Szatmár, 1902 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1902-09-06 / 36. szám
XXVIII. árfolyam. 36-ik szám. Sratmár, 1903. szept. 6 SZATMAR. TÁRSADALMI ES SZÉPIRODALMI HETILAP. Megjelenik minden szombaton. ELŐFIZETÉSI ÁH : Egész évre 4 kor. Félévre 2 kor. Negyedévre I kor. Egyes szám ára 20 fillér. Néhány szó a „Heti Szemle“ 36-ik számában megjelent „Papok, tanítók, szolgabiró urak“ ez. czikkre. Mikor az újságokból akár tárczaczikket, akár hireket olvasok, rendesen megvizsgálom két — illetőleg három szempontból. 1 -szór: tényleg megtörtént-e, vagy csinálták-e és megfelel-e a valóságnak. Mikor a fennti czim alatt megjelent czikket a „Heti Szemlédben olvastam, rám azt a hatást tette, mint mikor egy naiv gyermek a búr háborúról mesél társainak oly élénk színekkel, mintha legalább ö is a harezosok közt lett volna. Egy ilyen gyermek előadásán a felnőtt ember mulat, megdicséri ügyességéért; társai pedig elhiszik, a mit mesél. — A fennti czim alatt megjelent czikket is aki a „Heti Szemlé“-ben elolvasta, az vagy elhiszi és a batiziakat legalább is vadembereknek gondolja, vagy a ki a batizi állapotokat ismeri, nem hiszi el, hanem kikaczagja. — A ki a batizi állapotokat ismeri, az legalább is tudja, hogy sem mindenik papot, sem mindenik tanítót, még a jegyzőt és bírót sem kell csapni mogyorófa pálczával, hanem igen is azt az urat, a ki ilyen czikket „hallás és egy átutazási tapasztalat után“ feltálal a nagy közönségnek. ^Szerkesztőség és kiadóhivatal : Deaktér 3. szám. Mind nn**niu dijak e lap kiadóhivatalában fizetendők A ki a batizi állapotokat nem „hallás és egy (pardon, kettő) átutazási tapasztalat után“ ismeri, az nagyon jól tudja, hogy ott a reformátusok nem olyan naivak, hogy higyjenek a jég elleni harangozásban. Már maga az a körülmény is kizárja ezt a kis liülyeséget, hogy a reformátusok zömét intelligens úri emberek és jó módú, régi nemes emberek alkotják; de az a szegényebb sorsú református ember sem hisz semmiféle babonában. Ha a tisztelt czikkiró ur elsüti a puskáját, csak az ellenséget lövöldözze, ne a bajtársát. A korcsmárosokat nem akarom védeni; de hogy azok a népet „heczczelnék“, — semmi tudomásom sincs róla. Félrevezetésről szó sem lehet, mert biz' a mi népünk egy cseppet sem hisz nékik. Még pár szót! Ha a tisztelt czikkiró ur máskor valamiről akar Írni, egész szerényen azt ajánlom, hogy tanulmányozzon, nehogy máskor is „halÜs és két átutazási tapasztalat után“ tálaljon fel valamit „az uraknak“ meg a nagy közönségnek. Z. HIRDETÉSEK: Kászpémfiz«táa me! olt a legjutányosabh árban vétetnek fel. Nyilttér sora 16 fillér. <£~Kossuth ünnep. Kossuth Lajos születésének 100-ik évfordulóját városunk közönsége a következőleg fogja megülni: I. Szeptember 19-től 3 napon ét a város lobogódiszt ölt. H. Szeptember 21-én, délelőtt fél tiz órakor istenitisztelet a szatmári ev. ref. templomban. IV. Ugyanezen napon a városházánál d. e. 11 órakor díszközgyűlés, melyen az emlékbeszédet dr. Fechtel János tartja’ s ennek megörökítése és a Kossuth arczké- pének megfestése iránt Kovács Leó nyug. honvéd-ezredes biz. tag indítványt tesz. V. Déli 1 órakor közebéd a Pannonia- szálló nagytermében. VI. Délután 4 órakor népgyülés a Deák-téren, melyen az emlékbeszédet a városháza erkélyéről Osváth Elemér tartja. A Himnust és a Szózatot ez alkalommal az összes városi dalegyesületek éneklik. VII. Folytatólag népünnep és táncz a Kossuth kertben. VIII. A rendezőség felkéri a vidéket, hogy az ünnepnél minél nagyob számban részt venni szíveskedjék s a legnagyobb reményt helyezi a város lakoságának lelkesedésébe. Mi a csók? Tiltott gyümölcs, mit a fáról Leszakitni nem szabad Tiltott gyümölcs, mit a lányka Remegve és félve ad De mert tiltott azért édes Reá ajkuuk vágyva vágy, S ha elcsattant akkor tudjuk Hogy a csók : a menyország I Darvas Dezső. Ne légy durczás. Virág nyit a domboldalon, De durczás a kis galambom. Ne légy durczás, — ne oly nagyon, Inkább csókolj meg angyalom. Vagy attól félsz kis galambom, Hogy tán én vissza se adom ? Hej ! pedig én olyan vagyok, Egy helyébe százat adok. Ne haragudj hát szép rózsám, Jer, jer csókolj meg szaporán; Mert ha sokáig haragszol, Elhervadok a bánattól. TÓTH GYÖRGY. ww Régi ismerősök. Irta : Lincaer Elek. (Folytatás.) Ki az ? kérdé megijedve szép szőke lányka s hirtelen felugorva, úgy hogy alig vettem észre eltűnt a sötétségben. Én a közeledő alak felé siettem, s nem csalódtam, mert valóban az urfi közeledett felém._ Ö is reám ismerve üdvözölt aztán bevont a lugasba. Mi újság itthon ? Kérdé : Mi történt elutazásom óta e kis szigeten. Mindent úgy miként azok sorrendje egymás után következett mond el. Én mindent úgy miként megtörténtek elmondtam, mindent vigyázva, hogy egy szót el nehagyjak Nem szépítettem semmit és nem hagytam el semmit. Hogy már ki az—az öreg ur ki távollétiem alatt ide költözzött? Kérdé, midőn már elvégeztem elbeszélésemet. Magas szikár alak felelém komoly átható nézettel. Ez ő, mondá. — És a leánya hogy néz ki. Leírtam annak is alakját, arczát szemét, s mikor befejeztem. — Azt mondá Az urfi, hogy most már minden kétségnélkül tudja, hogy ezek az uj szigeti lakók az ő „régi ismerőse i.“ Sokáig beszélgettünk még. Az urfi elmondta hiába való utazásainak fáradalmait. A hajnal terjeszteni kezdte már szürke szárnyait, midőn kis szobámba nyugodni tértünk. A vágy, a szép szőke leányka láttatása utáni vágy már korán kicsalta az urfit a parkba. Bejárta minden részét, legkisebb zugát is a parknak s látszott arczán a kedvtelenség, hogy nem láthatja azt, kit látni óhajtana .... A szép szőke lányka egész nap nem mutatkozott. JüftKo&t; jelen t !!! a kuruez vezér élete, árulása T*) r r T Ü0£S8. bandor és halála. Gesky Brigadéros Xdáfyás Király « a«*»4 szép könyv a magyar nép számára. Ára 1 darabnak 1 frt helyett gMy csak 30 kr. az bérmenlve kapja a 4 könyvet WEISZ IZSÁK könyvkereskedéséből Szatmáron. az alföld réme Soki Jóska a bakonyi rablóvezér Aki I frt 20 krt postán beküld
