Szatmár, 1901 (27. évfolyam, 14-51. szám)
1901-08-10 / 32. szám
aug. 10. SZATMÁB. 3 után Rácz István ev. ref. lelkész, az ünneplő egylet elnöke mondott magas szárnyalatu, eszmékben gazdag szónoklatot, üdvözölvén a közönséget, a zászlóanyát, kinek egyúttal köszönetét is mondott a védnökség elvállalásáért. A szép szavak elhangzásával Uray Gézáné Kiss Izabella úrnő, zászlóanya válaszolt az elnök szavaira, emelkedett gondolatokban bővelkedő beszéddel. A mind előadásában, mint tartalmában fölemelő válasz után kezdetét vette a szegbeverés ; előbb azonban a védnökuő és koszorús leányok díszes selyemszalaggal és koszorúval ékesiték a szép zászlót. — Az első szeget a zászlóanya iileszté be, majd a koszorús lányok nevében vert be szeget Vári Erzsiké k. a. Majd városunk testületéi, hivatalai nevében vertek szeget a megbízottak, más dalegyesületek képviselő1, egyesek, a helyi lapok szerkesztőségeinek megbízottai illesztettek szeget be. A szögek beillesztése után a délelőttre beosztott ünnepély a „Szózatának elénekléeével véget ér'. — Este a színházban hangverseny, ez után fényesen sikerült tánczmulatság volt. — A szatmár városi fogyasztási adókezelő- ség felhívja azon szőlőtulajdonosokat, a kik nagyban való elidegenítésen kívül bor termésüket saját használatukra fordítják, a bor italadó kedvezményének megszerzése végett igényeiknek a szatmáii fogyasztási adókezelő hivatalnál 1901 aug, 15-tól szept. 15-ig személyes bejelentésére. A szatmár hegyen kívül szőlőbir'okkal biró tulajdonosok tulajdonjogukat tlkvi hiteles má-o'atial tartoznak igazolni, sa szőlőtulajdonosok a községi elöljáróságtól — a hol a szőlő fekszik — kötelesek felmutatni olyan bizonyítványt, a melyben igazolva van, hogy menyi bort várhat és hogy fizet-e borital adót vagy nem a termelés helyén a bejelentő? + A Házépítő szövetkezet ügye. Nagyszőlősön is igen előrehaladott állapotban vau ; bogy a budapesti „Tnsculanuni“ leküldött értesítése szerint, a külföldi pénzcsoporttal a tárgyalások qda fejlődtek, hogy körülbelül 800 ház felépítésére a szükségespénz optióval biztosítva van, ha a Tu^culanum feltételeit efogidják. X Szatmári lóverseny. 1901. szeptember 22, vasárnap. A II—V. számú futatnak jóváhagyva a „Magyar Lovaregylet“ által. Kezdete d. u. 1 óra 30 p-kor. I. Mezőgazdák versenye. Dij 200 koroqa, Ebből 120 korona az elsőnek, §Q korona a másodiknak, 20 korona a harmadiknak beérkező lónak. Táv. kb. 1600 m. Futhat miuden Szatmár-Németi 8Z. kir városi és Szatmár vármegyei földmivelő kis gazdának tulajdonát képoző 3 éves és id lova. Nyeteg nélkül lovagolandó. Nevezés inég a verseny napján is elfogadjtatik. Tét nincs. II. Szat- (náinémeti szab. kir. város dija. Dij: 800 koroaa a győztesnek ; második ló tétek öszszogét nyeri. 3-ik IÓ tétét tpepti. 3 éves ős id. belföldi lovak részére, melyek 1900—1901. évben 1800 korona ért. versenyt nem nyertek. Urlovasok. távolság 2000 in. Legalább 2 különböző tulajdonos lovának kell indulni, hogy a dij kiadassák. Teher 3 év. 60 kgr., 4. év. 63 kgr., 5 év. és id. 65 kgr., telivérek 7 kgr. több; minden 500 korona össznyeremény után | kgr$mm tpbb halmozva 5 kgrmig. Tét': 20 korona, f. v. f. Nevezési zárnap szeptember 14 III. Te- nyész verseny. A uagyméltó.