Szatmár, 1903 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1903-05-23 / 21. szám
2 S Z A T M Á R. május 23. Ilyen körülmények között aggódva nézhetjük a helyzet folytonos romlását, a vezetők bábeli zavarát s a törvényes állapotból való kizökkenést, a melyeket aztán követ mint minden más ilyen alkalmakkor, a nemzetiségek mozgolódása. ' Nézzük meg bármelyik nemzet történetét, — eltekintve a józan és hazában élő felvilágosodott katholicismustól, mely mindig a protestantizmussal karöltve halad, — a klérikálismus tórfoglalása minden országban nagy katasztrófákat idézett elő, mert ezek nem ismerik a szükebb haza fogalmát, nekik jelszavuk ez: „Kóma minden előtt“ ! S erre törekvésüknek mindent alárendelnek. Ezért kell minden igaz magyar embernek fájó szivvel nézni e magyar faj pusztulását s a hazátlan galíciai és klérikális bevándorló kaftános csuhás jövevények mind nagyobb, nagyobb térfoglalását. Hollók és varjak ezek, melyek érzik a közelgő veszedelmet s azért húzódnak szent bérceinkbe. Isten őrizzen a jöhető nagyobb veszedelemtől ! Hírek. — A magyar tudományos akadémia Baksay Sándor kunszentmiklósi ev. ref. lelkészt a „Gyalogösvény“ „Szederindák“ Íróját, ki mint író magyaros szép irályával gördülékeny nyelvezetével nagy hódításokat tett, 39 szavazattal négy ellenében az első osztályában, melyben legjelesebb íróink foglalnak helyet, beválasztotta. Megválasztatásával az érdemet, tehetséget és munkásságot honorálta az akadémia. — Anyakönyvi kinevezés. A belügyminisztérium vezetésével megbízott miniszterelnök a kántorjánosi anyakönyvi kerületbe Juhász Lajos körjegyzőt, a nagyszekeresibe Géresi Suta Pál h. körjegyzőt, a nábrádiba pedig Bornemissza Béla községi aljegyzőt anyakönyvvezető helyettesekké kinevezte._— A bikszádi anyakönyvi kerületbe Brinda Ifftváv jegyzői Írnokot anyakönyvvezetővé, Nagy Sándor körjegyzőt pedig anyakönyvvezető helyettessé nevezte ki. — Gyászhir. Özv. Csomay Imréné, szül. Csomay Klára, életének 77-ik, özvegységének 34-ik évében Genesen elhunyt. A megboldogult urinőben Csomay Imre helybeli ügyvéd édes anyját gyászolja. — Adomány. Özv. Márton Bálintné úrnő a Lorántffy Zsuzsanna egyesület czéljaira 10 koronát adományozott. — Műkedvelők Lázáriban. A váfosi és vidéki ifjúság Lázáriban junius hó végén műkedvelői előadással egybekötött tánczmulatságot szándékozik rendezni. Előadásra a „Falu roszszá“-t választották. A szerepek a következőleg vannak kiosztva: Feledi Gáspár Csecskedi Károly ur. Feledi Lajos Radács Gyula ur. Feledi Boris Makiári Berta k. a. Bátki Tercsi Strömpl Katicza k. a. Göndör Sándor Szentiványi Sándor ur. Finom Rózsi Hajdú Margit k. a. Csapó gazda ember Strömpl Jenő ur. Csapóné Váczi Jolán. Sulyokné Tolnay Lidiké k. a. Csendbiztos Tereli István ur. Kónya kántor Ürge Imre ur. Gonosz Pista Makiári József ur. Gonoszné Hajdú Viola k. a. Cserebogár Jóska Székely Jenő ur. Czeue czigány prímás Pallagli Péter ur. Ádus czimbal- mos Nagy József ur. Makhetes korcsmáros Schott Emil ur. Jóska béres Komka László ur. A mulatság iránt úgy* * a város, mint a vidéken nagy az érdeklődés, mivel a lázári-i nyári mulatságokat kedélyesség jellemzi és siker szokta koronázni. — Konflrmándus növendékek vizsgája. Szat- máron f. hő 20-án tartották meg az ev. ref. konflrmándus növendékek vizsgáját, Németiben pedig e hó 29-én reggeli isteni tisztelet után fogják megtartani, melyre ez utón is felhívjuk az érdekelt szülők figyelmét. — Mennyibe került a Pannónia Szatmár- nak ? Végre valahára befejezték a Pannónia felülvizsgálatát és megejtették a leszámolást is, melyszerint a Pannónia szálló építése 53G,56;> korona 27 fillérbe került. — 0. m. t). e. Olvasd: országos magyar- gazdasági egyesület. Ez a nagyra hivatott egyesülete hazánknak, melynek feladata lenne a föld- mivelósi érdekeket felkarolni, a birtokosok válságán, a gazdasági pangáson segíteni stb. stb . . Ezen nagy szabású feladatai helyett azon gondolkozik, hogyan tegye a hazai gazdák ünnepévé a szent István király napját. Csudálatos, hogy miért nem márcz. 15-öt, vagy ápr. l!