Szatmár, 1903 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1903-12-26 / 52. szám

2

S Z A T M Á R,

dec. 25.

Ne lássunk e napon egyebet, mint a betlehemi csillag fényét, mely minket a tökéletesség felé vezet. Ne halljunk egyebet, mint amaz égi szózatot, mely hirdet nekünk nagy örömet.

De hogy örömünk, ne csak addig tartson, ameddig a Karácsony ünnepe, hanem állandó legyen : menjünk tovább is a betlehemi vezércsillag után, járjunk az utón, melyet Jézus földi életében felmutatott előttünk. Hagyjuk el az önzés, gyűlölködés, felekezetieskedés, élvhajhászat, kegykeresés, pénzszomj lelketlen piaczát, keressük a békesség, szelíd erkölcsök, emberszeretet, ha- zaíiság, önfeláldozás, nemes munkásság boldog virányait. Ne keressünk más kiválóságot a krisztusi erényeken kívül, ne tanuljunk és ne hirdessünk más bölcsességet az ő tudományán kívül; ne kívánjunk más vigasztalást, mint az ő benne való hitet; ne várjunk más jutalmat, mint az örök élet pálmáját, melyet ő megígért. Így aztán elmondhatjuk :

Ma lett idvessége a föld népének !

S.

Színészet.

Pénteken főlhelyárak mellett „A postásfiu és a buga“ cimü mulattató énekes vigjáték került szinre, telt ház előtt, jóelőadásban Papir postásfiu szerepében igen ügyes alakítást nyújtott. Kornai igyekezettel játszotta szerepét, énekszámai zajos tapsot érdemeltek ki. Szentes kitűnő jellemszinésznek bizonyult ez este is. A többiek is jók voltak.

Az „Asszonyregement“ cimü Operette vonult fel szombaton kevés közönség előtt, gyönge előadással. Az egyes szereplőkről nem is írunk külön.

Mert különhen is másnap, vasárnap este, amikor újra adták ezt a darabot, jól játszottak színészeink. Bizonyára az lehetett hát az oka az első este sikertelenségének, hogy színészeink kedvetlenek voltak a kevés közönség láttára, —

1

ami természetesen nem lehetne ok. De hiszen vasárnap se voltak sokkal többen. Hogy pedig kicsiny volt a közönség, az azért lehetett, mert ezt a darabot már zónában is végigélvezte máskor a publikum.

Vasárnap délután a „Peleskei nótáriust“ adták gyermekelőadással, félhelyárakkal.

„Boccaccio“ ez a claszicus értékű operette hozott össze félhelyárak mellett szép házat hétfőn este. Az előadás egyes részek vontatottságá- tól eltekintve, elég jó volt. Márkus Aranka gyönyörű énekével, Kornai ügyes játékával érdemeltek tetszést. Tábori, Szentes Papir és Reviczki jók voltak.

A „Gésák“ czimii operette kedden került szinre, kevés közönség előtt, nem valami erős előadásban. Márkus A. és Ferenczy szép énekükért, Tábori, Szentes ügyes játékukért érdemelnek dicséretet. A közönség részvétlensége azért lehetett, mert rendes helyárakkal adták ezt a jól ismert darabot.

Hírek.

Boldog karácsonyi ünnepeket kívánunk előfizetőinknek és munkatársainknak.

— Isteni tisztelet sorrendje a szatmári ev. ref. templomban. Karácsony első napján d. e. prédikál Biki Károly esperes, úrvacsorát oszt Biki Károly és Rácz István. 26-án prédikál Rácz I. lelkész, úrvacsorát oszt Biki Károly és Lovas Aladár s. lelkész. Mindkét délután prédikál Lovas Aladár s. lelkész. — Szatmár-németiben ‘iáén első nap d. e. prédikál Inczédi Márton s lelkész. Ágendázik : Gachal János s. lelkész. Az úrvacsora után imát mond: Pótor Dániel r. lelkész. d. u. peredikál lticédi Márton s lelkész 2<3-ikán második napon d. e. prédikál Gachal János s. lelkész. Az úrvacsora után imát mond Pótor Dániel r. lelkész d. u. prédikál: Gachal János s. lelkész 27 vasárnap d. e. prédikál Gachal János s lelkész, d. u. prédikál: Inczédi Márton s. lelkész. 0 esztendő utolsó napján délután prédikál Osváth Elemér fögimn. tanár Ujeszten- dőben d. e. prédikál: Incédi iMárton d. u. prédikál Gachal János s lelkész.

