Szatmár, 1902 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1902-11-22 / 47. szám

SZATMÁR. TÁRSADALMI Éö SZÉPIRODALMI HETILAP. v; Megjelenik minden szombaton. * XXVIII évfolyam 47-ik szám. Szatmár, 1902. nov. 22 ELŐFIZETÉSI ÁR : Egész évre 4 korona. Félévre 2 korona. Egyes szám ára 20 fillér. Tisztelt olvasó közönség. A mai napon a „Szatmár“ szerkeszté­sét átvettem. Megvallom nem kis gondot okozott nekem az, inig magamat erre tel­jesen elhatároztam. Oka ennek abb.an rej­lik, mert magában Szatmár városában öt heti hírlap áll a közönség rendelkezésére, e mellett napi lap indult meg, s helyi hírek­kel bővített pesti lapot is kaphatni napon­kint. Most van megindulóban a „Jüdische Zeitung.“ Ezeken kívül vármegyénk terüle­tén Nagykároly, Nagy-Bánya és F.-Bánya városokban is jelennek meg hírlapok. Látva a hírlapok ilyen nagymérvű elszaporodását, joggal mondhatni, hogy ezen a téren vár­megyénkben tultermés van. Nekem azonban e nem egészen biztató körülmények daczára tekintetbe kellett ven­nem, hogy a „Szatmár“ ez. lap nem ma indul meg, hogy mint újszülött helyet sírjon magának betolakodva társai közzé; mert e lapnak már 28 esztendős múltja van. Mint második lap indult meg ez annak idején e városban, hogy legyen terjesztője a közművelődésnek, s szolgálja a helyi és vidéki közönség jogos érdekeit, s mintegy teret nyisson azoknak is a kik talán gondol­kodásukkal, meggyőződésükkel más irányban igyekeztek használni a köznek, mint a meg­levő sajtó organeum munkásai, hogy igy az Temethetek . . . Temetgetek, temetgetek. Kedves, fájó emlékeket. Rájuk borul, ‘s keservesen Zokog, — jajgat szegény szivem . . . Kiérek a temetőig Mi bajod van ? sokan kérdik. Válaszolom : temetgetek Kedves, fájó emlékeket. Szomorúan haza térek Azt gondolom, az emlékek Künn maradtak hideg sírban, Pedig . . . pedig .. . mind mind itt van. Össze nőttek veled szivem; Soha el nem temethetem. Olyan vagyok épen mint a — Sirhalmokon álló fejfa. PÓTOK ELEMÉR ^SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL : Deáktér 3. szám. Mind nnemü dijak a kiadóhivatalában fizetendők ellentétekből, mint szili arany válljék ki az igazság. Joga van tehát e heti hírlapnak élni múltjánál fogva. Ez a több. mint negyed- százados múlt teszi indokolttá azt, hogy ón ez alkalommal e lap szerkesztését elválla­lom s rálépek a munkamezőre, mely leg­többször kellemetlenséget >és töviseket terem. Tudom azt, hogy magam erején ebbe uj életet önteni képtelen vagyok, de bizom a nagy közönség jóakarata szellemi és anyagi támogatásába s remélem, hogy nehéz mun­kámban segítségemre lesznek. Főmunkatársnak Inczódy Márton urat volt szerencsém megnyerni. Bizalommal, reménységgel inditom te­hát meg az általam kiadott első lapszámot. Vajha reményemben nem csalatkoznám! Hogy a feladatot, melyet magamra vál­laltam, mennyiben leszek képes betölteni, azt még nem tudhatom, azonban egyet Ígé­rek és ez az: hogy mihelyt e lap sorsát magamnál hivatottal)!) ember kezébe tehetem le, én a szerkesztéstől azonnal visszalépek. Tisztelettel ­Bottyán Pa/, a „Szatmár“ felelős szerkesztője. Tisztelt olvasó közönség Ezen lap szerkesztését Bottyán Pál ur vette át, kinek egyénisége feltétlen garan­Randi hol a farkas ? Az ám gyöngy élet, fiatalnak lenni, husz- huszonnégy -- éves élet korral egyik mulatság­ból a másikba menni, szakgatni az öröm virágé-. í kát nap nap után. Nyáron kirándulás, télen név- J napozás, disznótor és kártya pártié, úgy telik az idő, hogy észre sem venni. Hogy ha a városban kifogyott az ember, egy-ógy kirándulás a közel vidékre. A jó