-águ földmivelésűgyi m. kir. Miniszter ur dija: 1000 korona; ebből 800 korona az elsőnek, 200 korona a másodiknak, yadászverseny szatmármegye1, vagy ^zqtmár- námpti sz. kfr, városi birtokosok tulajdonát képező és Szatmármegyében nevelt 4 év. és id, félvér te- nyész lovak részére, lovagolva urlovasok vagy szat- raármegyei gazdasági egyesületi tagok, illetve utóbbiak fiai által. Legálább4 különböző tulajdonos lovának kell indulói, hogy a dij kiadasék. Táv : körülbelül 4000 m. Teher: 75 kgr., 4 év íj kgr jjeyesebb. ^ét: 2Q kor. f. v. f. Nevezési zárnap szeptember J4. lV. Akadály verseny, Dij; 900 korona a győztesnek, ebből 600 korona az Ur- lovasok Szövetkezetétől, 300 korona adva a Ma gyár Lovar egylet által a fóldmivelésügyi m. kir. Miniszter ur által engedélyezett subventióból. 2-ik ló tétek összegét nyeri, 3-ik ló tétét ipepti. 4 Ővps $s id- felföld' lovak Részére, melyek 1900 — 1901 évben 1800 korona értékű versenyt nem nyerlek. Legalább 2 különböző tulajdonos lovának kell indulni, hogy a díj kiadassék. Távolság kö- rülblül 4000 m.; teher 4 év. 65 kg., 5 év. 70. kg. 6 év és id. 75 kgr. télvérei 5 kg., engedmény. Miuden akadályversenyben nyert 5QQ korona; össz- nyeyemény qtán 1 kg. több halmozva 8 kgig. Urlovasok. Tét : 20 korona f. v. f Nevezési zárnap szeptember 14 V. Hölgyek dija. Dijak: 1 ső dij 400 korona értékű tisztelet dij, 2-ik dij 100 korona értékű tisztelet dij. Sikverseny, oyitvq Szat- inárpémeti szab. kir. városban vagy ^zatmármegyé- ben nevelt 3 év. és id. és szatmármegyei gazdasági egyesületi tagok tulajdonában levő félvér lovak részére, lovagolva urlovasok vagy szatmármegyei gazdasági egyesületi tagok, ijletvp utóbbiak fiai által. Táv. 1600 ra. Teher: 70 kgrm., 3 évesnek 5 kgr. kevesebb. Tét 10 korona f. v. f. Nevezést záruap szeptember 14 Általános szabályok: 1. Az írásbeli vagy távirati nevezések Poszvék Nándor gazdasági egyesületi titkárhoz (Szatmár, Rákóczy u'cza 36. az.) intézendők s utóbbiak 48 óra alatt írásban megerősítendők. 2. A nevezés alkalmával a ló kora, szine, valamint leszármazása viendő terhe neme, bejelentendő. 3. Tétek nevezéstől számított 48 óra alatt a fenti czimre beküldendők. 4. Készpénz dijak 5%levonással adatnak ki. 5. Nevezési zárnap szeptember 14. e.-ti 8 órakor. Szatmár, 1901. február bó 5 én. A versenybizottság. — Adóügy. Miudenki íelhivatik, miután a folyó év harmadik negyed második havába léptünk, hogy az 1833. évi 44. t.-cz. 55. §-a szerint úgy az állami, mint a községi adó és útadójának harmadik negyedrészét a múlt évi adókivetéshez arányitva folyó évi augusztus hó 15-ig a városi pénztárba annál is inkább fizesse be, mivel ezen időn túl a folyó évi adók után késedelmi kamat fog számíttatni és szeptember l-ső napjától a hi- vatolt törvény 56 § a szerint a végrehajtási eljárás fog alkalmaztatni. — Száztizenhót éves ember. A hunyadme- gyei SíU'duktól uem messze egy kis magányos vityillóban él egy 117 éves ember egészségben. Egy kis krumpliföldje van és kevés kukoriczája, ebből tartja fönn magát. Negyveunyolczban Bem alatt szolgált s Nagy-Szebenuél egy golyót is kapott bal lábába, amely még most is beune van, de nem okoz fájdalmat. A szép időt éléit öreg kitűnő egészségben van, csupán emlékező tehetségét vesztette el annyira, hogy már meguevezni sem tudja magát. Arra a kérdésre, hogy