fővezérévé tette. Hogy Katalin férje ennyire ingadozott a pártok között, azon nincs mit csodálkoznunk, ha azon kor közerkölcsét tekintjük. Püspökök, fő­urak változtatták akkor gyakorta elveiket. Vá- radi Pál esztergomi érsek kineveztetését Zápo- lyától nyerte s később midőn Ferdináud mellé állott, attól szintén megerősittetett méltóságában; Perényi Péter koronaőr előbb Zápolya hivő volt, később Ferdinand hive lett s attól Sárospatakot nyerte. Podmaniczky nyitrai püspök koronázta meg mind a két királyt. Sőt maga Zápolya a váradi békében lemondott halála osetérc a koro­náról még születendő fia nevében is, mégis két évvel később ezen ünnepélyes kötés ellenére fiát Magyarország választott királyának kívánta elismertetni. E korban a pártoskodás, liitszegós, versengés annyira megrontotta az erkölcsöket, hogy elvet, pártot változtatni gyengeségnek nem is tartották. Feltehetjük, hogy Török Bálint véghatáro­atára nem csekély befolyást gyakorolt neje Katalin, kinek bölcsője erdóly volt, az az Er­dély, mely egészen Zápolyát uralta. S azt is mondhatjuk, hogy Katalin epedve vágyott már a nyugalmas családi élet után s férjét kivonni óhajtotta meddő párttusák, a dicstelen polgár­háború izgalmas teréről. Kevés idő volt mégis, mit együtt tölthettek. Zápolyának folytonos csatározásokat kellett foly­tatni Ferdinand hadaival s ezekből Török Bálint ki nem maradhatott. Majd midőn Zápolya meg­hal, Török Bálint — mint a kiskorú János Zsig­mond egyik gyámja — országos ügyekkel volt elfoglalva. De a mi időt együtt tölthettek Debreczeu- ben, az a pár óv a boldog szerelmesek kora volt. A történetírók Török Bálintnak, de kivált nejé­nek szokták tulajdonítani Debreczen város refor- máczióját s a debreczeni főiskola alapítását. Minden kétségen felül bizonyos, hogy Pempflin- ger Katalin sokat tehetett és tett is. mint a város tekintélyes úrnője Debreczen raformáczi- ója érdekében s ha nem éppen alapította is, de bizonyosan javadalmazta a város iskoláját. így megosztva tevékenységét családi és társadalmi kötelmei közt, betöltötte rendeltetéséi mint nő, anya és honleány. II ha tetteiről köny­veket nem Írhatunk is, de annyit mondhatunk róla, hogy korában egyike volt a legjelesebb magyar nőknek s emléke méltán örökítve van a történelem lapjain. (Folyt, köv.)

Next

/
Thumbnails
Contents