Szatmár, 1902 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1902-12-13 / 50. szám

XXVIÍI. évfolyam.

50-ik szám.

Szatniór, 190^JtBoti.' 13

SZATMIAR.

TÁRSADALMI Éö SZÉPIRODALMI HETILAP.

r?i

77.**/J

I?*«*.

Megjelenik minden szómba ten.

ELŐFIZETÉSI AR :

Egész évr# 4 korona. Félévre 2 korona. Egyes szám ára 20 fillér.

ínség.

Mikor a nyár folyamán az „arany kalásszal ékes rónaság gyönyörködtette még szemeinket, s a reménységgel eltelt föld- mives ott állott a föld barázdái mellett, s boldogan hallgatta a kalász tengerből föl- szálló pacsirta énekét; eme boldog reménységet és bizalmat csak fokozta a napi lapok által világgá kürtőit azon híresztelései, hogy az országban gazdag termésre van kilátás.

Egy budapesti napilap a „Magyar Szó“ mindjárt az aratás után látva a szomorú csalódást, a lelkészi kar utján bekérte minden vidékről a termés eredményt, s az ily módon az ország minden részéből beérkezett tudósítások alapján megállapította, hogy a termés eredmény az országban átlagos számítás szerint a közepesen jóval alul áll, mig egyes vidékeken pedig valóságos Ínséges télnek néznek elébe.

Ez utóbbiak közé kell számítani a jelen évben vármegyénket is, mert itt alig lehet felsorolni néhány olyan boldog községet, hol az évi terméssel legalább részben megelégedhettek volna. Sőt, a mi különös és ritkán előforduló eset, a folyó évben sem az őszi, sem a tavaszi vetemények nem si- 1 kerültek s ez az a mi nehézzé, súlyossá j teszi a telet.

A terméketlen esztendő nyoma már is látszik az egész vármegyében, pang a kereskedelem, nem tud élni az iparos, mert

^SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL :

Deaktér 3. szám.

Mind hhí-buü dijak a kiadóhivatalában fizetendők

nincsenek városunkban sem jó heti vásárok. Az a földművelő pedig, a ki úgy zárta óvót, hogy midőn adóját s más terheit kifizette. ha annyi búzája maradt, hogy őszi vetését is elvégezhette, teljesen boldognak érezheti magát. Hogy aztán a telet s a tavaszt hogyan éli át a kis gazda ez a kérdések kérdése ?

Átérzik e siralmas helyzetet maguk a vármegye vezérfórfiai is, úgy hogy a vármegyei közigazgatási bizottság múlt havi tanácskozásában sürgősen megkeresendőnek határozta a pónzügyministert a célból, hogy az adók további végrehajtását a vármegye területén az ínség miatt szüntesse be. Ugyancsak bizottságilag megkereste a vármegye a közlekedésügyi minisztert is, hogy valamely ínséges munkát adjon a népnek s ez azt meg is Ígérte. Hiszen ott van a Szatmár Tiszaujlaki, részben kiépített vicinális vonal is, -— melyet 1903-ban ígért a minister átvenni, — haladéktalanul meg kellene kezdeni most a vasút építését az Ínségre, való tekintettel, hogy így ä bekövetkező nehéz télen a vármegyének erdőháti, — ez évfolyamán árvízkár következtében is sokat szenvedett — vidéke, a megkezdendő föld munkálatoknál hadd találjon kereset forrást.

Mindenesetre soha nagyobb szüksége nem volt vármegyénk munkás osztályának a téli évszaki Ínséges munkára mint ez év folyamán, mert a rossz tengeri termés következtében elvette az Ur szegény népünktől a kenyér botját, mivel vármegyénk

HIRDETÉSEK:

KáxzpéaifiieEt)« mellett a lrgjutányoiabb árban.

Nyilttér sora 16 fillér. <»n~ ~rv¥——i

munkás osztályának főtápláléka a kukorica kenyér.

Már egyes jelenségek észlelhetők, melyek mint előhírnökök mutatják a szükség következtében elkövetett bűntények sorozatát. Csak a napokban olvastuk azon elvetemült gonosz tettet, hogy egy szegény napszámost ki két karjával keresett heti munkabérét vitte boldogan haza családjának szombat estve, aljas gazemberek fojtogatni kezdték s élete árán akarták tőle elvenni a maga és családja fenntartására összekapart pár fillérét, s csak a véletlennek volt köszönhető életben maradása.

