Szatmár, 1903 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1903-10-10 / 41. szám

2 S Z A T M Á R. okt. 10. Kende Zsigmond ajánlja, hogy keres­sünk módot az egyhangú határozat hozata­lára, s a javaslatnak törvénytelen kifejezése helyett sérelmes tétessék, azonban a gyűlési tagok semmit nem akar­ván engedni, hogy szavazat ne legyen Ne- mestóthy indítványát visszavonván a határo­zat a Luby Béla indítványának elfogadása lett. Az önkéntes adófizetések elfogadása tárgyában a vármegyéhez intézett belügymi­niszteri leiratot az [állandó választmány tu­domásul venni javasolta. Az előadó Mangu jegyző ezzel szemben külön véleményt ter­jesztett a gyűlés elé, s az nem vette tudo­másul a leiratot. Elfogadta a közgyűlés Ferentszy Imre indítványát is, mely szerint az állami adót ne legyen szabad az elöljáróságoknak elfo­gadni azoktól sem a kik azt önként fizetni akarják, sőt mivel az alispán ezen határozat végrehajtására nem vállalkozott Mártha Jó­zsef indítványára egy 3 tagú bizottság ala­kíttatott a rendelet végrehajtására. Ekkor már estve 7 óra volt. A politi­kai viszonyok következtében elkeseredett közvélemény már ekkor annyira uralta a tért, hogy annak ellent állani nem lehetett. Pedig lehet, hogy az adó hátralékoknak a jövő évre maradása sok kisebb existentiának a kárával lesz. Elintéztetvén ezen kényesebb természetű indítványok a viharos ülést estve 8 órakor az elnöklő főispán bezárta, hogy a tárgyso­rozatnak liátramaradt óriási részét a pénteki gyűlésen intézzék el. Hírek. — A szatmárvármegyei „Lerántffy Zsu­zsanna egyesület“ felolvasást rendező bizottsága tegnap ülést tartott nagytiszteletü Biki Károly esperes ur elnöklete alatt. A gyűlés tárgya volt a felolvasó estélyek megállapítása és a szereplők meghívására vonatkozó intézkedések. Újra meg­kezdi e derék buzgó egylet áldásos működését, mit már tavaly tartott estélyeiről ismerünk. Nem kiméi az egylet semmi fáradságot, csakhogy a vallásos érzületet nemesítse, vallásunk iránt az érdeklődést minél inkább felköltse. Az első es­télyét október 31-én tartja meg a szatmári ev. ref. fögymnasium tornacsarnokában. Maga az okt. 31. olyan nap, a mi lelkesedést kelt min­den protestáns embernek a szivében. Hiszen az a nap volt vallásos újjászületésünknek a napja. Akkor győzte meg Luther a félvilágot tételeivel, az addigi áilapotoknak a tarthatatlanságáról. Ak­kor vetette el a magot, a miből kifejlődött az egész reformatió. Nem lehet református ember, kinek a lelkét e magasztos nap fenséges esz­mékkel ne töltené el. Legalkalmasabbnak tartja tehát az egylet, ha ezen a napon kezdi meg működését. Az estély programmja körülbelül a következő. Megnyitó: felolvasás, zeneszám, sza­valat és elején, utolján karének. Jertek el tehát atyámfiai áldozzunk ez estén a mi nagyjainknak, emlékezzünk meg szeretettel arról a nagy napról, melyet méltán tekinthetünk a reformátió születés napjának. — Egyházkerületi közgyűlés. A tiszántúli ev. ref. egyházkerület őszi közgyűlését november hó 24 és következő napjain fogja megtartani Debre­cenben. Ezt megelőzőleg november 23-án espe- resi konferencia lesz ugyanott. * Beiktatás. Az újonnan választott kölesei ev. ref. lelkész, Kosa Barna beiktatása f. hó 18- án fog megtartatni. — Tűzoltók év záró gyakorlata. A helybeli önkéntes tűzoltó egyesület holnap azaz f. hó 11-én vasárnap tartrtja évi rendes év zárógyakor­latát, mely alkalommal a szorgalmat és megfelelő tudást tanúsító tagok előléptetésben részesülnek. — „Gotterhalte“ A szatmári r. kath. gymu. vallástanára Dr. Beizer György okt. 6-án v é 1 e t- 1 ö n s é g b ő 1 a .Gotterhalte“ nótára talált rá­gyújtani. Mint mondják, az ifjak nemigen akar­ták tóditani, s igy a tanár ur fordított egyet és más darabot kezdett. Milyen