Szatmár, 1902 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1902-02-08 / 6. szám

2.

febr. 8.

S Z A T M Á E.

addig, inig a szarvukat meg nem növelték, mióta pedig ez megtörtént, mindent a mi magyar, s magukévá nem tehetnek becs- mérlik, ócsárolják, rágalmazzák, üldözik, kiirtására mindent elkövetnek.

Honnan veszik maguknak ezek a nemzetiségek a hatalmat erre? Sok helyről. Veszik az idegen nemzetekkel való kacérkodásból, azok nagyra vágyásából, de leginkább veszik az ibfis. .évi XL1V. t.-ezikkből.

A törvény czélszerü voltának a megítélésénél az az irányadó, vájjon a megítélés idejében megvolna-e hozható a törvény ? Ha nem, úgy a törvény elévült, az elévült törvény helyett mást kell hozni, nehogy a hibás, elévült, törvény a jog, törvény, igazság lábbal ti [írására mankóul szolgálhasson.

Ilyen hibás, elévült törvény a nemzetiségi törvény, a helyett sürgősen kell újat hozni, nehogy a mulasztás lángba borítsa ismét a magyar hazát, magyar társadalmat.

Annak a törvénynek pedig, amely e helyett a nemzetiségi törvény helyett hoza- tik. annak vissza kell tükröztetnie azt, hogy azt magyar törvényhozás hozta, a magyar haza, nemzet, társadalom, megvédése, sőt gyarapítása ezéljából.

Tehát azt, a ki a magyar hazát, nemzetet, társadalmat támadja, beesmérli, gyula/,za, annak létele és rendje ellen tör. mindazokból a jogokból ki kell zárni, amelyekben egy honpolgárt a magyar haza, nemzet, társadalom részest. Ne bírhasson tehát a hazából egy talpalatnyit, ne adjon saját személyére se. más védelmet, mint aminőt egy idegen honosnak ad, s általyában a magyar törvények, hatóságok, intézmények, a magyar társadalom tagjai úgy viselkedjenek, mint idegen honosokkal szemben, az olyanok irányában, kik a magyar haza, nemzet, társadalom, intézmények ellen gyalázkodnak, támadnak.

Igaz. hogy a tespedésnek, a neinbá- nomságnak, a nemtörődömségnek egy időre vége lesz, de a magyarok Istene, a ki egy ezredéven keresztül hazát adott a magyar nemzetnek és küzdelmét fényes sikerrel koronázta, diadalra segíti ezután is azt, ami magyar !

Színészet.

Pénteken a „Görög rabszolga“ operetté fél- áras előadása vonzott sok közönséget, Két.liy Lina felléptével jött színre e darab; úgy ő. mint

fölért a férje kétezer hold tehermantes földjével a Tiszaiadon, azt senki sem vonta kétségbe

Akkoriban, hogy Szentváraljy Gábor feleségül vette, Barkódy Endre is komolyan járt utána, be hát a tiszavégi és tarközi Barködyak összes birtoka (a mire a három fiú végezte a gazdasági akadémiát Óváron) háromszáz holdat sem tett ki. Egy rozoga nemesi kúria is tartozott ugyan az ingatlanokhoz, de bizony az nem nagyon növelte a família vagyonának összértékét, Sokat sutogfcak róla, hogy a szép Margit meg a nyalka bajusza Barkóéi Endre nagyon értették egymást, hanem azért a mikor Szentváraljy.Gábor komolyan föllépett, senki sem csodálkozott rajta, hogy Margit habozás nélkül hozzá ment, Barkódy Szentváraljy tovább is jó barátságban maradtak. Sőt Barkódy mindennapos volt házuknál. Szívesen látták mind a ketten.

Hát elég az hozzá, hogy a születésnapi hangulat tetőpontját érte el. Ittak, kártyáztak, énekeltek, tánczoltak. Kinek mit kívánt, az erkölcse. A ezigány meg húzta szakadásig.

A háziaszony ott sürgött-forgott a vendégek között. Kiterjedt a figyelme mindenre, mindenkire. Épen a kilenczedik főzet fekete kávét rendelte meg a konyhában, mikor bejövét, a folyosón szembe találkozott Barkódyval.

Az ifjú csodálatosan józan volt. Másféle mámor ült sötét szemében, a mint megfogta a szép asszony kezét...

a többi szereplők sárii tapsokat nyertek a közönségtől.

Szombaton, f. hó 1 -éli Blumenthal 0. s fia „Aranykakas" ez. mulattató bohózata elég szép számú közönséget vonzott. A szereplők közül H. Lévay Berta, Raskó Erna, Margittal és Mészáros említhetők meg.

