Szatmár, 1902 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1902-02-08 / 6. szám

2. febr. 8. S Z A T M Á E. addig, inig a szarvukat meg nem növelték, mióta pedig ez megtörtént, mindent a mi magyar, s magukévá nem tehetnek becs- mérlik, ócsárolják, rágalmazzák, üldözik, kiirtására mindent elkövetnek. Honnan veszik maguknak ezek a nem­zetiségek a hatalmat erre? Sok helyről. Ve­szik az idegen nemzetekkel való kacérko­dásból, azok nagyra vágyásából, de legin­kább veszik az ibfis. .évi XL1V. t.-ezikkből. A törvény czélszerü voltának a megíté­lésénél az az irányadó, vájjon a megítélés idejében megvolna-e hozható a törvény ? Ha nem, úgy a törvény elévült, az elévült törvény helyett mást kell hozni, nehogy a hibás, elévült, törvény a jog, törvény, igaz­ság lábbal ti [írására mankóul szolgálhasson. Ilyen hibás, elévült törvény a nemze­tiségi törvény, a helyett sürgősen kell újat hozni, nehogy a mulasztás lángba borítsa ismét a magyar hazát, magyar társa­dalmat. Annak a törvénynek pedig, amely e helyett a nemzetiségi törvény helyett hoza- tik. annak vissza kell tükröztetnie azt, hogy azt magyar törvényhozás hozta, a magyar haza, nemzet, társadalom, megvédése, sőt gyarapítása ezéljából. Tehát azt, a ki a magyar hazát, nem­zetet, társadalmat támadja, beesmérli, gyu­la/,za, annak létele és rendje ellen tör. mindazokból a jogokból ki kell zárni, ame­lyekben egy honpolgárt a magyar haza, nem­zet, társadalom részest. Ne bírhasson tehát a hazából egy talpalatnyit, ne adjon saját személyére se. más védelmet, mint aminőt egy idegen honosnak ad, s általyában a magyar törvények, hatóságok, intézmények, a magyar társadalom tagjai úgy viselked­jenek, mint idegen honosokkal szemben, az olyanok irányában, kik a magyar haza, nem­zet, társadalom, intézmények ellen gyaláz­kodnak, támadnak. Igaz. hogy a tespedésnek, a neinbá- nomságnak, a nemtörődömségnek egy időre vége lesz, de a magyarok Istene, a ki egy ezredéven keresztül hazát adott a magyar nemzetnek és küzdelmét fényes sikerrel ko­ronázta, diadalra segíti ezután is azt, ami magyar ! Színészet. Pénteken a „Görög rabszolga“ operetté fél- áras előadása vonzott sok közönséget, Két.liy Lina felléptével jött színre e darab; úgy ő. mint fölért a férje kétezer hold tehermantes földjével a Tiszaiadon, azt senki sem vonta kétségbe Akkoriban, hogy Szentváraljy Gábor felesé­gül vette, Barkódy Endre is komolyan járt utána, be hát a tiszavégi és tarközi Barködyak összes birtoka (a mire a három fiú végezte a gazdasági akadémiát Óváron) háromszáz holdat sem tett ki. Egy rozoga nemesi kúria is tartozott ugyan az ingatlanokhoz, de bizony az nem nagyon növelte a família vagyonának összértékét, Sokat sutogfcak róla, hogy a szép Margit meg a nyalka bajusza Barkóéi Endre nagyon értették egymást, hanem azért a mikor Szentváraljy.Gábor komolyan föllé­pett, senki sem csodálkozott rajta, hogy Margit habozás nélkül hozzá ment, Barkódy Szentváraljy tovább is jó barátságban maradtak. Sőt Barkódy mindennapos volt házuknál. Szívesen látták mind a ketten. Hát elég az hozzá, hogy a születésnapi hangulat tetőpontját érte el. Ittak, kártyáztak, énekeltek, tánczoltak. Kinek mit kívánt, az erköl­cse. A ezigány meg húzta szakadásig. A háziaszony ott sürgött-forgott a vendégek között. Kiterjedt a figyelme mindenre, mindenkire. Épen a kilenczedik főzet fekete kávét rendelte meg a konyhában, mikor bejövét, a folyosón szembe találkozott Barkódyval. Az ifjú csodálatosan józan volt. Másféle má­mor ült sötét szemében, a mint megfogta a szép asszony kezét... a többi szereplők sárii tapsokat nyertek a kö­zönségtől. Szombaton, f. hó 1 -éli Blumenthal 0. s fia „Aranykakas" ez. mulattató bohózata elég szép számú közönséget vonzott. A szereplők közül H. Lévay Berta, Raskó Erna, Margittal és Mé­száros említhetők meg. „A képviselő ur,“ Guti Soma és Rá­kosi Viktor legújabb bohózatát vasárnap, febr. 