kár, hogy a gymn. vallástanárok ilyen peches emberek. — Eljegyzés. Sztán Sándor nagybányai ko­csigyártó a napokban tartotta eljegyzését File Juliskával, File Ferencz polgártársunk leányával. — Uj iskolák. Az angyalosi és csécsei ev. ref. egyházak által újonnan épített iskolák a na­pokban megnyíltak. — Keritók. Sokféle ága van annak a mun­kának molyét az u. n. „keritök“ végeznek. Leg­újabban az jött tudomásunkra, hogy egy tisztes intézetben igen jó névén veszik, ha falusi refor­mátus lányok mennek oda szolgálatba. Ezeket aztán szép Ígéretekkel, olvasók ajándékozásával megnyerni igyekeznek a katholikus egyház tag­jaiul. A kerítésnek eme nemét nem tartjuk a vallások egyenjogosságának korában a XX. század műveltségével összeférőnek s óvva kér­jük a kik igy utaznak a más báránykáira hogy hagyjanak fel térítési kísérleteikkel. Lelnek ma­gában a saját egyházuk keblében is hitben gyön­géket, a kiket erősítsenek. * Szatmári kath, leg. egyesület, mint min­den évben, úgy az idén is megtartotta szokásos szüreti mulatságát, f. hó 4-én. D. u. 3 órakor a csőszpárok lefényképezése, aztán elindultak u városba koesikon hirdetni a mulatság megtartását. Este 7 órakor fákjás zene kísérete mellett vo­nultak fel a „Vigadó“ termeibe. Itt a bíróság el­foglalván helyeiket, Vácy Mihály e. t. nótárius olvasta fel a hegyi törvényeket, mely után Ru- binszky Ferenc e. t. szavalta el Vörösmarty „Fóti dal“ című bordalát nagy tetszéssel. A jelenvol­tak csak a kései órákban oszlottak szét egy kedvesen eltöltött éj emlékeivel. * Nyilvános köszönet. Mindazon jó barátok és ismerősök, kik feledhotlen férjem temetésén részvétükkel mély fájdalmamat enyhítették, ve­gyék őszinte hálás köszönetéin nyilvánítását ez­úttal is. Szatmárnémeti 1903 okt. 5. Özv. Nagy Gáborné. — Razzia Batizon. Környékünkön mostaná­ban egész raja forog a sátoros czigányoknak. 8—10 kocsi száll meg egy-egy község végén rendesen az esteli órákban. S mivel többfelől tettek feljelentést vásáros mesteremberek és más utasok, hogy kocsijukat ezek megrabolták, elfo- gatásukról a hatóság mindenfelé intézkedett. így aztán kedden éjjel Batiz község bátor bírája Ozsváth Elek a falubeli embereket vasvillával, fejszével és fegyverrel felszerelte s egy 10 ko­csiból álló karavánt elfogott s a csendőrség közbe­jöttével bekisértette. Azonban mint értesülünk most ismét egy újabb csapat érkezett Nagy-Peleske alá, megszállásukat a községi biró a csendőrsóg- gel tudatta. * Fg a láp. Börvely és Kálmánd határában a láp ki gyuladt, a tűz sok helyen a föld alatt terjed úgy, hogy a tengerijüket szedő emberek mit sem sejtve -sülyednek a föld alá, szekerestől jószágostól. A vidéket ismerők azt mondják hogy ezt megakadályozni csak az eleven földig érő mély sáncokkal lehetne. A lápégés eredetéről egy szóbeli tudósítás azt mondja, hogy a most készü­lő lápi útvonalnál a helyett hogy a vállalkozó a kihányt tőzeg törmeléket elhordatta volna meg- gyujtotta s a szerdai nagy vihar azt széthordta, s igy most már óriási területen terjed a föld alatti tűz. A hatóság a csendőrséget minden irányból öszpontositja, a vidéklakosságát pedig rendeletileg kényszeríti a védelmi és mentési munkálatok teljesítésére. Igaz különben hogy sok átkos garas ment belé abba a lápba. Vajon nem az fogott é rajta ? Ugyancsak jelenti tudósítónk, hogy a szerdai ósiási viharban Hajdu-Szoboszló is leégett. * Adomány. Márkus Márton a Pannónia bér­lője. a Koresztesi-féle háznál a múlt hetekben kiütött tűznek gyors eloltásáért a tüzoltóegyesü- let pénztárába, 50 koronát ajándék képpen befi­zetett. — Népgyülós. A szatmárvármegyei függet­lenségi párt f. hó 7-én délelőtt lo órakor a Ká­rolyi házban igen népes népgyülést tartott. Az összes vármegyei kerületek képviselői