„A képviselő ur,“ Guti Soma és Rákosi Viktor legújabb bohózatát vasárnap, febr. 2-án játszották legelőször s ez alkalommal megtelt egészen a színház. Egy névazonosságon fordul meg a viezczekben bővelkedő, helyzeti komikummal vezetett bohóság, sok égető, de pompás szatírával helylyel-közzei. A bonne előforduló „aranymondásukon,“ cynikus életfölfogáson, s jellemző életrajzokon sokat nevethetünk, A mélyreható irodalmi kritikát azonban nem állja ki a- darab.

Szilágyi Dezső a czimszerep játszásában a legkitűnőbb alakítást nyújtotta, mint jeliomszi- nész. Raskó, Hal may, Győré, Mészáros járultak az előadás sikeréhez.

Hétfőn, f. hó ö-áii „Liiiomfi“ jött szilire félhelyárakkal, szép telt színház előtt. A helyes előadáson a közönség pompásan mulatott,

Kedden, febr. 4-én Lecoquo Károly kedves zeuéjii operettéje: „Angot asszony leánya“ került szilire Vihari Elemér H«i éves színész jubileuma s jiitaiomjátékául. A jutalmazandó iránti rokonszeuv szép s intelligens közönséget, vonzott, iSzinreléptekor zajos ovátióban részesítették s ötpecsétes levéllel lepték meg, mely a Vihari iránti szeretetnek fényes bizonyságát szolgáltatja. Az előadásról csak a legszebb elismeréssel szólhatunk. A szereplők mindegyike kitett magáért. Különösen H. Lévai Berta és Szabii Vilma énekszámai igen tetszettek s azokat többször megismételtették. Viliary és Szilágyi ügyes s találó alakításukért emelendők ki a szereplők közül. Az utolsó felvonásban történt utazni verekedés nem egészen látszott jelképinek. Ezt merő vigyázatlanságnak tulajdonítjuk.

Szerdán, f. hó 5-én, Rákosi és Guti bohózata,: „A képviselő ur“ félházat vonzott, melyben Szilágyi Dezső kitűnő alakítást, mutatott be.

Csütörtökön, f. hó li-án. az orsz. sziuész- egyeslilét nyugdijintézete javára, „A király házasodik“ eziniü történelmi vígjáték jött, szilire, lé 1 - helyű rak mellett, sajnos, kevés közönség előtt. Tóth Kálmán e szép és annak idején politikai czélzatu vígjátékét igen sikeresen játszották el színészeink. Egy-egy szereplő igaz, hogy itt,-ott nem egészen tudta szerepét.

Raskó ez este igen kedvesen játszott, csak a kedély finomabb változatára nem mindig ügyel. Mészáros zajos tapsokat, kapott Kopjai Imre alakításáért, Margittal’ Nagy Lajos szerepében, Beke a bán alakításában érdemelnek dicséretet. Úti Gizella Eiori herczegnö szerepében nem különben dicséretet érdemel : sugár alakjának előkelő magatartásával s kimért, biztos hanghordozásá- val a szerepet mint jó alkotórészt illesztette be a darab sikerébe. Győré hatásos szavalata, zajos éljeneket és tapsolást idézett elő. Bárdiné járult még a sikerhez.

Örömmel registráljuk, hogy buzgólkodó színigazgatónknak Ká pol n a y Juliskát, a közönMargit ! Ez nem élet igy tovább . . . Megöl a féltékenység . . . Valahányszor arra az emberre nézek, a ki. elrabolt, tőlem, elfog a düh és a kétségbeesés.

Tovább is beszélt volna, de az uszony egy hirtelen mozdulattal átölelte a nyakát, és magához vonva az ifjú fejét, meleg piros ajkait rátapasztotta ajkára. ..

Csak a tiltott szerelemnek lehet ilyen csókja, a minőt, ez a két szerelmes váltott.. .

A másik pillanatban ijjedten rebbentek szét. A folyosó végéről léptek hallatszottak.

A házigazda volt. Mire azonban Szentváraljy az asszonyhoz ért, akkor már Barkódy ismét bent volt az ebédlőben.

Margitnak úgy rémlett, hogy az urakémlö- leg néz az arczába s a szeműidéi fenyegetően össze vannak ránczolva. Lehet azonban, hogy ezt csak rossz lelkiismerete képzelt,ette vele. S inig szive őrült galoppot járta, fehér selyem blúz alatt, kívánatos, üde ajkait, melyek még remegték az előbbi csók hatása alatt, derült inosolylyal nyújtotta férje felé.

A férfi futólag megcsókolta az asszonyt, aztán karját a dereka köré fonva, ment be véle a vendégekhez.

Margit azzal tisztában volt, hogy Szentváraljy Gáborral nem igen lehet tréfálni, nem olyan bölcsőben ringatták ö komét, hogy alkalmas lett volna Meuelaus szerepére. Rettenthetetlen bátorségünk által annak idején nagyon kedvelt bájos színésznőt vendégfellépésre sikerült megnyerni s legközelebb gyönyörködhetünk művészetében.

