Szatmár, 1901 (27. évfolyam, 14-51. szám)

1901-08-24 / 34. szám

2.

SZATMÁR.

irigyelhető azoknak sorsa, a kikre a humanitás- boldogító melegét kiterjeszti.

Vegyük csak a szabadság vesztésre Ítélt bűnösöket. Ezeknek lakásáról, ruházatáról, élelméről gondoskodik az állam, sőt midőn elbocsájtják azokat, még csekély pénzösz- szeggel is ellátják.

Akik különféle cselekvésükkel tör;ek a társadalmi rend felforgatására.

Azokat pedig megélhetésüket biztosító foglalkozásra nem tanítják, nem képezik ki, akik megóvták jó hírnevüket, erényességüket, akik sokszor készebbek éhezni, rongyoskodni mint sem a másét eltulajdonítsák.

Ha szükségesnek tartják a további bűnözés megelőzése czéljából a foglyoknak és , fegyenczeknek valamely foglalkozásra való leképezését, mennyivel inkább szükséges oly emberek részére a lehetőséget megadni, akik addig a társadalmi rend ellen semmit sem vétkeztek arra, hogy úgy maga, mint családja iészére megkereste a szükségeseket, s igy ők a hazának hasznos polgárai maradhassanak és gyermekeiket annak hasznos polgáraivá nevelhessék.

Városunk százezreket dobál ki úgyszólván haszontalanságokra, egy házi ipar iskola felállítása csak ezreket igényelne, s abból a város kis -birtokosaira, napszámosaira igen sok haszon hárulna, mivel a kezükbe kenyeret adna a város, de esetleg a városra is háramolna haszon, ha azok, akik ez idő szerint a város segélyezésére vannak utalva — tehetségüknek, erejüknek megfelelő foglalkozásra taníttatnának, s igy a város megtakarítaná a sok ezerre menő segélyt, a segélyezettek pedig a felpanaszolt csekély segély pénzek helyett saját kezük munkájukkal megszerzett tisztességes keuyérhez jutnának.

„Az idealizmus felé “

A „Szatmár és Vidéke“ 34 -ik számában a fönti czim alatt vezérczikk jelent meg, melynek Írója, X. Y. Z., kiváló jeles tollal azon eszmecseréhez mond. véleményt, amely a helyi sajtóban az iránt indult meg, hogy vájjon haladunk-e vagy nem az Idealismus felé. — Hadd mondjam meg én is az éli szerény véleményemet e dologban, — hiszen a fönt nevezett czikkiró ur helyesnek találja mindenesetre, ha egy ily nemes fontosságú kérdés hozzászólásban részesittetik.

X. Y. Z. t. czikkiró azt mondja, az eszmecserélő lapok egyikének igazat adva,' hogy csakugyan haladunk az idealismus felé.

E sorok irója szerint: nem egészen igy van.

A korszakok változnak, mint jó és rossz idők; ha tehát a jelenlegi rossz időket jó idők váltanák föl, csakhamar eltűnnének azok is, hogy helyéi adjanak a sor szerinti rossz időnek; — ekkor ideálisnak nevezhetjük-e az ekkenti fejlődést ? — A valódi idealismus felé való haladás alatt azt érthetjük ennélfogva, hogy az egész jövő boldogabb és jobb leszen a mostaninál minden m e g s z a k adás és v á 11 o- z a t nélkül?

Az pedig, h ogy ily tökéletes állapotok bekövetkezzenek : utópia. Ez a világ eddigi története alapos vizsgálósának, a jelenlegi viszonyok ismeretének logikus összevetése után ki- nyilvánul.

Az egyén boldogságra törekszik. De ez ego- ismus ; a mi nélkül egyéni törekvés nem lehet; pedig mindannyian boidogságra törekszünk, mindannyian vágy általánosságban egoisták is vagyunk, p természeti csapásból-e, vagy másért, I hagyjuk, —'tehát hogy Várható oly értelmű töké Tot es állapot, hogy az idealismus minden elve tisztaságúban és szépségében uralkodjék ?..

