Szatmár, 1902 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1902-11-15 / 46. szám
XXVIII. évfolyam. 46-ik szám. Szatmér, 1902. nov. 15 SZATMAR. TÁRSAD A LM í EíS SZÉPIRODALMI HETILAP. 's» ív Bejelenik minden szombaton. ELŐFIZETÉSI ÁR : Egész évre 4 korona. Félévre 2 korona. Egyes szám ára 20 fillér. jbZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL : Deáktór 3. szám. Mind nnt'niü dijak a kiadóhiratalában fizeUudók HIRDETÉSEK: Káxzpíiufixőtóg mel etc a legjutányosabb árban.-♦ Nyilttór sora 16 fillér. ♦Yerbőczy-utcza meghosszabbi- lása Istvántérig. A „Szaímár-Nómeti“ laptársunk sürgeti a 752/897 sz. közgyűlési határozat végrehajtását, mely szerint az Istvántórről a zárdakerten át a Kinizsi-utczára egy uj utca nyitása s ez által Verbőczy-utczán át városunk Németi részének a Rákóczy-utczávaii összeköttetése kimondatott. Laptársunk szerint, miután ezen közgyűlési határozat a belügyminiszter által is jóváhagyatott igy annak végrehajtásában semminemű akadály nem áll. Hogy még is mind a mai napig azon határozat végrehajtva nem lett, a késedelem okát abban leli laptársunk, hogy a zárda főnöke ellenzi, hogy a zárda kertje ketté vágassák. Lefesti laptársunk azon mi- serabilis köztisztasági állapotokat, melyek a zárda udvarán és annak kertjében vannak. Ott van nagy rakáson a gombásodó sok fa. A nevelő intézet udvara istállóval van szegélyezve, Azt kérdi továbbá, hogy miként lehet ott eltűrni korunk romlott férfi cselédjeit? s végül az ártalmas bűzt és baci- lust termelő csapadék és szenny vizeket felfogó tónak miként lehet a tanulmányi séta kertben helyt adni? Ezen miserabilis állapoton sokat lehetne laptársunk nézete szerint változtatni, ha az uj utcza létesítése által elvágandó részre lenne áthelyezve a gazdasági udvar. A zárdának pénzügyi oldala sem képezhet akadályt, mert az uj utcza helyéért olyan szép összeget fog fizetni a város, mely az istálló áttelepítését és az uj utcza mentén szükséglendő kerítések előállítását fedezni fogja, sőt bizonyára a tó feltöltósóre is fog jutni belőle. Hogy milyenek a zárdában a köztisztasági viszonyok azt mi nem tudjuk, de ha a közegészségre oly veszélyesek, mint a hogy azt laptársunk lefestette azon sem csodálkozhatunk a mi városunkban. Mert csak e lap hasábjain hányszor szóvá tettük miserabilis köztisztasági és igy ezzel kapcsolatban levő közegószsógi viszonyainkat, még sem látunk ebben semmi intézkedést és úgy látszik hogy nem is fog lenni, mig valami dühöngő járvány ki nem fog ütni városunkban a nagy tisztátalanság miatt. Ez a kérdés különben ezen czikk keretébe nem tartozik, csak azért kellett ezt megemlíteni, hogy a köztisztaság és rendészeti viszonyainkat ezen kisajátítással látja előbbre vinni laptársunk. A tisztaság és ezzel együtt az egészségi ügy elmozdítása az a közegóssógünk hivatott őrzőinek a gondja, fya ugyan ez valaha eszükbe jut ; igy hagyjuk azt tovább nyugodni az idők végéig. De nem helyeseljük laptársunk azon nézetét, hogy ezen utca megnyitását sürgeti. Az utcza megnyitására forgalmi tekintetben semmi szükség. Az eddigi forgalom lezajlott a Kazinezy-utczán, ezután is elfér ott. Ha még megnyitnák azon uj utczát, akkor sem terelődne el Kazinczy utczáról a forgalom. Tehát semmi egyóbb érv, mint az, hogy egy szép egyenes utcza kösse össze az Istvánteret a Rákóczy-utczával, ezen utca nyitás mellett nem széli. Lehet-e ez, hogy ilyen fónyüzósi czólra oly sok áldozatot hozzon a város, oly rossz anyagi viszonyok között a milyenben most van. Tudjuk azt nagyon jól, hogy a kisajátítási eljárás hogy megyen. Minden kisajátított ingatlanért mily horibilis összeget állapítanak meg a