Bizony elszomorító siralmas dolgok az ilyenek. Ez az eset is bizonyítja, hogy ezen elkövetni szándékolt bűntényt is nem a rab- lási, a vérengzési szenvedély, nem is a jóllét után való törekvés követtette volna el ama gyilkosokkal, hanem [sokkal inkább az éhes fenevad, az állat az emberben.

Sajnos, hogy egy terméketlen esztendő ennyire nyomot hagy gazdasági életünkben ! Nem tudom mikor és hogyan számíthatunk kedvezőbb viszonyokra? Vájjon mi változtathatna emez általános pangáson ? Talán ha valamikor azt elérhetnék, hogy nyers terményeit minden vidék maga dolgozhatná fel, s látnánk mindenfelé legalább félüzemre berendezett gyárakat; hallhatnék azok füty- tyót és zakatolását, — ez volna talán a jövő azon zenéje, mely életet teremtene szerte e hazában.

De igy, mig az évnek semmi munkát

TARGZÁ.

Adventben.

Ünnephez kószülüuk nagy lelki ünnephez. Megváltó Krisztusom születésnapja lesz,

Ahoz készülgetek . . .

Készüljetek ti is, társaim ! mínuyájan! Nézegesétek meg jól, hogy mi hiány van ? Milyen a szivetek?

Ha hiányzik a hit: imában kérjétek,

Adja meg, a mindig munkáló szent Lélek.

És hogyha megadta:

Növeljétek szegény atyátok fiának —

— A kik Isten után ti tőletek várnak, —

Jó tetteket rajta.

Ha kevélység szemét — dombja van utadban Hányd el, tudván, hogy csak egy lelki Urunk van, A ki alázatos ;

S nem ad békességet annak sem itt, sem ott, Ki magának ól ’s mint felfnvalkodott A szegényre tapos.

Igaz büubánatnak könycseppjei mossák Tisztára sziveink, miket a gonoszság Talán beszenyezett . . .

Te tolvaj, a ki a munka szent gyönyörét Emésztő heverés tőrével megölöd,

Tedd munkára kezed.

Te irigy, kinek a mások boldogsága Világi jókedv fonalát elvágta,

Szűnjél meg bús lenni I A kit bosszuállás ördöge környékez :

Lógj' bizalmas a szent, igaz Istenséghez,

Tanulj meg szeretni.

így készüljünk mind-mind ama nagy ünnephez, Mikor Megváltónknak születés napja lesz, így bizton meglátjuk.

E mi készületünk kedvesebb lesz neki,

Mini volt Betlehemben a jó napkeleti Bölcseknek mirhájuk.

__ PÓTOK ELEMÉR.

Vis

szavert kirohanás.

— Humoreszk. —

... És még nekem mondják, hogy nálunk j minden ember vendégszerető, ezt nekem akarják

bebeszélni, velem elhitetni, no azt fogadom, hogy bárkinek ez irányú kísérlete kárba veszett fáradtság, dőre kísérlet lesz. És bár elsuhanhat felettem az idő gyors szárnya, érhetek meg mathu- zsalemi kort, elhihetem, hogy Dumas-Santoa valóban az önkormányozható repülőgép feltalálója, azt sem vonom kétségbe, hogy a városi 85-ös pótadó idővel 385-ös lesz, sőt talán még azt sem vonom kétségbe hogy a nyaktörő gyalogjárókat — tetszik tudni ott az utcza-közöknél — a világ legelső makadámja cseréli fel, mondom, hogy elhiszek minden hihetőt és hihetetlent, csak azt nem, hogy nálunk mindenki vendégszerető. Dehogy megértsék és mérlegelve a történteket méltányolni tudják felháborodásom. elmondom önöknek az ón, illetve a mi, vagjís jobban mondva az ő, meg az én visszavert kirohanásunkat.

Ibi-ubi egy téli, unalmas ködös délután együtt voltunk. Már mint ő, meg én. Szinte gondolom, hogy azt az ő személyét félreértik. De kérem ne tessenek félre érteni, az az ő, korántsem „ÖI“ Az az ő épugy dohányzik, mint én, sőt még a bujdosó poharat is jobban megtalálja, mint én. Szóval az az ő, sokkal nagyobb kópé, mint én. De nem hagyom már soká bizonytalanságban önöket az ő becses személye iránt, ő egy maros- menti kis ecclesiának szerény lelkipásztora és én ugyancsak annak kóbor pennása.

Katona-zene!

Holnap este a honvéd-zenekar a „Honvéd“ sörc^ar- nokban f0T HANGVERSENYT rendez.

— -------—1 Belepti-dijj nincs ! . -------- ■- ■