2-án játszották legelőször s ez alkalommal meg­telt egészen a színház. Egy névazonosságon for­dul meg a viezczekben bővelkedő, helyzeti komi­kummal vezetett bohóság, sok égető, de pompás szatírával helylyel-közzei. A bonne előforduló „aranymondásukon,“ cynikus életfölfogáson, s jellemző életrajzokon sokat nevethetünk, A mély­reható irodalmi kritikát azonban nem állja ki a- darab. Szilágyi Dezső a czimszerep játszásában a legkitűnőbb alakítást nyújtotta, mint jeliomszi- nész. Raskó, Hal may, Győré, Mészáros járultak az előadás sikeréhez. Hétfőn, f. hó ö-áii „Liiiomfi“ jött szilire félhelyárakkal, szép telt színház előtt. A helyes előadáson a közönség pompásan mulatott, Kedden, febr. 4-én Lecoquo Károly kedves zeuéjii operettéje: „Angot asszony leánya“ ke­rült szilire Vihari Elemér H«i éves színész jubi­leuma s jiitaiomjátékául. A jutalmazandó iránti rokonszeuv szép s intelligens közönséget, vonzott, iSzinreléptekor zajos ovátióban részesítették s ötpecsétes levéllel lepték meg, mely a Vihari iránti szeretetnek fényes bizonyságát szolgáltatja. Az előadásról csak a legszebb elismeréssel szól­hatunk. A szereplők mindegyike kitett magáért. Különösen H. Lévai Berta és Szabii Vilma ének­számai igen tetszettek s azokat többször megismételtették. Viliary és Szilágyi ügyes s találó alakításukért emelendők ki a szereplők közül. Az utolsó felvonásban történt utazni vere­kedés nem egészen látszott jelképinek. Ezt merő vigyázatlanságnak tulajdonítjuk. Szerdán, f. hó 5-én, Rákosi és Guti bo­hózata,: „A képviselő ur“ félházat vonzott, mely­ben Szilágyi Dezső kitűnő alakítást, mutatott be. Csütörtökön, f. hó li-án. az orsz. sziuész- egyeslilét nyugdijintézete javára, „A király háza­sodik“ eziniü történelmi vígjáték jött, szilire, lé 1 - helyű rak mellett, sajnos, kevés közönség előtt. Tóth Kálmán e szép és annak idején politikai czélzatu vígjátékét igen sikeresen játszották el színészeink. Egy-egy szereplő igaz, hogy itt,-ott nem egészen tudta szerepét. Raskó ez este igen kedvesen játszott, csak a kedély finomabb változatára nem mindig ügyel. Mészáros zajos tapsokat, kapott Kopjai Imre ala­kításáért, Margittal’ Nagy Lajos szerepében, Beke a bán alakításában érdemelnek dicséretet. Úti Gizella Eiori herczegnö szerepében nem külön­ben dicséretet érdemel : sugár alakjának előkelő magatartásával s kimért, biztos hanghordozásá- val a szerepet mint jó alkotórészt illesztette be a darab sikerébe. Győré hatásos szavalata, zajos éljeneket és tapsolást idézett elő. Bárdiné járult még a sikerhez. Örömmel registráljuk, hogy buzgólkodó szín­igazgatónknak Ká pol n a y Juliskát, a közön­Margit ! Ez nem élet igy tovább . . . Megöl a féltékenység . . . Valahányszor arra az emberre nézek, a ki. elrabolt, tőlem, elfog a düh és a kétségbeesés. Tovább is beszélt volna, de az uszony egy hirtelen mozdulattal átölelte a nyakát, és magához vonva az ifjú fejét, meleg piros ajkait rátapasz­totta ajkára. .. Csak a tiltott szerelemnek lehet ilyen csókja, a minőt, ez a két szerelmes váltott.. . A másik pillanatban ijjedten rebbentek szét. A folyosó végéről léptek hallatszottak. A házigazda volt. Mire azonban Szentváraljy az asszonyhoz ért, akkor már Barkódy ismét bent volt az ebédlőben. Margitnak úgy rémlett, hogy az urakémlö- leg néz az arczába s a szeműidéi fenyegetően össze vannak ránczolva. Lehet azonban, hogy ezt csak rossz lelkiismerete képzelt,ette vele. S inig szive őrült galoppot járta, fehér selyem blúz alatt, kívánatos, üde ajkait, melyek még remegték az előbbi csók hatása alatt, derült inosolylyal nyúj­totta férje felé. A férfi futólag megcsókolta az asszonyt, aztán karját a dereka köré fonva, ment be véle a vendégekhez. Margit azzal tisztában volt, hogy Szentvár­aljy Gáborral nem igen lehet tréfálni, nem olyan bölcsőben ringatták ö komét, hogy alkalmas lett volna Meuelaus szerepére. Rettenthetetlen bátor­ségünk által annak idején nagyon kedvelt bá­jos színésznőt vendégfellépésre sikerült meg­nyerni s legközelebb gyönyörködhetünk művé­szetében. Hírek. — Kinevezés. Az igazságügyminiszter Görög Miklós lialmi-i lakos joggyakornokot, a szatmár- németi-i királyi ' törvényszékhez aljegyzővé ne­vezte ki. — Kinevezés Az igazs. miniszter Szabó Jó­zsef al-birói vizsgát tett helybeli törvényszéki aljegyzőt ugyanide jegyzővé nevezte ki. A szatrmr nemeti-m.