Szatmár, 1903 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1903-08-29 / 35. szám
XXIX. évfolyam. 35-ik szám. Szál már, 1903. aug 29. SZATMAR. TÁRSADALMI ES SZÉPIRODALMI HETILAP. Megjelenik minden szombaton. ELŐFIZETÉSI ÁB : Egész évre 4 korona. Félévre 2 korona. Egyes szám ára 20 fillér. ^Szerkesztőség és kiadóhivatal : Deáktér 3. szám. Mind uh emu dijak » kiadóhivatalban fizetendők. HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban. Nyilttór sora 16 fillér. <s— Egyházkerületi értekezlet. A tiszántúli egyházkerület lelkészi értekezletét Máramaros-Szigeten tartotta meg f. hó 27-ón. Kedvezett az idő, hogy a nagy alföld síkjairól egybegyülekező hatalmas lelkészi gárda úgy az utazás alkalmával, mint helyben a kirándulásokon gyönyörködhessék eme végvidéki utolsó magyar város természeti fekvésébe és környékének szépségében. Az érkező vendégek zöme a 26-án délután 4 és fél órakor érkező gyorsvonattal robogtak az örvendező város felé. Ennek küldöttsége már a taraczközi állomáson várta Lator Sándor országgyűlési képviselő vezetése mellett az elnökséget s őket üdvözölvén Kiss Áron püspök köszönte meg szép szavakkal a figyelmet. A szigeti fellobogózott pályaháznál pedig a több ezerfőre menő várakozó közönség jelenlétében Szerómy György polgár- mester és Kovássy Ákos főgondnok üdvözölte az elnökséget s a hosszú kocsisor megindult végig a városon, hogy elhelyezkedjék ki-ki szállásán. Ugyanezen napon délután 6 órakor a gymnasium gyüléster- mében a választmány tartotta meg ülését s előkészítette mintegy a másnapi gyűlés tárgyait. Estve pedig 8 órakor a helybeli sóbányászok bandája mellett megindult a város polgársága egy impozáns fáklyás menetbe, hogy üdvözölje a lelkésznél szállott püspököt és a főispán vendégéül érkező kerületi főgondnokot gróf Dégenfeld Józsefet. Amott az ünnepi szónok Gavallér Lajos ügyvéd, emitt pedig Kovássy Zoltán képez- dei igazgató volt. Kiknek igazán szívből jövő hazafias szellemből áthatott beszédeiket az elnökség röviden visszonozta. A vendégek azután az Otthon cimü kávéház tágas nyári helyiségében gyűltek össze ismerkedés végett, hol 10—-20 évi távoliét után felismerve az életgondjai által megváltoztatott régi barátok egymást. Kedves re- miniscentiák között töltötték az estét. A gyűlés második napja. A második napon délelőtt 8 órakor harangzúgás között vonult be a lelkészi testület a zsuffolásig megtelt, gyönyörűen restaurált templomba. Itt a 37-ik dicséret buzgó eléneklése után Erőss Lajos debreczeni theologiai tanár lépett a szószékre, s mély bibliai színezetű imádság után Lukács evan- gyélioma 19 részének 41—45-ig terjedő verseinak alapján nagyszabású beszédet mondott a következő főtétellel : „ Pusztulás és romlás nem következik he reánk, ha megbecsüljük az ur látogatásának napját.“ Gyönyörűen alkalmazta az alapigét társadalmunk jelen helyzetére. — A midőn megmozdult a föld lábaink alatt, s a társadalom hitetlenségben a bajok forrása, békételen- kednek, zúgolódnak az emberek, mert nincsen meg bennök a Krisztus lelke. Ma a társadalom nem ósznólkül, hanem szív nélkül szűkölködik.