Szatmár, 1902 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1902-05-10 / 19. szám

2

S Z A T M Á R.

május 10.

mekct igénybe venni nem óhajtja. Hiúságról tehát szó sem lehet, hanemha Veréczy Antal a hosszú unszolásnak végre engedett s a jelöltséget elfogadta, ezt csak a közérdek- hői tette 1

Veréczy Antal kiváló intact hírnevének, •az ő mindenki által becsült, szimpatikus egyéniségének, a czikkiró ur dühös, de épen nem tartalmas frázissal nem sokat ártanak s mi is csak azért reflektáltunk egy pár szóval rá, hogy kimutassuk, hogy a „ Szatmár-Né- meti“ legalább a jelen esetben olyan jogás< k- kal és oly eszközökkel dolgozott, mely a legerősebb és legvéglegcsebb korteskedés esetén sincs megengedve.

Önkéntelenül eszünkbe jut Jonsonnak, a kiváló angol filozófusnak az a mondása : „a mai világban az igazság megaláztatik, megtámadtatik és meghurczoltatik.“

Vármegyei közgyűlés és az 1848. évi XX. t.-cz.

Nem politikai, hanem teljesen és kizárólag társadalmi kérdés az 1848. évi XX. t,-cz. végrehajtása. Felette fontos társadalmi kérdés ez a mi vidékünkön; itt a hol oly sok kevés lélek- számmal biró ev. ref. egyház van. Ezen a mi vidékünkön az egyház és iskolai teher súlyosan nyomja azon szegény ev. ref. földmives népet, amelyre a megélhetés, a létfentartás terhe oly súlyosan nehezedik.

Ami vidékünkön a kivándorlók száma egyre nő, nő pedig ezeknek száma azért, mert nemcsak a mindennapi megélhetés, hanem a folyton növekvő közterheket nehezen tudja népünk viselni. Ez a közteher pedig az ev. ref. egyház híveire kettősen nehezedik. Mert mig egyrészt meg van az állami és községi adó és ezeknek szokott járulékai, addig másrészt az egyházi és iskolai adók legalább oly terhet, vagy még súlyosabbat rónak az állampolgárra.

Belátták ezt a mi vidékünk vezető és intéző körei is és szótárgyává tették a legközelebbi vármegyei közgyűlésen, amiről a következőkben számolunk be.

B i k i Károly szatmári esperes,* biz. tag- tette azon indítványt, hogy a vármegye törvényhatósági közgyűlése Írjon föl a képviselőházhoz e törvényezikk végrehajtása tárgyában, s ugyanakkor keresse meg hasonló czélból a testvér hatóságokat.

Az állandó választmány javaslata az volt, hogy a mennyiben a képviselőház már letárgyalta a kultusz budget keretében ezt a kérdést, s a tárgyalás során a kormány is jelezte álláspontját, az indítvány tudomásul vétessék s irattárba tétessék.

Erre az indítványozó Biki Károly egy bővebben indokolt beszédében kifejtette, hogy ez a kérdés nem felekezeti-és nem pártkérdés, hanem s o c i á 1 i s kérdés, mely különösen magyar nemgod isteni a gitár mellett. Milyen élvezet és gyönyörűség lesz az!

Elmentem. Énekeltünk, beszélgettünk, bo- hóskodtunk és a vége az lett, hogy én is halálosan beleszerettem a karmesterem ideáljába. Ennivaló, kaczagó szemű, barna kis leány volt. Itt kezdődik a baj, mért hát tisztán ki lehetett venni, hogy a szive már nem lehet az enyém, azt a maga egészében bírja ez a jó fiú, meg is érdemli, mert hát rajongásig szereti; de azért mégis bántott a dolog, fulánk szűrődött a szivembe és nem hagyott nyugodni. Hátha mégis ?

Egyszer ragyogó képpel szólott hozzánk a karmesterünk :

— No fiuk, mához egy hétre valakinek a születésnapja lesz. Akkorára csináltam én egy nótát, szövege, hangja az én szivemből való! Mindjárt hozzákezdünk a tanuláshoz, akkorra betanuljuk. írtam az édes anyámnak, hogy arra a napra küldjön egy nagyobb szabású pakkot, a levélnek pedig bélése is legyen. Aztán azon a drága estén itthon jól megvacsorázunk s vacsora után elmegyünk a „Két hattyúba“ és eliszogatunk éjfélig, éjfélkor elmegyünk az alá a drága ablak alá és elénekeljük azt a nótát úgy, hogy olyat még emberi lény nem hallott a földön. Most készüljünk a tanuláshoz.