szakértők. Azon elvből indulnak ki, hogy ha elveszik az ingatlan tulajdonosa akarata ellenére, fizessék meg az árát. A kisajátítás alkalmával még a földön kívül épületeket is kellene kisajátítani, milyen sokba kerülne ez a városnak. Maga laptársunk mondja, hogy szép összeget adnánk a zárdának, mi is ezt hisszük, de miből menne ez a szép összeg, nem-e a városi pótadóból. Van már elég terhe a városnak, nem kell azt még ilyen fényüzósi kiadásokkal is terhelni. Még ha ilyen fónyüzósi kiadásokat nem is fog tenni a város akkor is fog emelkedni a pótadó. A város feljegyeztette a kisajátítási eljárást a Kossuth-kert végénél levő ingatlanra, hogy azt megszerezze azon czélból, hogy a Kossuth-kerthez csatoltassók. Midőn a kisajátítási eljárás be lett fejezve belátta a város is, hogy erre semmi szükség de mint rendesen ezt is igen későn látta be — elállóit a kisajátítástól. Akkor pedig az érdekeltek vezettek végrehajtást a város ellen; igy hihetőleg meg kell most már vennie azon ingatlant, melyre az ő belátása szerint is nincs semmi szükség. TAR ÍZ A. Koszorú ifj. Németh Sándor koporsójára. — Szomorúan szól a harang Fel szállott egy fehér galamb : Meghalt ifjú .szabad lelke. — A jó Isten igy rendelte. Ifju lelke, fehér galamb, Szomorúan szóló harang ! Bánatos a szivünk, lelkünk. Vigasztalást miben leljünk ? Fehér galamb, szálló lélek Ezt mondja; az úrhoz térek. Nyugodalom, béke vár ott, Semmi földit nem sajnálok, Szomorúan szóló harang Mondja: minden tett meghaland. Imádkozni jertek, jertek Boldogságért küzdő lelkek. Imádkozni menjünk, menjünk, Hogy megnyíljék bezárt mennyünk Fájó szívvel, könnyes szemmel, Beszélgessünk az Istennel. Ő is r szól, ha mi beszélünk. j Az Ő szava élet nékünk; Azt mondja — s a szava igaz — Ki hitt, ha meghal is él az ! PÓTOR ELEMÉR I Baby és a láb Helyesebb czim az lett volna, hogy „Baby és a lábak“. Mert nem egy lábbal bajolt a rózsa- arczu Baby, hanam általában a lábakkal. Neki gyönyörű nagy kék szemei vannak, de viszont iczi-piczi aranyos kis lábacskái. Továbbá — mint már említettem rózsák nyílnak az arczán, ajkai pedig — mint már ilyen esetekben rendszerint — hasadó bimbók. A hajá- rói pedig nem is beszélek. Szóval Babyt az Ur jókedvében teremtette. Baby-nak nem Kugler az eszményképe, (ámbár azt is megeszi) nem a szép ruha, (ám azt is fel veszi) nem a szép bajusz, (ám azt is ...) hanem: egy pár csinos láb ... A melyik „fiatal ember“-nek, csinos, torkos lába van, az Baby szimpathiájára bizton számíthat. Azonban lehetnek ifjú omlatag hajfürteid, ábrándos szemeid, lehetsz sikkes de mindazáital okos, vagy lehetsz szerény és mégis jóravaló, ha nincs csinos lábad, akkor Baby előtt a többi blitri. Ha pedig valaki, azt mondja, hogy ez múló szeszély, annak azt felelem, hogy: Oh nem! Mert ez a különös rokonszenv már a képezde sőt a polgári legalsóbb osztályaiban is tulajdona volt Babynak. — Baby qedig azért Baby, mert . . . Baby ! Hát igen ... a tanfelügyelő ur látogatása volt napi renden. (— Az Isten ments, dehogy is „renden“ ! —) Kissebb csoportokba verődve suttognak a polg. isk. nagyr. növendékei. Egyszer csak beront Baby, a piczike-csipke kendőt szájacskája elé tartja s kipirultan rebegi: — Óh! Láttam Ernőt .... — Ernőt ? ! s felzug a kórus elsőbb csendbe halkan, majd mind erőssebb lesz a ... lárma . .. Baby a fogashoz rohan letépi fejéről a kalapot, majd ismét szót kér. Hamiskásan csettint nyelvével, aztán megjegyzi , — Oh! olyan . . . izé . . . fenséges lába van annak az Ernőnek. Piczi, csinos . . . torkos Katona-zene! Holnap este a honvéd zenekar a „Honvéd“ sörcsarnokban pgr HANGVERSENYT rendez = Belépti-dijj nincs ! ..... p—