-et, vagy Kossuth Rákóczy s más napjaink születése vagy halála napját, vagy oly sok történelmi nevezete- ségü napjainkból egyet, akar ez az egyosiilet megünnepeltetni ? Igen mert itt az a cél, hogy a katholikus egyháznak egy szentjét elfogadhassák az eretnekekből és zsidókból is álló egész országgal, s mivel a törvényhozás utján az illetők nem boldogultak, most a gazdasági egyesületek utján akarják becsempészni a szent ünnepet. — A szaímár-ugoesavárinegyei róm. kath. Tanítóegyesület XX. közgyűlését f. év junius hó 3-án, a Cocjj-egyosüM dísztermében fogja megtartani a következő műsorral: i. A Kálvária templomban szent mise. 3. 9 órakor az egyesület folyó ügyének tárgyalása. 3 Szabad előadás : A beszéd és értelenrgyakórlat múltja, jelene és jövője a magyar népiskolákban. Tartja: Bodnár Gáspár egyesületi elnök. 4. Tisztelgés Püspök Ö nagyméltóságánál és az Egyházmegyei főtanfelügyelőnél. 1 órakor: Társas ebéd a kath. kaszinóban. — Hymen. Linczer Elek lapunk munkatársa holnap tartja eljegyzését Braun Jennyke kisasszonnyal helyben. — Veres Mihály tivadari áll. iskolai tanító, városunk szülötte, eljegyezte Madar Ilonkát Me- zőtarpán — Eljegyzés. Kádas József, m. kir. állampénztári ellenőr a napokban tartotta eljegyzését Lénárd Róza kisasszonynyal, Lénárd István Sza- mosdobi ev. ref. lelkész kedves leányával. — Vasárnapi munkasaünet. A helybéli fodrászok közös megállapodás folytán május hó 31- től augusztus 2-ig vasárnapokon csak délelőtt tartják nyitva üzletüket. —- Érettségi vizsga. A helybeli ev. ref. fő- gymnasiumban az írásbeli érettségi e hét folyamán tartatott meg. — Igazságügyi előléptetések. Az igazságügyminiszter Szabó József helybeli kir. tszéki jegyzőt a X fiz. osztály I-sö (2U00 K.) Bodnár Károly tszéki jegyzőt X fiz. osztály 2-ik (18uü K.) Fekete Sándor kir. járásbirósági aljegyzőt a XI. fiz. osztály 1-ső (1400 K.) s Tóth Lajos er- dődi kir. járásbirósági telekkönyvvezetőt a X. fiz. osztály 2-ik (1800 K.) fokozatába 1903 ápril 1-én kezdődő érvénynyel előléptette. — Mikor is lasz az idei sorozás. Immár négyszer halasztották el a sorozást, és most ismét rendeletet bocsátott ki a hovédelmi miniszter mely szerint a sorozás nem julius 1-én, de augusztus 3o-án lesz megtartva. Ha ugyan meglehet tartani. — Kettős gyilkosság Kaakszentmártonban. F. hó 17-én vasárnap borzalmas kettős gyilkosság történt a szomszédos Kaakszentmárton községben. Ugyanis Berecz Ambrus jómódú gazdálkodó szerelmi féltékenységből lelőtte tulajdon öcscsét Berecz Gézát, és feleségét. A gyilkos a merénylet után megborzadva iszonyú tettétől menekülni akart, de nem sikerült — mert hozzátartozói megfogva beszállították a helybeli kir. ügyészséghez, hol várja méltó büntetését. A fiatal asszony négy árvát hagyott hátra, kik most már igazán árvák. A szerencsétlen áldozatokat törvényszéki és orvosi vizsgálat után a közönség óriási részvéte mellett Bodnár János ev. ref. lelkész temette el. — Kutyalabu malacz. Szamosdob község lakosságát néhány nap óta ritka természetű csoda tartja izgalomban, Vas István odavaló paraszt- embernek — írja tudósítónk — a múlt héten megfiadzott egy sertése. A malacz abnormis szülemény, a melynek mind a négy lába olyan, mint a kutyáé. Fekete szőrök fedik a lábakat s a négyrétre oszlott pata helyett hegyes körmei vaunak. A szörnyszülött malacz Sz.-dobon valóságos szenzáczió számba megy, úgy, hogy Vas István portája napok óta bucsujárö helyé lett. A torz malac egészséges s az állatorvos véleménye szerint életben fog maradni A kutyalábu malac megszemlélésére még a szomszédos falvakból is igen sokan járnak Sz.