Áz''egyenlőség és testvériség az emberiség életében soha tökélyre nem elnel- kedhetik, ezek csak eszmék, az eszme pedig ma- 1 gasan lebeg minden emberi fölött, arra csak részben ad áldást. íme ennek kimondásával eljutottunk az . emberi törekvések egynémelyének megnevezéséhez is. így, például a socialistikus törekvések fölcmlitéséhcz ; de csak soraink szempontjából. Hát nem absurdum ez ? Communistikus elveiket mindnyájan ismerjük ; tehát kérdem én is, valósíthat ók-q, ezek az emberis é g körében ? Ezek nem valósíthatók. Mert mióta az ember a földön ól, s mióta az eszmék fönsége ^elismerve van, — a mik régi dolgok, — s ha a socialismus nem kevésbé mint más eszmei törekvés elismeri az elme erejét és az eszme ;-hatalmát : képzelhető-e, hogy egy oly „ideális“ tervezet, mondhatnám egyszer ü tervezet, mint a minőnek alapjaira akarják rendszerüket »a socialisták fektetni, ’megtudná-e . fékezni “szátm- lyaival a folyton fejlődő emberi elme és a folyton pattogó eszmeáramlatok' mélységes, boriezojjó, czáfoló, túlszárnyaló, tények és dolgok nagysze- rüsitéseivel is lolebb emelkedő nyilvánulásait, tekintetbe véve tehát, ismétlem, az emberi kicsinyesség azon nemét is, mit „egoismus“ néven említettem? — Pedig.hány millió ember hive a socialismus önönmagát czáfoló elvének.

Soliasem indulhatunk ki más álláspontról, mint csak olyanról, a melynek gyökerei töltetlen a jelen életbe is vannak verődve. A jelenttől tekinthetünk visszafelé és előre.

Említi tovább X. Y. Z. t. czikkiró, hogy a jézusi elvek előbb-utóbb diadalra jutnak; azok az egyén és nemzet boldogulásának alapjai.

Ezt magasan lebegő értelemben én is elfogadom. Igaz, hogy akkor, ha a nemzetiségi és felekezeti különbségek ez elvek isteni ereje által megtöretnek, diadaluk leszen. Ez megloszen; e tekintetben tehát kettő lehet az egyszerű kérdés: lehető gyorsan következzék ez be, vagy beteges, elkerülhető lassúsággal. Bizonyával az Ölsőre válaszolunk helyeslőlég, mert Szükség, hogy a keresztyén elvek, mondom a jézusi elvek mihamar rabb diadalra jussanak, Bennök van az az egyedüli erő, a mitől jobb és dicsőbb állapotok eljövetelét várhatjuk. De ezen elveknek nagyszerűségét az általános cmtíériség ' még teljességben nem érti; lassú átfolyásra van szükség, mig a világ vérkeringése azoktól jobban eltelve löszén.

Nem említ ugyan a czikkiró ur a keresztyéni elvekkel kapcsolatban semmi tényleg fönálló emberi alkotást, amely legkiválóbban képviselné azon elveket, mégis értem én, hogy mit czéloz. Az én véleményem a jézusi elvek kifejezését, kifejqzhetését, fejlődését és diadalra jutását illetőleg :

Látunk uralkodó felekezeteket az emberiség körében, mint például ezök egyike a rém. kath., másika az cv. ref., harmadik a, gör. kath. stb. -— Tekintsünk el . ezek autononiialis, jobban mondva bcléletiiktől; vegyük, - nagyrészt mjnt müveit emberek ismerjük azokat, — főbb igazságait ezeknek, azon isteni erő részrelmjlatlan Ítéletével és erejével; mely legfönségésebb, halhatatlan részünk. Ha ezt teszszük, — gondoljuk, hogy tettük: azonnal elénk tűnnek az Istoil csalhatatlan igazságainak másithatatjau körvonalai, melyek bámulandó harmóniát és rokoni viszonyt árulnak el. Es ekkor rendezzük ez isteni eszméket és elveket azon Ítészét további részrehajlat- lauságával, „c z é Inukká 1“ Összeegyeztetendő. Meglátjuk azonnal a. helyes, az egyedüli utat, mely a valódi idealismus felé vezet.

