Szatmár, 1902 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1902-07-12 / 28. szám

2 SZÁTMÁR július 12 mig Schveicznak hegyei kopárak, addig ez fenyővel boritott. De itt a 'mi megyénknek is Nagy-, Felső- és Kapnikbánya vidéke igeÁ szép. A Kárpát-egyesület keleti osztályának ügybuzgó alelnöke Siegmeth Károly magyar államvasuti főfelügyelő az idén Máramaros és Szatmár-megyében az emlitett részére tervezte a kirándulást. Minden évben a Kárpát-egyesület ki­rándulásai igen kellemesek szoktak lenni mindannyiszor, igen szép társaság jön össze, s mindenki a legjobb emlékekkel távozik el. Az,utazással járó fáradságot mindany- nyiszor sokszorosan felülmúlja a kiváló jó­kedv, amely a kiránduló társaságban van ; s az a szép látvány amelyet a természet re­mek alkotása nyújt. A részletes programmot következőkben közöljük : Meghivás. A magyarországi Kárpátegye- sület Keleti Kárpátok Osztálya f. évi aug. hó 16-án, délelőtt 1 1 órakor M.-Szigeten a a megyeház üléstermében tartja XXV-ik közgyűlését, melyre, valamint az ezzel kap­csolatos kirándulásra a Kárpát-Egyesület összes tagjai és barátai tisztelettel meghi­vatnak. Sorrend : aug. hó i 5-én pénteken (ünnep) utazás M.-Szigetre. Indulás Szat- inárról gyorsvonattal d. u 2.22 s megérke­zés M.-Szigetre cl u. 4.44. Vendégek elszál­lásolása. Este 8 órakor vacsora étlap sze­rint az „Otthon“ vendéglőben. Augusztus hó i 6-án, szombaton, déleiét 11 órakor közgyűlés a vármegyeháza ülés­termében. Déli 12 órakor közös ebéd a „Korona" vendéglőben. Délután 1 ó. 50 peczkor külön vonaltal Rónaszókre, a hová 4 ó. 1 4.-kor érkezik. Az Apaffy-bánya megtekintése. _____ Este 6 órakor külön vonnattal vissza M.-Szigetre Érkezés este 7 ó. 24 p.-kor. Vacsora étlap szerint. Augusztus hó 17-ón, vasárnap. Heggel 6 órakor külön vonttal Sugatagra. Érkezés 7 ó. 20 p. és a már készen álló kocsikon Kapnikbányára. Itt villásreggeli és az utazás folytatása a Guttin alatti uj menedékházig. Érkezés 1 óra körül. Utána a menedékház felavatása és közösebód. Délután 3 órakor felszállás az 1430 méter magas Guttinra, a mi egy órát vesz igénybe, onnan visszatérés és közös vacsora. kete zsidó leány jött be a széles teraszra. Ha jól tudom az a három lépcső, amely felvezetett hozzánk neki rendkívül kevés volt. Akkor olyan parányinak láttam, nem úgy mint később. Hanem amikor meglátta azt az u. n. fiatal embert, aki én voltam, nagyon komoly lett és olyan különö­sen, mondhatnám vontatottan beszélt. Ez a vörös ruhás fekete lány pedig nagyon szép volt. Igen. Nagyon szép. Egyszerű ruhács­kája, apró lába, finom metszésű keze mind olyan volt nekem, amiről most tudtam csak — hogy ilyen is lehet. Nekem már régen ideám volt az, hogy az angyalt itt kell a földön keresnünk. íme megtaláltam. De milyen idegen ez az apró an­gyal. A mosolygása olyan sajátságos, mintha ab­ból sem akarna adni sokat, mintha az is olyan drága lett volna, mint az emléke nekem — most. * Nekem azután már két életem volt. Az egyik a mindennapi, a másik egy olyan amely szinte le akarta rontani azt a másikat, azt a szürkét. Az egy hajsza az emberek monstrum tö­megében s ez, ami valami csodálatos színnel vonta be a lelkemet. Uj élet ? Igen, amit még nem ér­tettem, vagy talán nem tudtam érteni. Később, amikor ettől a barna lánytól elszakadva éreztem magam, mikor egy véghetetlennek látszó űrt ta­láltam közte és köztem: úgy fájt, hogy nem le­hetek a közelébe. De nem is igen tulajdoníthat­tam ennek olyan nagy jelentőséget. Mi is az a gyermeki lélek? Nem tudom mondta-e ezt már költő, de ha mondta, jól mondta: szivárványból Meghálás a menedékházban. Augusztus hó 18-án, hétfőn. Reggeli a inenedékházban, aztán 5 órakor indulás ko­csin a Rozsály-Izvorára. Érkezés 0 óra körül és