Szatmár, 1902 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1902-03-15 / 11. szám

2

S Z A T M Á R.

márczius 8

Színészet.

Az elmúlt hétnek három érdekessége volt: Szilágyi Dezső színházi direktor jutalomjátéka, Majdik Árpád darabja, s a Szenger Gusztáv jutalomestéjé —- amely alkalommal szintén egy helyi szerző darabja jött színre.

Szilágyi Dezsőnek szombaton volt a jutalomjátéka, s ez este Mohertől a „Fösvény“ ez. vígjáték és „Fips, a nőszabó“ egy lelvonásos vígjáték jött színre.

A jutalomjátékra telt ház gyűlt egybe s mindvégig kitünően mulatott, a jutalmazott igazgatót, a ki a Fösvényt adta, sűrűn megtapsolva, kitűnő karakterizálásáért.

„B á t h o r y G á b o r“ dráma 4 felvonásban, irta: Majdik Árpád. E darab kedden, f. hó 11-én került szilire, telt ház előtt, Győré Alajos második jutalomjátékául. A közönséget kielégítette a darab s megtapsolta a lámpák elé gyakran hivott szerzőt. Majdiknak már két darabját, a „Jó fogások“-at, „Márcziusi napok“-at már színre hozták a szatmári színházban; ekkor szerzett sikereihez „Báthory“-val elért sikerét csatolhatja. „Báthory Gábor“ rövid tartalma az, hogy Báthory, Erdély fejedelme, fiatal, daliás ember, eleinte nemes, népét boldogító fejedelem, de elhanyagolja országa ügyeit, tobzódásokba, kéjel- gésekbe merül, gonosz hizelkedők veszik körül. A női hűséget többször megsérti, s Kornisst is, egyik tábornokát, kinek felesége ellen tör s amit Korniss megtud, szidalmakkal vetvén Báthory szemére, ezért csupán ártatlanul kivégezteti. Több ilyen tűrhetetlen tettet követ el, mig végre elbukik, összeesküvés áldozata lesz. Vele bűnhődnek rossz tanácsnokai.

A darabnak úgy az eszméje, mint technikája jó. Az alakok jellemzése ügyes, részletes. A helyzetet, a jellemeket, az eseményeket jól kihasználja a szerző irói ügyessége. Egy-két stylus s szerkezeti hiba leszámításával az egész darabot elismerés illeti, s bizonyára még nagyobb lett volna az előadás sikere, ha színészeink frissebb, színesebb előadásban adják elő, de valami sápadt vontatottság húzódott végig s jellemezte különösen az első felvonást. Mindenesetre a de» koratio és a statiszta segédlet nagyobb volta ugyancsak emelték volna a sikert. Mindazáltal dicséret illeti meg a színtársulatot az igyekezetért. Győré Bethlen szerepeben erőteljes szavalataival nagy hatást ért el. Mint Báthory, Mar- gittai kitűnő volt.

A szerzőt babérkoszorúval tüntették ki tisztelői, melyet tapsok között vett át.

Csütörtökön vette jutalomjátékát Szenger Gusztáv színházi karmester. Inkább páholy közönség volt jelen s jobb pártolást is megérdemelt volna ez a művész ember. A katonazenekar közreműködését szerezte meg a karmester s saját szép szerzeményeit — közte az érdekes és vidám dallamu s z a t m á r h c g y í i u d u 1 ó t — vezényelte végig, majd hegedűn és gordonkán játszott kiváló ügyességgel, magával ragadva a közönség tetszését s játékát ismételnie

Márczius Idusa

Márcziusnak napfényes idusán Büszkén dobog fel keblünkben szívünk, Midőn e nagy nap emlékin merengve, Dicső ősinkről megemlékezünk.

A megdermedt és alvó természet Élővé lett, mire tavaszodott,

S szabadságunk fája ily időben Remények közt szépen virágozott.

Öröm támadt minden magyar szívben Szabadságunknak szent hajnalán. Örömmel áldozott a haza oltárán Gazdag, szegény, honfi s honleány.

Szinte érző minden magyar szive,

Hogy jönni kell egy jobb kornak reánk, Midőn együtt érzünk mindannyian,

Hogy felviruljon imádott hazánk !

Nagy nap volt az és az is lesz mindig, Ujjáébredésünk ünnepe.

Midőn lánglelkii dalosunk ajkán A „Talpra magyar!“ megszülete.

Lelkesedés ömlött minden szivbe, Megnyilt előttük a zárt ajtó.

A nap le sem hanyatlott egészen És szabad volt a magyar sajtó!

kellett. Tisztelői különben egy jó tartalmú pecsétes levéllel lepték meg íázengert.