mivel táplálkozik, el noudja, hogy amennyire csak visz- szaemlékezni tud, túrónál és puliszkánál egyebet nem evett. Téleu pedig fütetlen vityillójában hallgatja a szél visítását s mialatt háza tetején be- hu I a hó, nyugodtau alussza álmát a 117 tavaszt látott öreg ember. — Milyen idő lesz a jövő hónapban? Falb jóslása szerint a hónap első felében nagy szárazság uralkodik, csak 10— 15-ikére várható eső és zivatar. A hőmérséklet eleinte nagyon magas, későbben azonban az évszaknak megfelelő. A hónap második felében az esőzések erősebbek lesznek, a hőmérséklet pedig eleinte alábbszáll, később megint emelkedik. Háziiparkiállitás Máramaros vármegye székvárosában, Máramaros-szigeteu a gazdasági egyebet gazdasági és házi ipari kiállítást rendez f. évi augusztus 25 tői szeptember 1-ig. A báró Rosz- ner Ervinné —5 Forgáeh Klotild grófnő védnöksége ajatt álló kiállítás, melyben Máramaros erdészete, bányászata s az egész vármegye lakossága szövetkezve Ugocsa vármegyével, részt vesz, nem csak erre a vármegyére lessz előnyös, hanem érdekelheti az ország összes vármegyéit, mert egy nevezetes alkalomból közelébb hozza e határszéli, regényes megyét Magyarország összes vármegyéivel. Kilesznek állítva e kiállításon Máramaros vármegye gazdasági, kerti, házi és müipari termékei, melyek hét főcsoportban foglalnak helyet. Máramaros és az ország nagy kincse: a sóbányák, továbbá az érczbányák, kőbányák, ép qgy lesznek, mint az ásványvizek, a fürdők és fürdőberendezések fényképekben bemutatva. És megjelennek a kiállítás érdekének emelésére a magyar, rutén, román, német viseletek, hogy a killitást látogatók előtt egész Máramaros a maga valóságában megjelenjék, A kiállítás vonzó erején kívül kiváló alkalom az augusztus 25-től szeptember j-ig tartó kiállítás ideje arra is, hogy azok, kik Máramaros regényes vidékei iránt érdeklődnek, ide el jöjjenek. A m.-szigeti turista bizottság, melynek feladata, hogy az idegeneket tájékoztassa, mindent elkövet, hogy pontosan teljesítse örömmel elvállalt tisztét. — Irodalmi esemény van készülőhen. Arról van ugyanis szó, bogy nemzeti irodalmunk összes elhunyt nagyjainak munkái egyöntetű, díszes kiadásban kerüljenek a magyar nemzet kezébe; egyöntetűen, díszesen és olcsón, 55. csinosan kötött, könnyen kezelhető kötetben. Balázsától és Zrínyitől Arany Jánosig mindent magába foglal ez a kiadás, a mit költői irodalmunk maradandó becsüt fölmutathat. De nemcsak költőink munkáit: Széchenyi István, Deák Ferencz, Kossuth Lajos, Kemény Zsigmond munkáinak legjavát is. A „Magyar Remekírók“ tehát nagy költőink és íróink olyan kiadása lesz, a milyenre évtizedek óta vár a magyar nemzet. A régibb Írók müveit irodalmi értékeihez és irodalomtörténeti jelentőségükhöz mért válogatásban, az újkori irók müveit lehetőleg teljességükben, mindenesetre főmüveikkel fogja felölelni. A Franklin-társolat, mint e korszakos irodalmi vál alat kiadója, ezzel a vállalatával nagy meglepetést szerez a nemzetnek. Évek óta készül yá. Ezért az egyes irók munkáit leghivatattabjaink rendezik sajtó alá s látják el életrajzzal. Az eszme, mely a kiadó társulatot e nagy jelentőségű vállalat közrebocsátásánál vezérli, az, hogy lehetővé tegye minden családnak a magyar nemzet jeles és remek íróinak megszerzését, ép úgy, a