Hírek.

— Kinevezés. Az igazságügyminiszter Görög Miklós lialmi-i lakos joggyakornokot, a szatmár- németi-i királyi ' törvényszékhez aljegyzővé nevezte ki.

— Kinevezés Az igazs. miniszter Szabó József al-birói vizsgát tett helybeli törvényszéki aljegyzőt ugyanide jegyzővé nevezte ki.

A szatrmr nemeti-m.-szálkái helyi érdekű rendes vágányu vasút előmunkálataira az egy évi engedély megadatott. A kiinduló állomás a gözfürész telepfő lesz.

— Esküvő. Győry László zsarolyáni ev. ref. lelkész f. hó 2-án kelt egybe Cseh Lajos helybeli tanító Irén nevű kedves leányával.

Szűz beszed Örvendve veszünk tudomást arról, hogy a máté-szalkai orsz. képviselő, J é k e y Zsigáimul, a költségvetés tárgyalásakor tartott szüzbeszédével minden igaz hazafit meghódított. Megvagyunk győződve, hogy, ha minden országos képviselő, ki magát igaz hazafinak tartja oly erélyesen száll síkra a magyar érdek megvédésében, úgy a magyar külön vámterület felállítása csak hónapok kérdése lesz. (fsak sajnálni tudjuk, hogy a többi megyei képviselők nem türekeszuek a. szép példát követni, a. miért hálás kösziuietünkkel és bizalmunkkal adóznánk mindenkor.

— A Szatmár-németi dalegyesület február hó <j-én d.e. 10 órakor a városháza tanács teriné- ba.il rendes évi közgyűlés tart. Tárgyak: l. Jelentés az egyesület, vagyoni állapotáról. 2. Tisztig itás. 3. Esetleges indítványok.

n szatmár-németi dalegyesület Idői évi február lu-én a polgári Társaskör termeiben tagjai részére Rét.hi Lina és Pap]) Gizella urhölgyek szives közreműködése mellett'dalestélyt rendez. Miisor: I. A zöld erdőben; férfikar Ziegler Bélától. 2 A hazatérés : kettős Kárkéntől ; zongora kiséret mellett éneklik; Réthi Lina úrnő és Orosz Alajos ur. 3. Bordal: Palotástól, (férfikar) Ziegler Bélától. I. Sextett „Luciá“-ból Donizettitől : zongora kiséret mellett éneklik : Réthi Lina és Pap Gizella, urhölgyek. dr. Vajay Imre, Mon- dik Endre, Orosz Alajos és Ékkel Lajos urak. 5. Kettős. Zongora kiséret mellett éneklik : Dr. Vajay Imre és Orosz Alajos urak. (1. Elvennélek én, csak adnának; férfikar Erkel Ferencztöl. Kezdete fél s órákkor.

A nemzetiségi kérdéshez hazafias érzéssel felt beszédben szólott dr. Pap József, ii.- somkuti képviselő a parlamentben, az oláhság részéről. Biztosította a hazát arról, hogy az oláhság nagyobb része hű fia a magyar hazának. A sziizbeszédet tartó szatmármegyei követet minden oldaról megéljenezték a képviselők.

— Eljegyzés. Gulya László helybeli fiatal törekvő iparos eljegyezte Osányi György helybeli tekintélyes iparos kedves és bájos leányát Juliskát.

ságu és hatalmas testi erejű, sötét képű magyar.

Nőtlen korában megszöktettél. és elcsábított vagy egy tuczat asszonyt. Párbaja is volt elég. Egy férjet agyonlőtt, egy másikat pedig nyomorékra vágott.

(Sajátságos, hogy rendesen az ilyen férjeket szokták megcsalni a feleségeik.)

Margit egész éjjel nyugtalan volt. Valami azt súgta neki, hogy a férje gyanakszik. Ez a nyugtalanság aztán oktalanságot szült. A szobájába ment s ott sebtiben pár sort irt a kedvesének. Pár sor volt csak. ügy kezdődőt, hogy : „Egyetlenem,, s úgy végződött, hogy: „Sírig a tied.“

Alig várta az alkalmat, hogy a Barkódy kézéin' csúsztassa a levélkét. Végre sikerült.

Ennek aztán az lett a folytatása, hogy Barkódy kiment a folyosóra, elolvasni a levelet.

Egyszer csak a vállára üt valaki:

— Hát te még itt is szerelmes leveleket olvasol ? !

Az ifjú megrezzenve fordult hátra.

Szentváraljy Gábor állott háta mögött, Barkódy bármiként iparkodni is elfogulatlan lenni, nem sikerült.

— Oh dehogy ... és ijedten dugta zsebre a levelet, melyből csak úgy áradt az erős corylopsis illáit... A Margit kedvencz illatszere . ...

— De azéjt ne jöjj zavarba. — És Szent-