A zeneszámok lejátszása után egy érdek- feszitö 1 felvonúsos vigszinmü, „Az első jour“ előadása következett s a dolognak az képezte különös érdekességét., hogy a szerző, Erdőssy Vilmos volt honvédföhadnagy, vivóinester, maga is, mint műkedvelő közreműködött.

„Az első jour“ kitűnő elegáns kis vigszinmü. A szerző társadalmi tapasztalatai meglepő ügyességgel jutnak a darabban kifejezésre s a kedves, választékos nyelvezet, melyben a darab írva van. nagyban hozzájárult sikeréhez. Pompás kis tárgy, finomul vezetett cselekvény, gazdagon kihasznált részletek s remek színezés adják meg e darab teljes irodalmi értékét. — A darabban négy személy játszik.

A szerző adta a darabban az egyik főszerepet s jelen alkalommal is, ahogyan már más Ízben, mint műkedvelő, kitünően alakította darabjának ez érdekes szerepét. Raskó sok kedvességgel és bájjal játszott. Ródey kitünően alakított, Ernyei inasalakja jó volt.

Pénteken a „San-Toy“ operetté jött színre félhelyárakkaJ.

Hírek.

— Ma reggel 8 órakor a szatmári ev. ref. templomban istentisztelet tartatott. Utána az ev. ref. főgymn. ifjúsága tartott szépen sikerült hazafias ünnepséget, melyen szép közönség vett részt. — Németiben hason lag volt, az istentisztelet után, ünnepség a fiúiskolában, a hol ének, szavalat, s beszédáltal ülték meg a szabadság ünnepét.

— Lelkészválasztas lesz a matolesi egyházban április (5-án, Luby Géza és Kiss Bertalan e. m. tanács bírák vezetése mellett. A minősítő bizottság f. hó 1‘2-én kijelölte ez állásra Eőry Tamás, Berky Sándor és Darcsy Bertalan lelkészeket. — A rozsályi és ilki egyházakban is ki van tűzve a lelkész választás. Rozsályban Nagy Sándor p-daróczi lelkészt akarj ák meghívni, az ilki egyház Ujlaky Béla és Berky Sándor között választ

— A Lorántffv Zsuzsanna egyesület április

2-án tartandó közgyűlése alkalmából.- ugyanaznap este a színházban, budapesti vendégek közre működésévé» estélyt rendez, A műsort közelebb közölni fogjuk

— Á kereskedelmi minister Kótay Pál szegedi ipari szakiskolai hínárt véglegesítette jelen állásában.

— Kinevezés. A in. kir. péuzügymínister Székely Endre szatmári adóhivatali gyakornokot a szerencsi m. kir. adóhivatalhoz adótisztnek nevezte ki.

— Áthelyezés. A pénzügyminister Osvátli Lajos n-kikindai m. kir. adótisztet városunk fiát a helybeli ni, kir, adóhivatalhoz hasonminöségben áthelyezte,

— Kinevezés. Az igazságügyminister Császy Miklós n-bányai járásbirósági írnokot a felső-ví- sói járásbírósághoz segédtolekkönyvvezetőnek nevezte ki.

A mit addig nőm lehetett tenni, Nyilvánitni, ki mit érezett,

Hirdették a bátorlelkü ifjak,

Hogy „Mit kíván a magyar nemzet!“

Vetekedók mindenki egymással Áldozatát meghozni a honért,

Nem számítva kitüntetésekre,

Nem várva az elismerő babért.

Nagy időnknek ezen tanúi Hullanak, mint fáról a levél, lük e tavaszszal virágoztak,

Elfujja a késő őszi szél.

S e márczius nagy ideáljai Azóta mind valóra váltanak,

Mert a, honnak élén is pártjára Félistenek gyanánt ők álltának,

Alkotmányunk újjá alkotását Nagy férfiak keresztűlvitték És kivívták hősi harezok árán Magyar hazánk függetlenségét.

Azért dobog fel mindig kebelünk Ha e nagy tavaszra emlékezünk!

Hazát, szabadságot, ha szeretünk Márczius idusa szent nekünk!

Székely Endre.

— Kinevezés. Lükő Sándor drt, városunk fiát, Marosvásárhelyre közkórházi alorvosnak nevezték ki.

— Fehérváry Géza báró honvédelmi miniszter lemondott. Utódjául Jekelfalusy Lajos altábornagy, hadügyminiszteri osztályfőnök van kiszemelve. Jekelfalusy Szatmárou is volt helyőrségen, mint ezred-daudár-parancsnok.

— A mai színházi hazafias ünnepség d. u. 4 órakor kezdődik.