hogy a müveit külföldön is a legszegényebb jövedelmű család is legelső sorban a nemzeti clas- sikusok birtokába jut. A kiadó Franklin-Társulat kötelességének tartja már most, a figyelmet e korszakos vállalatra felhívni, hogy megtévesztések elten megóvja a közönséget. A hírlapokban ugyanis néhány nap óta „Képes remekírók könyvtára“ czim alatt egy vállalat hirdettetik. melynek czime félreértésekre adhat alkalmat. Ily félreértések, vagy megtévesztések kikerülése végett hangsúlyozni szükséges, hogy a magyar remekírók gyűjteménye kizárólag csakis a Fianklin-Társulat kiadásába 0 jelenhetik meg. X Hentzau Rupert. A kalandos regények egyik legpompásabb hajtása ez a regény. Antony Hope tán legjobban érti a mostani regényírók között, hogyan kell mesét szőni, az érdeklődést fölkelteni és lekötui. Mikor „A zendai fogoly “ czimü regénye megjelent az Uj Idők mellékletén, az olvasók alig győzték bevárni a heti folytatást és számtalan levél érkezett a szerkesztőséghez, mely hős sorsát előre tudakolta. Ennek a regénynek folytatása „Hentzau Rupert“, ugyanazok a személyek játszanak benne és a cselekmény nemkülönben roppantul érdekfeszitő, csudálatos megkapó. Az egyetemes Régénytár most adta ki két kötetben s ára csinos piros vászonkötésben 2 korona. Megjelent Singer és Wolfner könyvkereskedésében Budpest, Andrássy- út. 10. sz. Kába Gábor rikkantásai, Sokszor a jót is rossznak tartjuk, csak tapasztalat, gondolkodás után vagyunk képesek felismerni azt és méltányolni. * Ember társunk kiválóságait csak akkor ismerjük el, amikor már jobb hazába költözött a jeles tu'ajdonságokkal ékeskedő, mert nem szeretjük, hogy más olyanokkal ékeskedjék, ami nekünk nincs meg. * Boldog emlékű Szilágyi Dezsőnek oly sok szép jeles kiválóságáról tesznek említést a napi lapok, hogy kétségbe kell esnünk nem annyira elhunyta miatt, mint inkább azért, hogy azok a kiválóságok nállunk egy emberben sincsenek meg s igy teljesen pótolhatatlan. * Szilágyi Dezsőről azt mondják, hogy mindenben kételkedett. Ebből megmagyarázhatom most már, hogy miért kételkedett a készültségemben, mikor egyik kollégiumából colloqualtam. * Szilágyi Dezsőről azt mondják, hogy a képviselőház esze volt. Hát ha igy tagokra osztjuk a képviselöházat, akkor csak sajnálhatjuk magunkat, mert sok és nagy gyomrok vannak abban, a melyek a közgazdasági tevékenységgel nem tudtak jól lakni, de ész csak egy volt, habár óriási volt az. Ezután pedig ne csodálkozzunk, hogy a képviselőház valami okosat nem fog cselekedni, hiszen ész nélkül lesz. * Nekünk az a legnagyobb szerencsétlenségünk, hogy nagy embereinktől akkor foszt meg a végzet, amikor azokra a legnagyobb szükségünk volna, s amikor azokban leginkább bízhatnánk. * A nagy szerencsétlenségek gyorsan következnek be, hogy elzsibbadt érzékünkkel hamarjában ne tudjuk felfogni veszteségünket. * A sok nagyság közönyössé tesz, példának nem alkalmas. Talán azért ad a végzet oly «evés és oly óriási nagyságot, hogy mentül több és mentül nagyobb vágy keletkezzék az emberekben a kimagasló példa követésére. * Ha igaz az, hogy a ki sokat beszél keveset tesz, és hogy az írás a beszéd megörökitése, akkor nem csodálkozhatunk Szilágyi sok és nagy alkotásán. Felelős szerkesztő: Dr. Törseök Károly. Laptulajdonosok: Kálik és Sieremy.