— A Lorantffy Zs. egylet szeretett vendégsége ma d. u. 4 órakor tartatik. Előzőleg d u. 2 órakor a szatmári ev. .ref. egyház osztja ki a szegény iskolás gyermekek közt alapítványokból vásárolt ötven pár csizmát.

— Előléptetés. Farkas Gerő helybeli kir. törvényszéki biró 1903 decz. i-től a VITT fiz. osztály 1-ső (3000^ K.) fokozatába léptettotett elő.

— Beszámoló. Gabányi Miklós a diósadi kerület országgyűlési képviselője kerületét meglátogatván beszámolót tartott. Választói nagy lelkesedéssel fogadták, a karácsonyi ünnepeket birtokán Szamoskóródon tölti.

— Uj belyegek. Az 1 s9S óta forgalomban levő okmánybólyegek uj év után a forgalomból kitétetnek és helyettük újak fognak kiadatni.

— Jóváhagyta a földművelésügyi miniszter a városnak a szarvasmarha-, sertés- és juhtenyésztésre vonatkozó uj szabályrendeletét.

— Meghívó. A „Szatmár-németi-i énekkar“

19o4. évi január hó 3-ik napján szükségleteinek fedezésére a vigadóban hangversenynyel egybekötött zártkörű táuczmulatságot rendez. Belépti- dij személyenként l kor. Kezdote fél 8 órakor'

— Doktorátus. Galgóczy Árpád erdődi h. szolgabiró a napokban tetto le az államtudományi doktorátust a kolozsvári egyetemen.

— Kinevezés. Papp Géza polgármester Am- brózy Sándor távozásával megüresedett joggyakornoki állásra Dr. Veréczy Ernő ügyvédjelöltet nevezte ki.

— A kölcsey kör december 13-án. d. e. 10 órakor tartotta évi rendes közgyűlését a városháza nagytanácstermében. A közgyűlésen dr. Fechtel Jáuos ügyvezető alelnök elnökölt, Kende Zsigmond kori elnök akadályoztatása folytán. A közgyűlés első tárgya az elnöki megnyitó után a dr. Fodor Gyula titkár jelentése volt, amelyben gondosan, tömören és szépen vau feltüntetve a kör ez évi működése. A titkári jelentés megemlékezett a Mátrai féle pályázati ügyről is, amelyben t. i. a kör választmánya úgy határozott, hogy a pályázat semmis, miután Mátrai a pályázatok fölött döntő ülésen müvét ajánlotta elfogadásra, és a 2U0 koronát visszakövetelte Mátraitól, aki azt visszaadni nem volt hajlandó. A közgyűlésen Dr. Fejes István szólott a titkári jelentéshez s indítványozta, hogy úgy vegye tudomásul a közgyűlés a jelentést, hogy kimondja miszerint helyesli a választmány határozatát, de Mátraival szemben megszüntet minden további lépést. A közgyűlés ez indítvány elfogadásával vette tudomásul a titkári jelentést. Ezután Radó Bertalan pénztárnok tartotta meg jelentését amelyet a közgyűlés szintén elfogadott s neki a femeut- vényt megadta. Ezután a tisztikar s az egyes szakosztályok lemondtak s a közgyűlés újra megválasztotta 3 évre a régi tisztikart és a Szakosztályokat megalakította. Végül indítványt tett Cso- may Győző beszéd kíséretében, hogy a kör éven- kiut, állandóan szenteljen emléknapot Kölcsey emlékének. Az emléknap tartásának idejét a kör elnöke határozza meg, tetszés szerint. —■ A kitűzött napon délelőtt diszgyülés tartatik, amely

asazesES#»» assart

Pempflinger Katalin,

(Elet és jellemrajz.)

— Irta: Biki Károly. — (Folytatás.)

Udvarában volt egy Bálint nevű pap, ki a rcformáczió terjesztésében hathatósan működött Katalin pártfogása alatt. Udvarában lakott Tinódi Sebestyén is, azon kornak egyik lantosa, ki mindvégig bű maradt úrnőjéhez.