— Eljegyzés. Farkas Salamon kányaházi csendőr-őrmester Szilágy-Csehben eljegyezte Rosenberg Szeréna kisasszonyt.

— A magyarfaló pap ügye. Ardeleanu Györgyöt, a felebbezési tanács, mely újabban foglalkozott ismeretes ügyével, az elkövetett vallás elleni vétség miatt 7 napi fogház fő- és ‘20 kor. mellékbüntetésre ítélte, ami nagyon sokkal előnyösebb a magyarfalóra, mint az első bírósági ítélet.-- Felhívás. A szatmárnémeti kőműves és ács segédek folyó hó 1 fi-án d. u. fél 1 órakor a „Gubás ipartársulat“ nagytermében nyilvános szakgyülést tartanak. 1. Az építő munkások helyzete. 2. Az építő munkások szakegyletének megalakítása.

A budapesti egyetemi ifjak körében fennálló „Szatmári Kör“ 1902. év márczius 15-én, d. u. <> órakor a Mensa Akadémia nagytermében hazafias ünnepélyt tart. !. Elnöki megnyitó. Tartja: ifj. Oserncy József elnök. ;2. Alkalmi költemény. Szavalja: Vörös János. 3. Ünnepi beszéd. Tartja : Berky Lajos. 4. Hegedű-kettős. Ermemesz Fe- rencz és Sapka Géza. 5. Petőfi és Jókai. Felolvassa: dr. Váradi Béla. ti. Márczius 15. Irta In- dali Gyula. Szavalja: Kürti József. 7. Zárszó. Tartja: Haeffner Ferenez alolnök. 8. Szózat. Énekli: a Kör.

— Martius 15, Az ev. ref. felsőbb leányiskola növedénkei szép müsoru ünnepséget tartottak ina délelőtt, melyen nagy szánni közönség vett részt.

— Esküvők. Szentiványi Kálmán dévai fiatal iparos folyó hó 23-án tartja esküvőjét Bugyi Erzsiké kisasszonynyal. — Erdöss János helybeli iparos f. hó ‘22-én tartja esküvőjét Kolozsváry István tekintélyes polgár kedves leányával Juliskával. — Tyukody Árpád helybeli fiatal iparos folyó hó iti-án tartja esküvőjét Hady György kedves leányával Juliskával. Gulya László helybeli fiatal iparos folyó hó 13-án tartotta esküvőjét Osányi György kedves leányával Juliskával.

— Papai jubileum alkalmából, f. hó 9-én a Czeczil-egyletben tartott ünnepség minden tekintetben szépen sikerült. Műsor után a kath. kaszinóban társas összejövetel volt.

Istentisztelet volt vasárnap d. e. 9 órakor a székesegyházban a pápai jubileum alkalmából, melyet Meszlényi püspök celebrált fényes segédlettel; a hatóságok és tanintézetek is részt vettek az istentiszteleten,

— Lorántffv Zsuzsánna egyesület vasárnap tartott felolvasó estélyén szép közönség volt jelen. A műsor Osvátli Elemér és Bőd Sándor fő„Kegyelet.. “*)

Budapesten, a Kerepesi-temetőbeu lettek eltemetve nagyon sokan a márcziusi nagy napok kiváló emberei közül is. A történelem neveiket és emléküket, egy csodálatosan fenséges eseméuynyel kapcsolatban őrizte meg számunkra s ime, mi, a mai korban élő li á. 1 á s utódok tiszteljük ugyan a nagyok neveit, amúgy szépen hangzó szavak szerint... de önző anyagi érzeteinket elsőbbre helyezzük akkor, a midőn arról van szó, hogy a mi gyáraink építtessenek másutt, avagy a nagyok porladozö csontjai ringy-rongy gyanánt kihányattassanak az útból, — talán tán, hogy még ezukorgyárainkba kerülhessenek . . . !

Mert hogy áll a dolog ?

A Kerepesi-temető rossz helyen van a főváros terjeszkedését tekintve. S még érthető, hogy a sírokat fölbontják, kiszedik a háborgatott halottakat s eltemetik más helyen, vagy más köztemetőbe. De hogy a holtak exhumálásában tiszta kegyelet ne nyilvánuljon az elnézést, nem tűrhet. Egy-két nagyobb nevű halottat közköltségen kijelölt helyekre eltemettettek ugyan, de nem történt ez így minden exhumált halottal. Hanem összecsereberélték a sok holtat, az egyik- nek koponyája a másik lábszárcsontjaival s a

*) A „Szalmái“ 1901. aug. 24-iki »zárnának táiczája la a fővárosi halottháborgatásrál elmélkedik ugyancsak „Ke gyelet“ czimeu. Akkor még csak tervbe volt véve, rooet végrehajtatott ...