*) Majd szépen fejtegette azt is, hogy a Krisztus iránti hűségünket összefüggésbe kell hoznunk a haza iránti szeretettel is, és meg kell becsülnünk az ur látogatásának napjait, mert szükség van azokra, hogy erősítsék hitünket. Az isteni tisztelet végeztével egy érdekes szertartás következett, ugyanis Főt. püspök ur Szikszay Zoltán szigeti esperes egy éves kis leányát keresztelte meg. Innét a „Vigadóba“ a város szépen felókesitett dísztermébe vonult az értekezlet, hol Főt. püspök ur megnyitója után Szikszay Zoltán helybeli esperes lelkész egyházmegyéje nevében Szerémy György polgármester a város, Kovássy Ákos főgondnok pedig a szigeti egyház nevében üdvözölték az értekezleti tagokat, mely üdvözletekre gróf. Dégenfeld József világi elnök felelt szép szavakkal. Aztán Er- dőss József titkár tette meg jelentését. Fájdalommal kell konstatálnunk, hogy a legközelebbi értekezlet óta mily sok jelesünk költözött el. A többek között Tisza Kálmán, Gr. Raday Gedeon, Mitrovics Gyula, Szabó János, Szabó Károly, Farkas Antal, Hermán Mihály. A titkári jelentés elfogadása után Pap Tibor dr. olvasta fel az egyház és a társadalmi fejlődés czimü értekezését, szerinte a szeretet és a munka legyen a Protestantismus jelszava, ezé a jövő és a mérsékelt socialismus van hivatva a társadalom átalakítására. Budai János berekböszörményi lelkész pedig a „népies sajtó a református egyház szolgálatában“ czimen értekezett, s kimutatja, hogy *) Mily szép igazság. Szerk. T IMII Elhagyatva. — A . . .-kához. — Elhagysz te is, s nincs senki többé Ki hűn kisérne utamon . . . Kék láthatár lessz sűrű kőddé, Utam tovább nem láthatom . . . Ki tudja merre tévedek ! Isten hozzád, Isten veled 1 Mig én veled karöltve jártam Utam fárasztó nem vala, Virágos völgy várt, illatárban S madár dallal hegy oldala, Utam ma sziklák közt vezet . . . Isten hozzád, Isten veled 1 Elhagytál s most magamra hagyva Búsan bolyongok czéltalan De nem nyílik ajkam panaszra, Hisz annak itt mi haszna van Panasz be nem gyógyít sebet? Isten hozzád, Isten veled ! Isten véled ! legyen megáldva Utad, a merre csak vezet, . . . Ha lelkeden, mint felleg árnya Húzódik az emlékezet: Gondolj reám, ki nem feled, Isten hozzád, Isten véled ! DÖMÉNY ZOLTÁN. Elgondolkozom . . . Elgondolkozom a múltak felett. Vizsgálom a szomorú életemet. Szivem hidegségét, sok rósz bajom Fájó lélekkel megsiratgatom. Támadnak előttem nagy kérdések: Miért születtem én, miért élek ? Zsibbasztólag, lassan a szivemre Sürü, folytó, gyilkos köd esik le. Már a halálnak fagy lelie érint . . . — Egyszer csak ritkul a köd s reményit Vissza nyeri a szív, s újra vidul . . . — Egy csók hű feleség ajkairul. PÓTOR ELEMÉR Föfiszteletii Kiss Áron püspök ur megnyitó beszéde. — Elmondatott a m.-szigeti értekezleten. — Tisztelt Közgyűlés! Tiszántúli ref. egyházkerületünk 9 év óta működő értekezlete most tartja először gyűlését e helyen. A nagy magyar alföld messze rónáiról ide az észak keleti kárpátok lábaihoz, hol a magas hegyek érik majd az eget, sereglettünk össze, ide a magyarságnak eme végvárába, a protestántismusnak ezen szélső világitó tornyába jöttünk, hogy összegyülekezésünk által az öntudatot élesszük, önerőnket fokozzuk, mert az első pünköst ünnepe megtanított minket, hogy a különböző vidékekről egybesereglés, alapitó tényezője, nem csak a lelkesedésnek, hanem a hit meg mozdulásának is. Kerületünk széles vidékeiről sereglettek össze egyházunk jövőjéért érdeklődő buzgó tagok, hogy érezze ezen gyülekezet népe, hogy sokan vannak, kik hitelveink és nagy intézményeink iránt buzognak, hogy viszont szemléljék az ide eljött testvérek, menyire hü ez a nép egyházához, hogy erőt adjanak az erőhöz, lángot a lánghoz, hogy győződjünk meg mindnyájan Szives figyelmébe a nagytiszteletü lelkész uraknak. Igen jutányos árak mellett készítek papi ruhákat, zsinati öltönyökét, paastokat, föveyeket szolid kiszolgálás és a legjobb kivitelben, úgyszintén készítek bárminő polgári ruhákat. Üzletemet szolidsága és pontosságánál fogva szives figvelmökbe ajánlva, s becses pártfogásokat kérve tisztelettel CSAPÓ LAJOS, férfi-szabö Zrinyi-utcza 3o. sz.