Vegyük fönti szavaimat általánosságban, értelmük ez leszen: ,m i n d e n j e leni e g i f e- lekezetnek elveit t i s z t n 11 a b b a n kel] látnunk, addig nem beszélhetünk idealizmus felé haladásról; a vallás alapjain nyugszik minden emberi. — így gyorsabb leszen az idealizmust megközelítő haladás is.

Sokat mondhatnánk az ellen, mintha az idealismus leszállható eszméi gyorsan és igy ö r ö k ö s emberi kincsek lehetnének és hogy a jelenlegi viszonyok, eszmék és elvek nagy része szerint h a 1 a d n á n k az i <1 e a - I i s m u s f e 1 é. De akként veendő meg- közeli t é s, mint mondám, lehetséges lesz.

Bővebben fejtegetöleg tisztábbak lelhetnének a tételek, — (le felinek tudatában eléggé > érthetők.---fl —

Iliibe

— A Király 71-ik születés napja alkalmából, ang. 18-án, vasárnap istentiszteletek voltak á. templomokban, melyen katonai és polgári hatóságok vettek részt. A honvéd katonaság disztiizet adott; a honvédzenekar szintén künn volt. A szent misét Meszlényi püspök ur Öméltósága vezette. Előző nap esté és , az ünnep reggelén ,5 órakor, a, honvédzenekar tákárodökkál járta be a várost. Délben a tíővéd tisztiétkezőben ebéd volt.

— Szent Istvánnap. A-legelső magyar király ünnepén,, aiig. '20-án az egész magyar haza lelkesen ünnepelt, igy városunk is. A rém. kath. székes egyházban szent mise volt, melyet Mesz- Rhiyi püspök ur mondott az; egek arának "fényes segédlettel; ugyanekkor helyeztetett, el szent István oltárán az uj, diszes ereklyetartó. Alkalmi

aug. 24.

beszédet Hehelpin Károly- kanonok mondott, hatalmas .,,és gyönyörű ékesszóllással méltatván a náp jelentőségét. Katonaság is vett részt az ünnepségben, mégpedig a honvéd helyőrség, díszben kivonulva. Ar közeli falvak lakossai tömegesen jöttek az ünnepségbe, azért is, mert e nap egyúttal a szatmári székesegyház bucsu-ünnepe is. El nem hallgatható, hogy szent István legelső magyar király emlékékének szentelt nagy jelentőségű üiyicpnapónja. kivqnult honvéd-zenekar a Gotterhalte-t játszsza. Na ugyan szép összefüggés ez. Most dicsöité a magyar kis lűtüek Serege az osztrák tábornokot, ugyan volt is miért. Annyit -nem éwlemelünk, lutg^n-sémlmasi állapu>- tokon egy rövidke rendelettel segítsen. De hát (íogy is ? — mikór a Gött'érhálto iránti rendelet is az övé volt, — A császár-király 71 éves születés napján még volna helye,- de ue»v egy nagy,

| osztathuy értékű m agya r nemzeti ünnepen. Ha még ilyen csekélynek mondott dolgon sem hajlandó senki változtatni, mit ivariunk fontosabb kérdésekben. Inkább téssék az' e'gész zenekart elvinni e városból, úgy. sincs,abban haszon ; de az orrunk alá szemenként törni a borsot el nem tűrhetjük. Városunk minden lapja hazafias méltóság- , gal szólalt' föl több ízben e dológbaií s — erőd- ményteléniű. — Hát nem aj katonaság kötelessége a polgárságnak, főn tartójának jóindulatáért után- járni? ! Ez aztán ápolása a jó viszonynak.