villásreggeli. Délelőtt 10 órakor felszállás az 130 7 m. magas Rozsályra, a mi mintegy 1 */, órai kényelmes gyaloglást igényel. Onnan vissza kocsin le Feketepatakra. Ott ebéd és az utazás folytatása a Fernezelyvölgyben. Ezüst kohó megtekintése és este 8 óra körül érke­zés Nagy-Bányára elszállásolás és közös va­csora a „Széchenyi ligetben“. Azon turisták, a kik a Guttinon kivül nem szándékoznak a Rozsályra feiszállani, azok a menedókháztól a Magurán át Felső­bányára kocsizhatnak, a hol közös ebéd lesz. Délután kirándulás a Teréz pihenőre és este 7 órakor tovább utazás Nagybányára Utazási kedvezmények. A magy. kir. államvasutak és a szatmár-nagybányai vasút a közgyűlésen résztvevőknek azon kedvez­ményt engedményezték, hogy a Il-od osztályú jegyei azl-ső osztályban ; Ul-ad osztályú je­gyei a 11-od osztályban és fél Il-od osztályú jegygyei a íll-osztályban utazhatnak. Az eliez szükséges igazolványokat a jelentkezés és részvételi összeg beküldése után alulirt azon­nal megküldi. Jelentkezési költségeket a résztvenni szándékozók szíveskedjenek legkésőbb augusz­tus hó 5-ig alulírottnak Debreczenbe elkül­deni. Egyúttal póstautalványnyal beküldendő 2 4 K. 50 tiller, melyért a turistának a kö­vetkezők nyujtatnak: Augusztus i ő-ikán ebéd M.-szigeten, ital nélkül. Menet külön vonattal Rónaszékre és vissza, 17-én pedig Sugatagra. Kocsi Sugatagról Kapnikbányára és a Guttin menedékházhoz :i nnen a Rozsály-Izvo- rára és Nagybányára. Villásreggeli Kapnikbányán, ebéd a menedékháznál, úgyszintén vacsora és reg­geli. Villásreggeli a Rozsály-Izvorán és ebéd Fekete-Patakon. Ebéd- és vacsorához ital nem jár. Azon résztvevők, a kik a Guttin mene­dókháztól Felsőbányára akarnak menni, csak 21 Koronát küldjenek be, azért augusztus 16- án 17- én ugyanazt élvezik, a mit a többi turista, augusztus 18-ikán regelizés a menedékházban, azután utazás kocsin Felső- Bányára és ott ebéd. Pénzutalvány nélkül a jelentkezések nem vehetők figyelembe. Miután a kocsikat már előbb kell meg­rendelni és a hegyek között az ellátás is nagyobb előkészületeket igényel, kérjük a szel­vényeket pontosan beküldeni. Debreczen, 1902. junius hó. Siegmet Károly ügyvivó alelnök Hírek. — Az ev. rét. egyházmegyei rendkívüli köz­gyűlés hétfőn délelőtt tartatott meg, Biki Károly elnöklete alatt. Az esperes magasan szárnyaló szép beszédben emlékezett meg a néhai egyház- megyei gondnok, Szegedy Antal nagy érde­meiről s a buzgó, munkás és áldozatkész férfiú halálával az egyházmegyét ért veszteségről, s indítványára a közgyűlés az elhunyt gondnok ér­demeit jegyzőkönyvileg megörökíteni határozta, elhatározta továbbá, hogy arczképét megfesteti és az őszi közgyűlésen F.-Gyarmaton leleplezi ünnepélyesen. Ez ünnepség előkészítésével az elnökség lett megbízva. Egyben elhatározta a közgyűlés, hogy másik elhunyt jelesének, id. dr. Farkas Antalnak is megfesteti arczképét. Ezután a közgyűlés a gondnoki állást ideiglenesen Luby Géza egyh. m. tanácsbiróval töltötte be. Szava­zási határnapul f. év aug. H-íke tűzetett ki. * Ev 1 ef. eyyházlanacsi ülés. A e. megyei látogatás a szatmári ev. ref. egyházban hétfőn Lefejeztetvén, a tanács Kiss Bertalan egyh. m. főjegyző elnökletével ülést tartott, amelyen az elnök a rendtartásban tapasztalt kifogástalan me­netet örömmel konstatálta. * Kitüntetés. Ófelsége a király Beszedits Vilmos Sárköz-újlaki postamestert hosszú éveken át hű és buzgó szolgálatai elismerésekép az az aranyérdemkereszttel tüntette ki. A méltó kitüntetéshez legjobb kivánataiukat fűzzük! — Az ungváriak tisztelgése. Múlt számunk­ban megemlékeztünk arról, hogy Ungvár kép­viselő testületé táviratilag üdvözölte Meszlényi püspököt és Hehelein kanonokot áldozatkészsé­gükért, a melylyel a „Gizella-intézet“ átalakítá­sát lehetővé tették. A napokban pedig a r. kath. hitközség mondott köszönetét , küldő ttségileg. A megye és Ungvár város előkelőségeiből álló kül­döttséget Kende Péter cs. és kir. kamarás, orsz. képviselő vezette. A püspök és a kanonok a tisz­telgőket nagyon szívesen fogadták s kifejezték a köszönetét! mondóknak szives készségüket és változatlan jóindulatukat. * Áthelyezés. A pénzügyminiszter Török Zoltán sasdi (Baranya m.) és Greiner Sándor szatmári kir. adótiszteket, saját kérelmük foly­tán kölcsönösen áthelyezte. * Népünnepet fog a jövő hó 24-én rendezni a Kossuth-kertben az önkéutes tűzoltó egyesület, felszerelési költségeinek fedezésére. A vezetőség nagyban buzgólkodik az ünnepség sikerében. um&SSMi&mmmassjiiStfBaiXiBEgeiasGmäMmsaaaBsaGCBfiBüas&SsmBtasiB&BBSSa asssxsssmsatiíismaemiam van az szőve, ami vihar után eltűnik, hogy soha viszont ne lássuk. Ez a gyermeki lélek pedig sokat tervez, sokat filozofál. Hiszen egy átme­net oz. egy érzelmekben dús fiatal kor előjátéka, a mit érteni a férfi, vagy meglett kor nem is képes, — ah! mit beszélek — képtelen. Az én életemet sem érthette akkor senki. Az a cso­dálatos változás, ami felemás gondolatokban, életuntsághan s valami haszontalan közönyösség­ben nyilvánult valósággal megbénított s nem tudtam miért is élek, miért kell nekem szen­vedni ezen a világon. Mert olyan szenvedés volt az, ami nekem végtelenül jól esett. Egy vakácziós napon aztán ismét talál­koztunk. Ugyanazon a helyen s a tanár ur ak­kor is aludt. Aii! a tanár ur álma ha olyan lett volna, mint az én életem akkor, tudom nem vá­gyott volna felébredni soha. S mi nagyon komo­lyak voltunk s beszéltünk mindennapi dolgokról, pedig a szivem tele volt az iránta való érzelem­mel, úgy szerettem volna megmondani, hogy na­gyon szeretem, hogy ha nincsen a közelembe végtelenül boldogtalan vagyok, de nem tartot­tam illőnek. Ki tudja miért? Olyan voltam, mint afféle diák gyerek, akinek szólni csak akkor kell, akkor szabad, ha kérdezik. És engem nem kér­dezett senki. Nem, ő sem. Az a csacsogó ajak más után sóhajtozott talán. Én pedig árvának, szegénynek, nyomorultnak éreztem magamat s nem is tartottam ezt az életet egyébbnek, csak a szenvedések lánczolatának. És ismét elváltunk. Múltak az évek. Öt esztendő, öt hosszú esztendő olyan sok, hogy épen elég még a seb begyógyulásához is. Mert nincsen jobb orvosság, mint az idő. Gyöngéd, ápolgató szer, ami bizto­san hat még akkor is, ha a temetőben találja fel a beteg a nyugalmat. Az az öt esztendő nekem is megadott egy parányit a nyugalmamból, hogy aztán ne csak az egészet vegye el, hanem most már a fiatal ember, a valódi fiatal ember lelkét zavarja fel. Mert ismét találkoztunk. Annyi idő után! Mikor már kezdtem hinni, hogy elbírom felejteni : mi­kor tudni szerettem volna, hogy bírok élni nél­küle ; mikor láttam, hogy annyi szép lány van a világon s oly szép, olyan idegesen szép az élet És ha nem lehetett az enyém, ha nemtud- tam soha boldognak lenni, ha kisér mindenütt most már az élet unalma: oka nem vagyok. Csak az fáj, hogy összetört a lelkem. Egy csöndes őszi estén egyedül bolyongtam a sáros utczákon. Már a permetező eső a is lelke- met látszott áztatni, amikor csöndes, mélabus dallamot hallottam egy sötét, ódonnak látszó ház ablakából. Megálltam egy pillanatra s mint egy régi fájdalom, mint egy vén emlék, úgy kapott a lelkeinbe az a fájó nóta. Schubert „Bucsu-“ja volt. S ott eszembe ötlött a múltam. Mint egy fájó vízió jelent meg annak a fekete zsidó lány­nak az arcza előttem s én nem birtam ott hagyni azt az ablakot. Szivtam magamba azt a dallamot s kérdeztem magamtól: miért vonszolom ezt a fáradt lelket, hiszen annyi az életemben a csa-

Next

/
Thumbnails
Contents