(Vége köv.)

zeti szempontból felette fontos. Idézte a nagy Kölcsey Ferencz 1833-iki pozsonyi beszédéből az ide vonatkozó szabadelvű felfogást, majd adatokat sorolt elő, melyek szerint a vármegye számos községeiben az egyházi adóteher az állami egyenes adó dupláját is túlhaladja, s mig a görög, szerb, román nemzetiségű egyházak nagy állami javakat élveznek, addig a tiszta fajmagyar ref. hívek századok óta saját erejükből tartják fen magukat. Különösen nagy az iskolafentartás terhe. A községek újabban számos uj iskolákat, tantermeket építettek, tanítói állomásokat szerveztek. A magyar református egyházak az 1900. évben negyedfélmillió koronát adtak ki népiskoláikra s ebből az államsegély csak négyszázezer korona volt. Ha a vármegye a székház javítására, vasu- takra megszavazta a pótadókat, ne zárkózzék el attól, hogy a hol lehet, könnyítsen az adózó nép terhén.

A vármegyei alispán ur erre igyekezett megvédeni az állandó választmány javaslatát. Vallási, felekezeti színezetű kérdések — úgymond — nem tartoznak a vármegye közönsége elé, már pedig tagadhatatlan, hogy ez a kérdés felekezeti kérdés. A mi a népiskolák terhét illeti, ő határozottan az állami népoktatás hive s a felekezeti iskolákra adott államsegélyt egyenesen sárba dobott pénznek tekinti. A terheken tehát az által lehet könnyíteni, ha a református egyház átadja iskoláit az államnak. Ajánlja az állandó választmány javaslatát elfogadásra.

Luby Géza és M ártha József bizotts. tagok az indítvány védelmére kelnek, érvekkel és adatokkal támogatva azt.

Böszörményi Sándor biz. tag közvetítő indítványt tesz, mely szerint a túl nagy egyházi adó szempontjából, az 1848. évi XX.' t.-czikkre tekintettel, írjon föl a vármegye a prot. egyházak nagyobb segélyezése iránt a képviselőházhoz.

Zárszó jogán szóltak még Biki és az alispán, mindkettő ragaszkodva álláspontjához. Mire elnöklő főispán fölteszi a kérdést: elfogadja-é a közgyűlés az állandó választmány javaslatát? A többség azt elvetette. Hasonlókép nem szavazta meg a Biki indítványát, hanem elfogadta ezekkel szemben a Böszörményi- Sándor indítványát.

E szerint Szatmárvármegye fölir a képvi- selőházhoz a ref. egyházak nagyobb segélyezése iránt, az 1818. évi XX. t.-czikkre hivatkozással. Az igazság érdekében megjegyezzük, hogy a vitának annyira nem volt felekezeti- és pártszine- zete, hogy a szavazásnál vallás- és pártkülönbség nélkül döntöttek a bizottsági tagok az indítvány javára. Egy bi?. tag.

Nyugdíjkérdés.

A „Szatmár-Nómeti“ laptársunk egyik utóbbi számában a polgármesteri választást tárgyalva oly sziliben igyekszik Veréczy Antalt feltüntetni, mely gyanúsítás az embert nagy mértékben felháborítja. „Ámítás“ s „orránál fogva vezetés“ oly utálatos kifejezések, hogy azok csak azt szennyezik be, aki azokat a másik párt jelöltjéről írja, de azt tisztességesen gondolkozó ember figyelembe nem veheti.

A nyugdijkérdésről szólván közvetlen forrásból nyert értesülésünk alapján Írhatjuk, hogy Veréczy Antal egyáltalán nem szándékozik állami szolgálata után járó nyugdiját a várossal megfizettetni, arra szükség nincs, mert ö e nyugdíjügyet közvetlenül fogja a minisztériumban elintézni, s kérni, hogy szolgálati ideje szerint adja meg neki az állam azt ami megilleti, mint ahogy azt a nagyváradi polgármesterré választott Bulyovszky József királyi ügyész nyugdíjazásával is megtette s részére a törvényszerű nyugdiját megadta.

Ilyen természetű nyugdíjazás már több esetben is történt s csak példaképen hozzuk fel ezen mintegy 4 évvel történt esetet a „Szatmár-Németi“ megnyugtatására.

Nagyon természetes, hogy a Veréczy Antal nyugdíjazása csak megválasztása után lesz tárgyalható, mert mig nem polgármester, addig nincs oka arra, hogy kir. táblai birói állásától megváljék.

Ami aztán a további városi szolgálata utáni nyugdíjigényét illeti, arra rendelkezik a városi nyugdíj szabályrendelet, ha legalább 10 évig fog szolgálni, kapja a rendes nyugdijat, ha pedig nem, akkor az erre vonatkozó szabályrendeleti intézkedés lesz irányadó. Tehát az az egy bizonyos, hogy a Veréczy Antal állami szolgálata utáni n y ugdij i gé ny nem fog a városra háramolni.

x

........

Hí

rek.

— Személyi hir. Gróf Hugonnai Béla főispán holnap este 7 órakor városunkba érkezik, hogy hétfőn délelőtt a városi közigazgatási bizottságban és délután 3 órakor a rendes havi közgyűlésen elnököljön.