falusiak j kik a sár tengerbe vörösre olvasták már a sze­meiket, hogy ha véletlenül egy-egy ilyen ördög fia bolondos ficzkú meglátogatja őket, rendes fe­kete betűs napon is lekoczoínak a pinozébé. Gyomási András jól tudta a járást úgy benn | a városon mint künn a vidéken. Soha sem vette j ő tulajdon kezébe a kalcndájromot hogy abból keresse ki a névnapokat, meg ismerte ö már a j kémény füstjéről mindig, hogy hol van a muri ; készülőben. Megvolt az a jó szokása is. Bandinak, hogy I a mulatságot jó éj kívánással nem igen szerette | soha megrontani, sőt elég erős volt mindig ellen- | állani s ezélzásnak nem venni, ha az elköszön- I tést mástól hallotta is. Legrövidebb idő a negyvennyolez óra volt az, amíg napi gondját mámorába hántolni nelie­HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mel on a legjutányosabl) árban.-£■ Nyilttér sora 16 fillér. <s>­tiát nyújt arra, hogy a lap továbbra is a közérdekeket fogja szolgálni, s nevezettet a közérdek elvei fogják vezérelni a lap szer­kesztésénél. Én most ezen lap szerkesztés­től visszalépek, de mint munkatárs segítsé­gére leszek a szerkesztőnek. Szatmár, 1902. november hó 20-án. Dr. Hadady Lajos. Köszönet nyilvánítás. Midőn Dr. Hadady Lajos ügyvéd út­lapunk szerkesztésétől megválik, el nem mu­laszthatjuk, hogy munkálkodásáért, a melv- lyel lapunkat komoly s a közérdeket szol­gáló irányban szerkesztette, itt mély köszö- netünket ki ne fejezzük. Szatmár, 1902. nov. 20. Kálik és Szeremy a „Szatmár“ kiadói. Népnevelés. Hazánk népnevelés ügyéről már az 1868. XXXVIII. t.-cz. oly előrelátóan, bölcsen és kime­rítően intézkedik, hogy ha azon időtől kezdve unnak intentiója szerint jártak volna el az iskola fenntartók s általában a hatóságok, ma már a XX. században, ama törvények életbe lépte óta a4 évvel egy olyan generatívnak kellene lenni Magyarországon, mely műveltségénél, f e 1 v i 1 á g o s o d o 11 s á g á n á 1, hazafias zen eltudta. Ebben kitartó volt. Egyébb tekin­tetben nem ismert elveket. A városhoz közel volt egy Pál barátja, oda ki—ki rándult egyébbkor is, de különösen a Pál fordulására. Azonban magában nem szeretett járni, könnyen kapott társat. Hisz ilyen dologra, és pap hallgatásra kerül ám czimbora. Épp akkor érkeztek a nyolezas vonaton, a mikor a tormás kolbász Titán az első köszöntőt zengte nagy ékesen egy felkent asszesszor, úgy hogy a szent Pállal az ő és családja jóegészsé­gére az első poharat ki is ürítették. Férfi társaság volt. Ez tetszett Andrásnak, mert valljuk meg biz azt, hogy két nyerget ülni nehéz egy embernek ! Hiába Bacchus is egész j embert kíván ! No de hogy is mondják: „Minden hosszú útnak elérni a végit!“ így a névnapozók hajnal pittymn ltakor, ki milyen alkalmon, haza felé I indult. Csak két ember volt még ki székéhez ra- i gadt Bandi s a nótárus, kik a haza sorsát egy ! nagy üveg mellett egymást túlszárnyaló hangon j s bölcseséggel komolyan intézték. Már dicső nappala is alkonyra hajlott a szent Pálnak, már az ünnepelt is nyugalomra téré, a mikor Andrásnak az jutott eszébe, hogy szekere Korcsolyázók figyelmébe! A Glőzfürósz állomás mellett igen szép jégpálya van, melynek fentartásáról a Szatmár-erdődi h. é. vasút üz- letkozelősége a korcsolyázási idény alatt gondoskodni fog. A korcsolyázási sport iránt érdeklődő közönségnek becses figyelmébe ajánljuk ezen előre kedves szórakozással biztató jégpá­lyát. — Belépti dij 10 fillér, mely összeg a személyzet segélyező alap javára fog fordittatni. — Nagyobb érdeklődés esetén külön vil­lamos menetek is fognak közlekedtetni.

Next

/
Thumbnails
Contents