Szatmár, 1903 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1903-12-12 / 50. szám

XXIX. évfolyam. 50-ik szám. SzaMnár, !í)03. dec. 12. Megjelenik minden szombaton. .*> V7 i .Suli ‘ >.y * \ .3 \ •ti- -7/ <?> / ELŐFIZETÉSI ÁR : Egész évre 4 korona. Félévre 2 korona. Egyes szám ara 20 fillér. Q ^ZERKESZTOSEG ES KIADÓHIVATAL : Deáktér 3. szám. Mindenweuni dijak a kiadóhivatalban fizetendők. H IRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban.--$> Nyiíttór sora 16 fillér. <$­Advent A keresztyén világ ünnephez készül. A magábaszállás ideje elérkezett. Az adventi napok arra vannak hivatva, hogy kiki saját magával számot vetvén tisztítsa keblét, ké­szítsen ott szállást hitünk fejedelmének. Már csaknem kétezer éve, hogy min­den évben megújulnak Ja magábaszállás ad­venti napjai a keresztényekre nézve, de úgy tetszik, hogy a lelki tisztaságban, a várva- várt vendég szállásának a készítésében nem emelkedtünk arra a tökéletességre, a me­lyet a keresztyénsóg hatása következtében oly sok századok lefolyása alatt méltán el­várhatnánk. Pedig az ige mindenkor hirdettetik; az evangyólium igazsága tegnap és ma mindig ugyanaz, habár olykor-olykor az elvakult elme a legnagyobb tévedéseket követi is el s félre vezeti, századokkal visszaejti a töké­letesedésre hivatott emberiséget. De azért magát az evangyéliumi igaz­ságot vád nem illetheti, mint Gteöthc mondja : „A keresztyén vallást a legnagyobb dicséret illeti, hogy tiszta, nemes származását sza­kadatlanul megmutatja az által, hogy a leg­nagyobb tévedések után, melybe őt a sötét ember bevonta, mielőtt gondolni lehetne, mind újra kiemelkedik a maga első ked­ves sajátosságában.“ Így volt ez a Középkori századok sötét 1 A R C Z A­Szamos partján . . . Szamos partján a szomorufüz ága Meg-meghajlik őszi szél morajára ; S levelei, a távozó haboknak Bánatosan, Elsárgultan, kebelére hullanak. Szamos partján e szomorufüz mellett, Bánatommal elhagyottan könnyezek. S mint a hullám a lehullott levelet, ügy ragad el Ábrándozva a múltba a képzelet. Ifjú álmim elrepültek, mily hamar, Reményeim zöld ága lett puszta, tar ; S e pusztulás romjain kesergek én, Felzokogva Mint a sivár pusztán a hűs őszi szél. Keblemben zug a fájdalom vihara, Ajkamon kél a veszteség panasza. időszakaiban valóban. Azoknak kik mint a vallás őrállói az Ige magyarázói voltak, megcsökönyösödött elvük a babona és tu­datlanság terjesztése volt, megtagadták, láncra vertek az evangyéliummal amaz el­veket, melyeknek célja Guizott szerint: „kiűzni az emberi kebelből az igaztalansá- got és terjeszteni a jogot, az igazságot és szabadságot, átültetni Jézus tudományát az emberi szívbe, hogy onnan a társadalomba menjen át.“ Ah, de ki törődött volna ezekkel a ma­gasztos eszmékkel ama sötét időkben, mi­dőn a Jordánó Brúnók máglyáinak lángjai rémséges félelemmel töltötték el a szaba­dabban gondolkodó lelkeket; midőn papi kényszer folytán a Galileik ajkairól ünnepé­lyesen hangzott egész óletök alkotásának összerombolása a római templom oltára előtt: „Tagadom, kárhoztatom és megvetem a föld mozgásának tévtnnát!“ stb. De már ekkor derengett a hajnal, már egy százados volt ama világosság fénye, mely hivatva lett előhozni az evangyélium- nak ama gyönyörűséges adventi ünnepét, midőn a krisztusi lélek és igazság ismét győzelmesen hatja át e világot. . A kereszténység kétségtelenül nagy ha­ladást tett az utóbbi háromszáz óv alatt e tekintetben, hogy Krisztusnak és az ő tu­dományának tiszta világossága evangyólium szerinti adventje elérkezzék. Azonban úgy tetszik mintha ismét sö­tétednék, mintha a keresztyén társadalom nem előre, hanem hátrafelé haladna ? Az