— A szatmári ev. ref. egyházmegye tiszt- ujitása. A 10 éves cziklus leteltével a szatmári egyházmegye újabb 10 évre megválasztotta tisztikarát. Folyó hó 7-én bontotta fel a bizottság a beérkezett 69 szavazatot s ezek szerint megválasztattak : esperes Biky Károly 69 szavazattal, egyházmegyei gondnok : Szegedy Antal (6*), egyházi tanácsbirók: Bélteky Albert (67), Mártha József (69), Nagy László (69), Lengyel Sándor (0*0, Kiss Bertalan (66), Kovács Lajos (68). Világi tanácsbirók : Luby Géza (65), Dienes Dezső (56), Szabó Zsigmond (69), dr. Böszörményi Emil (67), Uray Géza (67), dr. Farkas Antal (37). Egyházi főjegyző: Kiss Bertalan (52). Világi főjegyző : dr. Hantz Jenő (36), aljegyző: Tarpay Lajos (36). Egyházi aljegyzőségre legtöbb szavazatot nyertek Kovács Lajos 21, Szilva István 20, Kassay Béla 14, kik között újabb szavazás fog elrendeltetni. A rendkívüli közgyűlés határnapja folyó évi junius 4-ikére tűzetett ki, mikor az alakulás és a közgyűlés hatáskörébe eső választások fognak meg- ejtetni.

— A polgármester-választás a holnaputáni, az az a hétfő délutáni rendes havi közgyűlésen fog megtörténni. A Pap-párt nagy zűrzavarban van, tekintve erőtlenségét; mig a Veróczy-párt biztos, elhatározott felfogású magatartásából, erősségéből előre megállapíthatni a győzelmet. Úgy is kell annak lenni, tudja az egész város polgársága. A komoly gondolkozásu, igazán a város javát akaró bizottsági tagok nagy többségét semmi alaptalan, üres beszéd meg nem ingatja ; ők kötelességtudók s helyesen fognak Ítélni és mindnyájunk megelégedésére Veréczy vei töltik be a polgármesteri széket.

— Uj miniszter. Az elhunyt Horánszky Nándor ipar- és kereskedelmi miniszter helyére a király Láng Lajos v. b. t. t., csaczai országgyűlési képviselőt nevezte ki. Az ellenzéki lapok nem írnak úgy róla, mint elődjéről.

— Hieronymi Károly országgyűlési képviselőnk az idei delegáczióba beválasztatott.

— Érettségi biztos. Kormánybiztosul az idei érettségi vizsgálatra a helybeli ev. ref. fő- gymnasiumhoz Bedöházy János országgyűlési képviselő lett kiküldve.

— A Kölc ey-'<ör, mint már jeleztük, hangversenyt rendez. A hangverseny a „Pannónia“ nagytermében május 17-én este 8 órakor lesz, Takács Mihály m. kir. operaházi énekes közreműködésével. A műsor a következő: 1. Zenedarab a katonazenekartól. 2. „Polonais“, négy kézre, zongorán előadják: Matolay Gáborné úrnő és Kovács Leó ur. 3. „Carmen“ „Románcza“, énekli Takács Mihály ur. 4. Hegedű-szóló, zenekar kísérettel, Richter Pál úrtól. ö. Magyar dalok. Énekli Takács Mihály ur. 6. „Mazur“ és „Magyar Induló“, Kovács Leó úrtól, előadja a katonazeuekar. Helyárak : Páholy; 16 kor., támlásszék 3 kor., zártszék 2 kor. Állóhely 1 kor. Jegyeket előjegyezhetni L ő v y M. ur könyvkereskedésében. Hangverseny után tánczmulatság. Külön meghívók nem lesznek kibocsátva.

— A nagybányai ev. ref egyházmegye áprii

hó 14—15-éu tartott közgyűlésének jegyzőkönyvét folyó hó 5-én hitelesítették Aranyos-Medgyesen Bencsik István esperes elnöklete alatt az egyházi és világi jegyzőkön kívül: Molnár Lajos, Sátor Dávid, Tóth Mór és Böszörményi Zsigmond tanácsbirók. Délben Böszörményi Zsigmond föld- birtokos s egyházmegyei tanácsbiró hívta ebédre a bizottság tagjait és a közmondásos magyar vendégszeretettel látta el vendégeit. Persze jó kedvben nem volt hiány.

— A Daleyyesülel kirándulása. Lapunk volt az első, a mely f. évi febr. 22-iki számában azt a hirt hozta, hogy a férfi dalegyesület nyáron egészen Lembergig rándul föl s közbe-közbe a nagyobb városokban koncertezni fog. Hozzáfűztük akkor az eszméhez óhajunkat, hogy az tény- nyé érlelődjék. Most már valóban elhatározta az egyesület, hogy kirándul, dr. Vajay és dr. Fechtel elnökök vezetésével. Hangversenyezni fognak Munkácson, Lembergben, a galíciai gyönyörű vidékü Farémcse nyaralón stb. Ez is tanúsítja a vezetőség és az egyesület munkakedvét és ügy- buzgalmát.

— A „Loi ántfFy Zsuzsánna egyesület“ alapja javára Szalkay Sándorné 10 kor., Szendy Antalné 5o kor., Lévay János 10 kor., Márkus Márton évi pártoló tagsági díjba 10-át adományoztak. Az egyesület köszönetét mond ez adományokért.