-szálkái helyi ér­dekű rendes vágányu vasút előmunkálataira az egy évi engedély megadatott. A kiinduló állo­más a gözfürész telepfő lesz. — Esküvő. Győry László zsarolyáni ev. ref. lelkész f. hó 2-án kelt egybe Cseh Lajos helybeli tanító Irén nevű kedves leányával. Szűz beszed Örvendve veszünk tudo­mást arról, hogy a máté-szalkai orsz. képviselő, J é k e y Zsigáimul, a költségvetés tárgyalása­kor tartott szüzbeszédével minden igaz hazafit meghódított. Megvagyunk győződve, hogy, ha minden országos képviselő, ki magát igaz haza­finak tartja oly erélyesen száll síkra a ma­gyar érdek megvédésében, úgy a magyar külön vámterület felállítása csak hónapok kérdése lesz. (fsak sajnálni tudjuk, hogy a többi megyei kép­viselők nem türekeszuek a. szép példát követni, a. miért hálás kösziuietünkkel és bizalmunkkal adóznánk mindenkor. — A Szatmár-németi dalegyesület február hó <j-én d.e. 10 órakor a városháza tanács teriné- ba.il rendes évi közgyűlés tart. Tárgyak: l. Je­lentés az egyesület, vagyoni állapotáról. 2. Tiszt­ig itás. 3. Esetleges indítványok. n szatmár-németi dalegyesület Idői évi február lu-én a polgári Társaskör termeiben tag­jai részére Rét.hi Lina és Pap]) Gizella urhölgyek szives közreműködése mellett'dalestélyt rendez. Miisor: I. A zöld erdőben; férfikar Ziegler Bé­lától. 2 A hazatérés : kettős Kárkéntől ; zongora kiséret mellett éneklik; Réthi Lina úrnő és Orosz Alajos ur. 3. Bordal: Palotástól, (férfikar) Ziegler Bélától. I. Sextett „Luciá“-ból Donizetti­től : zongora kiséret mellett éneklik : Réthi Lina és Pap Gizella, urhölgyek. dr. Vajay Imre, Mon- dik Endre, Orosz Alajos és Ékkel Lajos urak. 5. Kettős. Zongora kiséret mellett éneklik : Dr. Vajay Imre és Orosz Alajos urak. (1. Elvennélek én, csak adnának; férfikar Erkel Ferencztöl. Kezdete fél s órákkor. A nemzetiségi kérdéshez hazafias érzés­sel felt beszédben szólott dr. Pap József, ii.- somkuti képviselő a parlamentben, az oláhság részéről. Biztosította a hazát arról, hogy az oláhság nagyobb része hű fia a magyar hazának. A sziizbeszédet tartó szatmármegyei követet min­den oldaról megéljenezték a képviselők. — Eljegyzés. Gulya László helybeli fiatal törekvő iparos eljegyezte Osányi György helybeli tekintélyes iparos kedves és bájos leányát Ju­liskát. ságu és hatalmas testi erejű, sötét képű ma­gyar. Nőtlen korában megszöktettél. és elcsábított vagy egy tuczat asszonyt. Párbaja is volt elég. Egy férjet agyonlőtt, egy másikat pedig nyomo­rékra vágott. (Sajátságos, hogy rendesen az ilyen férjeket szokták megcsalni a feleségeik.) Margit egész éjjel nyugtalan volt. Valami azt súgta neki, hogy a férje gyanakszik. Ez a nyugtalanság aztán oktalanságot szült. A szobá­jába ment s ott sebtiben pár sort irt a kedvesé­nek. Pár sor volt csak. ügy kezdődőt, hogy : „Egyetlenem,, s úgy végződött, hogy: „Sírig a tied.“ Alig várta az alkalmat, hogy a Barkódy ké­zéin' csúsztassa a levélkét. Végre sikerült. Ennek aztán az lett a folytatása, hogy Bar­kódy kiment a folyosóra, elolvasni a levelet. Egyszer csak a vállára üt valaki: — Hát te még itt is szerelmes leveleket olvasol ? ! Az ifjú megrezzenve fordult hátra. Szentváraljy Gábor állott háta mögött, Bar­kódy bármiként iparkodni is elfogulatlan lenni, nem sikerült. — Oh dehogy ... és ijedten dugta zsebre a levelet, melyből csak úgy áradt az erős corylopsis illáit... A Margit kedvencz illatszere . ... — De azéjt ne jöjj zavarba. — És Szent-

Next

/
Thumbnails
Contents