evangyéliumi tudomány bajnokai maguk is a sötét zűrzavarban, mintha meg- tévelyedve bolyongnának és a magasabb eszmék lerombolásában közreműködnének ? Szerencsétlen, légből kapott politikai jelszavak tévesztik ma meg hitünk cselédit. Tüzet szítanak egyházunk békés tűzhelyei mellett a sötétség fekete katonái. Kiakarják —- a mindenkor tiszta öntudattal egyedül csak az igazságért küzdeni hivatott egyhá­zunk bajnokaival — körmeiknek összeóge- tóse révén — kapartatni a parazsból ma­guk számára a sült gesztenyét, hogy majdan diadalt ülve az emberi és lelki szabadság sorsa felett, hullassák ott hamis könnyeiket az evangyélioin szerint reformált egyház czélt és irányt tévesztett elhullott bajno­kainak s magának eme még ma mindig a mérlegbe nagy sulylyal eső egyháznak álta­luk megásott sírja felett. Nem, ez bekövetkezni nem fog ! Emez adventi napokban azért imádkozunk, azért tisztítjuk szivünket, hogy az evangyelium hirdetője, a születendő Megváltó leljen szá- lást a mi kebleinkbe s övezze fel azt ma­gyar egyházunk szebb és boldogabb jöven­dőjébe vetett bittel, reménységgel! Mert puszta lett már előttem minden táj. Őszi idő . . . Lehullt levél... a szivem csak érted fáj. Szamos partján a szomorufüz ága, Levelétől megfosztva, tavaszt várja. Én is várom, hitem súgja, nem lehet, Hogy ősz és tél Ne hozzon majd uj tavaszt, kikeletet. Lázári. 1303.1 CSECSKEDI KÁROLY. Pempflinger Katalin,*) (Élet és jellemrajz.) — Irta: B i k i K á r o 1 y. — „Várja szegényt szerelmes szép nője, Ki-kiáll a magas könyöklőre, Fehér képét ereszti karjára ügy zokog, hogy még se jön a párja.“ (Arany.) A XVI-ik század első felére, hazánk tör­ténelmének e gyászos évtizedeire vezetem vissza a közönség figyelmét. __ Sötét, haragos felhő vonult a magyar hon * FtílolvaslfUott a Larámffy Zs efélyen. j felé, keblében tüzes villámok czikáztak. Alant a földön tiiz és vér, a szivekben harag és bosszú. Kárpátoktól Adriáig fegyverzaj, ágyudörej, mint­ha elfordult volna nemzetünktől a magyarok Istene. A mohácsi vész, Buda törökkézre jutása, az ország két részre szakadása s e miatt test- vérharcz, polgárháború, vallásos polgárháború, vallásos villongások, felekezeti súrlódások, mint megannyi éles tőr járta át a haza testét s a nemes magyar vér patakokban ömlött Mohács, Kőszeg, Drégely és Eger téréin. A pártos fő- uralc, ez önző országnagyok kapzsisága miatt idegen zsoldosok rabolták s gyilkolták a magyart. A vitéz és bosszuálló Szolimán ezrenként vitte ki magával rablánczra .fűzve a nemzet jobbjait. Katziáner, Rogendorf, Gritti valának az urak s állottak szembe a megfogyatkozott magyar sere­gekkel s most a csata, majd orgyilok által on­tották ki egyesek vérét. A főpapok egy része a Mohács terein hullott el, a másik rész párt-tu- sákba vegyült s a fanatizmus üszkét dobta a lángok közé, hogy lángoljon az a szivekben is elolthatatlanul! E sötét korból egy angyali uő képét eleve- nitem fel felolvasásomban. Á fegyverzörej között egy szelíd angyal tűnik szemünk elé, — kezében olajág, ajkain a szeretet mosolya, széniében a fos!*ktkóiVmim hám,“1!, ««T: tiidőberegsógoknél, légzőszervek hurutos bajai nuJ.J| úgymint idült bronchitis, szamár-hurut és különösen lábbado/óknál in-jj| Üuenza után ajánl tat ik. C) J Emeli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet és megszünteti az éjjeli izzadást. Kcl-J ^ lemes szaga és jó ize miatt a gyermekek is szeretik. A gyógyszertárakban üvegonkint 4 k.-órt kapható. Figyeljünk,| hogy minden üveg alanti czóggel legyen eilátva: F. Hoffman-La Roche & Co vegyészeti gyár Basel Svájcz.í sfflSSÉa ' E z ít^ r TÁRSADALMI ÉS SZÉPIRODALMI HUTILAI'.

Next

/
Thumbnails
Contents