— Fejervary honvédelmi minisztert, városunk , díszpolgárát Hármán Mihály polgármester vezetése alatt Békéssy Géza, Jaskovits Ferencz, (ír.' Fechtel JáiioS és Tanköczy'Gyula tagokból álló küldöttség’ üdvözölte, öz alkalommal'■■nyújtván át neki a dr. Fechtel tollából folyt feliratot is. A- helybeli honvédparancsnokságot Lepp Gyözg ez;-, redes és Medgyesi százados képviselték,,

— Katonai szemle Clair Gúla honvéd altábornagy, főparanesnoki adlatus' augv 22-éh reggel- városunkba érkezett, hogy a helybeli honvédség fölött szemlét tartson; 22-én estje katona/,eine mellett a korona vendéglőben rövid Ijis^ti.yansora volt. '23-ána gyakorlótéren ítfegtartaitptt aszemle. A tábornagy megelégedését fejezte ki a, tapasztaltak fölött.

— Áthelyezés. Jaskovics Ferencz helybeli kir. kath. fögymu. tanárt a vallás- és ■-.közoktatásügyi miniszter a balassu-gyarmati állpmi |ö- gymuasiumhoz helyezte ál s az. igazgatói, teendőkkel 'megbízta. Helyére a szatmári kir. katíi. fögymnasiümhoz Sándó'r Venczél irtagyár-néníét képesítésii helyettos tanárt novéístc ki. •

— Szabadéiviipárti értekedet, A szatmár- megyei megalakijlt szahadolvüpárb végrehajtó bi: zottsága aug, 21 -én, szerdán d. e. Kf órakor értekezletet tartott', melyen többek ''felszólalása' után abban állapodtak meg, hogy a végrüíiáijtó bizottság elnökségi; kivin öss^p a, kfl 'iÜili ; űrBí. tokát, hogy azok megalakuljanak,

— Fónök változás lesz legközelebb a m. ál- lamvasüt helyi állomásánál ;• ugyamislűibányi Árs pád jelenlegi főnök a debreezeni üzletvézetőséghez pénztári föellenőruek távozik el. Helyét minden valószínűség szerint Totnbftfy Vtpil állomási főellenőr fogja elfoglalni.

— A Lorantffy Zsuzsanna egyesület alapító tagjai közzé id. dr. Farkas Antal és beje őü-öO kor. tagsági díjjal beléptek.

— Esküvő Schwarcz Ignácz csengeni kereskedő aug, ‘25-én tartja esküvőjét H-Nádudvaroir Hleier Malvin kisasszonyéval,

— Tűzoltó tanfo yarn A fővárosban tartott

10-ik orsz. tűzoltó tanfolyamon Tankóczy Gyulai Szatmár városi tűzoltó főparancsnok in részt vett, s annak végeztével tartott' tisztivizsgán kitünően képesittetett. , •'

— Tisztvise ők mozgalma Az állami tisztviselők mozgalmához csfetlaköztak már ä vasutasok is. Azelőtt a közjegyzők piuihs'kk'odtak! Hátra'vannak'• még az ügyvédek,

— Tanc.esteíy a szatmárhegyen, Aug., 17-én a S'zatmárhegyen időző ifjúság 'Ajr' ottani közönség szórakozására-á vasúti MIofnÁS“'' termeiben szépen sikerült táíüíkestéiyt Yéiidtóléttó mélynek' tiszta jövedelme a jövőre fölállítandó hnyn-tennis pálya költségeire Yélfetétetétt.:

— Miniszteri segély Dr. Wlassics kultusz- miniszter a nagybányai városi jnjuzeumnak könyvtára további fejlesztésére «400, régiségtára és iparművészeti j^iíjtóméiijfe gyarapítására 300 korona államsegélyt engedélyezett.

— Eljegyzés. Szegedi' István helybéli mészáros aug. lü-én váltott jegyet özv. Tóth Gáborné leányával Juhskávaly

—j A lázári ev. rét egyház aug. 18-án tartott bálja fényesen sikerült, Yá r^miiikból' és környékről sokan vettek rajta riVzf ftó bal harap versenyével volt’összekötve, melynek minden száma pompásan sikerült. Doniján Erzsiké drámai hév-