-Dobra. — A varos rendkívüli közgyűlése. Szatmár város törvényhatósági bizottsága ma szombaton délután 3 órakor rendkívüli közgyűlést tart. A közgyűlésnek egyedüli tárgya a város földvásárlásáról szóló szerződés jóváhagyása, melyet Vida János zsadányi lakossal kötött. — Papolcy Károly 50 éves leIkószi jubileuma. Folyó hó 17-én díszes ünnepségnek volt színhelye a szatmárhegyi ref. templom. Ugyanis ekkor remeg és arra gondol, milyen sokat veszíthet egy szempillantás alatt, ha csalódni talál! Ilyenforma gondolatok torlódtak egymásra Borsavár asszonyának lelkében, miga börtönajtó előtt habozva állott. Jó sokára szánta el magát, hogy a kulcsot a zárba illessze. Hangos csikorgással fordult meg a rozsdás szerszám, és . . . ekkor hirtelen egy súlyos kéz nehezedett vállára. Gépiesen fordult vissza és a rémülettől fennakadt szemei előtt Kvászó a várnagy állt, kegyetlen, kárörvendő arczczal. Egy szó, egy hang nélkül ájultan esett össze. * * * Béla és Szauiszláv egy éjét és egy napot töltöttek már a sötét, nyirkos, penészes zárkában. De ők egy esztendőnek gondolták ezt az időt. Senkisem nyitotta rájuk az ajtót; sem enni, sem inni nem kaptak és kívülről semmi mozgást, semmi óletjeit nem hallottak. Szaniszláv úgy vélekedett, hogy nem is börtönben, hanem sírban vannak, elevenen eltemetve. Annyit Bélának is elkeltett ismerni, hogy még a legdurvább marta- lócz is az olyan hadifogolynak, akitől váltságdíjat remél, legalább annyi táplálékot ad, hogy éhen ne haljon. Világos tehát, hogy őket nem akarják életben tartani. Talán Szengor valamiké- pen felfedezte az ő és Milota viszonyát és most éhséggel akarja megölni, mivelhogy a féltékeny férj bosszúvágya még a legerősebb kincsszomjat is legyőzi. (Folyt, köv.) hírét hallván, hogy Szengornak találkozása volt a hunokkal, meglátogatták őt, hogy a közös ellenség kiűzéséről, vagy legalább saját birtokaik megmentéséről tanácskozzanak és erőiket e célra egyesítsék. __ Mi eredménye lett tárgyalásaiknak, az nem ér dekel bennünket. Elég az, hogy Szengor talán az uj szövetséges társak feletti örömében — vendégei tiszteletére nagy lakomát csapott, melyen nemcsak az urak, hanem az apródok is jól beszedegettek azokból a jóféle italokból, melyeket a házi gazda többnyire „veretlen pénzen“ vásárolt össze. A hű szövetségesek késő éjfélkor távoztak el, inkább a lovak ösztönére, mint saját mámoros fejükre bízva, s mire a távozók után nagy csörömpöléssel ismét felemelkedett a dobogó, a vár ura és az egész őrség nehéz, bódult álomba merült. Még egy kevés mozgolódás és mélységes csönd vette át birodalmát a várban. Nesztelenül nyílt fel az alvó Szengor szobájának ajtaja és Bilka lépett be rajta. Lábuj- hegyen lépkedett a medvebőrrel letakart ágyig, melyen vetkőzetlenül aludt az ur, éktelen hor- tyogással. A kezében levő szövétneket magasra tartva, csakhamar megtalálta az ágy felett levő szeget, melyen egy nagyobb és egy kisebb kulcs lógott. A két rab tömlöczének és bilincseinek kulcsai voltak azok. Bilka hirtelen leakasztotta a két kulcsot a szegről és nesztelenül, mint jött, elhagyta a termet. Odakint Milota várt reá. Bilka szó nélkül felemelte a két kulssot és világította szövétnekkel, mintha mondaná: megvan. Azután csendesen, hangtalanul, mint két kisértő szellem, visz- szamentek Milota szobájába, de világért sem lefeküdni, hanem csak azért, hogy némely előre elkészített tárgyakat, u. in. két éles tőrt, egy hosszú kötelet és egy nyaláb ruhaneműt magukhoz vegyenek. Mindezeket Bilka szedte fel, mig Milota a fáklyát és kulcsokat vette kezébe. így felkészülve megindultak a sötét folyosókon, melyek most teljesen őrizetlenek voltak, és egész a nyugoti toronyig hatoltak. Itt egy rozoga lépcsőn kissé lefelé haladva, megálltak egy alacsony kis ajtó előtt. * A fiatal asszonyt legyőzhetetlen remegés fogta el e percben. Mindössze egy hitvány ajtó választja el földi mennyétől, százszor megsiratott, soha nem feledett szerelmes ifjától, akit viszont látni nem is remélt ebben az életben. Mert hogy a foglyok egyike Béla, ebbe a hitbe már egészen beleélte magát és ezt teljesen bizonyosra vette. Egy ajtó választja el tőle, és annak is a kulcsa az ő kezében van. Csak egy fordítás és — mi lesz azután ? Emberi természetünkhöz tartozik az az ellenmondás, hogy az úgynevezett döntő pillanatok sokkal erősebben hatnak idegeinkre, ha nagy örömet, mint ha nagy veszélyt várunk tölök. Ä kikerülhetetlen szerencsétlenség küszöbén, az utolsó pillanatban még a kevésbé bátor is bizonyos lelki erőt és elszántságot érez. Ellenben egy rég óhajtott boldog perc előtt a legerősebb is