Mint a vallás és tudomány védszelleme, mint a költészet pártfogója tűnik fel itt Katalin. — A történet irók egy része Török Bálintnak és nejének tulajdonítja a pápai könyvnyomda fennállását az ősz Grinens Simon felügyelete alatt. Katalin alapította és szervezte a pápai protestáns eklézsiát is. Ily tudós emberek társaságában, ily nemes tevékenységben töltötte Katalin idejét., mig férje távol volt. A férj a csatamezőn s a gyűlések termeiben — a nő a tudomány és költészet művelése, pártolása és terjesztése által szolgált a bonnak.

De a gyöngéd nőiesség mellett erély és bátorság is párosult Katalin jellemében. Nem hiába nevezte őt Szerémi: „Leona lutteriána“-nak, mert azon korban a szigorú királyi rendeletek, ország- gyűlési végzések ellenére az üldözött prot. vallást pártolni, sőt terjeszteni: ehez bátorság kellett. Katalin nem az a nő volt, kinél a női gyöngédség váltakozik; ő magyar nő jellem volt,

kinek erejét a veszély edzi és fokozza, ki nemes czéljai kivitelében vissza nem rettent az akadályoktól. S hogy tevékenységének maradandó nyomai jelölhetők a történelemben — azt bizonyítja azon tény, hogy mindenütt, hol Katalin, mint úrnő udvarát tartotta, a lutheri tudomány ellenállhatatlanul elterjedt s máig is életerős gyökeret vert.

Végre is határozott Török Bálint önmaga felől s i 535 végén Zápolya pártjára állott, ki Debreczent és Vajda-Hunyadot adományozta neki terjedelmes birtokokkal, majd összes hadának fővezérévé tette.

Hogy Katalin férje ennyire ingadozott a pártok között, azon nincs mit csodálkoznunk, ha azon kor közerkölcsét tekintjük. Püspökök, főurak változtatták akkor gyakorta elveiket. Vá- radi Pál esztergomi érsek kineveztetését Zápo- lyától nyerte s később midőn Ferdináud mellé állott, attól szintén megerősittetett méltóságában; Perényi Péter koronaőr előbb Zápolya hivő volt, később Ferdinand hive lett s attól Sárospatakot nyerte. Podmaniczky nyitrai püspök koronázta meg mind a két királyt. Sőt maga Zápolya a váradi békében lemondott halála osetérc a koronáról még születendő fia nevében is, mégis két évvel később ezen ünnepélyes kötés ellenére fiát Magyarország választott királyának kívánta elismertetni. E korban a pártoskodás, liitszegós, versengés annyira megrontotta az erkölcsöket, hogy elvet, pártot változtatni gyengeségnek nem is tartották.

Feltehetjük, hogy Török Bálint véghatároatára nem csekély befolyást gyakorolt neje Katalin, kinek bölcsője erdóly volt, az az Erdély, mely egészen Zápolyát uralta. S azt is mondhatjuk, hogy Katalin epedve vágyott már a nyugalmas családi élet után s férjét kivonni óhajtotta meddő párttusák, a dicstelen polgárháború izgalmas teréről.

Kevés idő volt mégis, mit együtt tölthettek. Zápolyának folytonos csatározásokat kellett folytatni Ferdinand hadaival s ezekből Török Bálint ki nem maradhatott. Majd midőn Zápolya meghal, Török Bálint — mint a kiskorú János Zsigmond egyik gyámja — országos ügyekkel volt elfoglalva.

De a mi időt együtt tölthettek Debreczeu- ben, az a pár óv a boldog szerelmesek kora volt. A történetírók Török Bálintnak, de kivált nejének szokták tulajdonítani Debreczen város refor- máczióját s a debreczeni főiskola alapítását. Minden kétségen felül bizonyos, hogy Pempflin- ger Katalin sokat tehetett és tett is. mint a város tekintélyes úrnője Debreczen raformáczi- ója érdekében s ha nem éppen alapította is, de bizonyosan javadalmazta a város iskoláját.

így megosztva tevékenységét családi és társadalmi kötelmei közt, betöltötte rendeltetéséi mint nő, anya és honleány. II ha tetteiről könyveket nem Írhatunk is, de annyit mondhatunk róla, hogy korában egyike volt a legjelesebb magyar nőknek s emléke méltán örökítve van a történelem lapjain.

(Folyt, köv.)