megjelen­tek e gyűlésen. Jelen voltak: Luby Géza, Luby Feltekintek a susogó lombokra és meglepetve, szinte inegbüvölve állok meg egy helyben. A fa tetején a gályák tele vannak szép fehér virág­gal. Illatos akácz virág, telve döngő méhekkel. Tavasz a nyár végén. Eszembe jut a nóta: Két­szer is nyíl az akáczfa virága — De szivemnek kétszer nyílni nem lehet. Kétszer nyílik az akácz, hosszú ősz lesz. Ezt tartja a falusi gazda. Kell is mert későn vetettük a tengerit és ha korán megüti a dér, sohasem érik meg, nem lesz belőle semmi. Azok a szép, fehér akácz virágok nem csak a szemet gyönyörködtetik, de biztatnak is. Az akáczfa sor végén a tarlóra értem. Most már puszta egészen, nincs sehol csak egy búza kereszt sem. Össze hordták azokat már hatalmas kazlakba, asztagokba, csomókba, kinek hogy adta az isten. A beláthatlan táblákon ott legel a gulya, ide hallszik egy-egy kolomp. Amodább a ménes, és kisebb nagyobb csapatokban a birka nyájak. Nem megyek arra felé mert nincs ked­vem a hatalmas komondorokkal megküzdeni. Lekanyarodk egy dűlőn és megüti fülemet egy csépló-masina bugása. Ma már a gőz és vil­lany korszakába élünk. Nem oly régiben szórűs tanyákkal volt telve a tarló ilyenkor, a hol öt-hat lóval tiporták az életet. Három, négy hétig is elmunkálkodott egy telkes gazda az esztendei terméssel. Ma végoz vele egy fél nap. Ki pisz­mogna annyi idejig vele, mikor olyan sietős az ára. Talán el is van már alkudva a zsidónak. Oda érkezem a tanyához. Kis gazdák hordták itt össze az isten áldását, közöttük magam is. Tisztességgel köszöntőm a munkálkodó sereget: — Áldja meg az isten a munkájukat! Hogy ereszt ez élet ? Kérdezem a gazdá­tól. Kevés volt a szalmája, de a szemet ereszti bőver.. Egy kis üszög van ugyan benne, de pi­ros, acélos a szem. Jól nyomja a mázsát beszél a gazda. A gépész ur ott ül a máglyába rakott zsá­kok tetején és müórtő szemekkel vizsgálódik. Sokszor megakad a szeme a dobon álló kéveadó lányon. Meg is akadhat ám azon ! Piros olajos kendőjével kacérul van hátra kötve a feje, kivil­lan sötét haja alóla, szoknyája ügyesen fel­akasztva a két csípőjén s bizony ingerlőén ki­látszanak telt lábszárai alóla. Hogy hűvösebbre fordult a rekkenő hőség vidámabban folyik a munka. Nótába kezd a do­bon álló lány, segit neki a többi: „Zsindclyezik a károlyi nagy tornyot Tizenkét lány teszi fel rá a gombot Tizenkét lány tizenkét szép legénnyel, Mindenik a maga szeretőjével.“ Virtust kap a nótától a kévehányó legény, megfeszülnek karjába az izmok és párjával löki fel a dobra a súlyos kévéket. Meglátja talán az a kacsintós szemű lány ott a dobon, hogy erő van ám abban a két karban, aki megtudná vé­delmezni minden veszedelemtől, de ölelni is tud lágyan, édesen. Lehet hogy megmondja majd ne­ki szóval is a farsang felé. Észre se’ vesszük, hogy a nap lesuhadt és este vau, ha a gépész ur egy iszonyú nagyot nem füttyentene a masinával. Vége a munkának. Hazafelé tartunk. Újra felhangzik a dal, most már a legény kezdi : „Maséroznak a szép nyalka huszárok Édes anyám én is közéjük állok Én leszek az első század szakaszvezető, Nem sok idő ez a három esztendő.“ . . . Elhangzik a nóta, holnap kezdődik a munka ismét, a mig a padláson lesz az áldás egy szemig Meglesz az is nemsokára és akkor megkezdik az aratást Lindenfeld Salamon és a végrehajtó urak. Az 08Z1 éti TÉLI idényre pfc =— -------érkezett ~---------------------­AN GOL GYAPJÚSZÖVETEKNEK újdonságaira felhívja a m. 4. úri közönség ~ becses figyelmét ~ ^ WBISZ GYULA posz!ó> es gyapjúszövet ■ ■■■ ■■ kor« akadó ——————— szatmár, Deák-tér (Fehér-ház mellett-) Ugyanott van az egész kontinensen elismert nagynevű MARTIN SONS &. LTD. angol gyapjúszövet gyárosnak egyedüli raktáré-

Next

/
Thumbnails
Contents