Szatmár, 1901 (27. évfolyam, 14-51. szám)
1901-08-10 / 32. szám
32-ik szám XXVil. évfolyam. Szatmár, 1901 augusztus 10. SZATMAR. TÁRSADALMI ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. Megjelenik minden szombaton. v ; 901 L\ 5 \0 ^ ,iyz Y % ' ■ V ^ Blőfiaötési ár: Egészévre 4 kor. Félévre 2 kor. Negyedévre I kor. Egyes szám ára 10 fillér. A további termés. Le vannak tarolva a kalászosokat termett földek, az óriási hőségben kiaszott, kiégett a legelő, kopárrá vált a rét, a szom- juhozó föld a rég óhajtott eső cseppeket mohón issza, — a fák elsárgult, napégette levele üde zöld szint nyer a bő áldást hozó eső után, s az összeaszni készülő gyümölcs uj tápláló, fejlesztő erőhöz jut. Tagadhatatlan, hogy a napokban beállott esőzések a még be nem takarított vetésekre jótékony hatással vannak, de a hónapokon keresztül tartó szárazság okozta károkat nem képesek kipótolni. A kopárrá lett legelő nem volt képes tartani az ott legelt jószágokat; hogy éhen ne veszszenek, a rétek silány terméséből kel • lett táplálni azokat, igy a különben is rossz széna termés nem lesz elég a hosszú télen keresztül, a jószágok eltartására, mert a répa termés is a lehető legrosszabb a szárazság folytán, s a mesterséges takarmányfélék sem sikerültek, mivel félannyi ha termett, mint kellett volna lennie. Kilátás van tehát arra, hogy ha nem akarja látni a takarmánytalan gazda, hogy jószágai szeiqe előtt éhen elhulljanak, úgy azokat potom áron kell elvesztegetni. — Még ugyan a lóherésekben, luczernásokban az eső némi szaporodást a termésben képes előidézni, de azt egész biztosra lehet venni. jSZERKESZTOSÉG ÉS jí IADOHIVATAL Deák-tér 3. szám. Mindennemű dijak a lap kiadóhivatalában fizetendők. hogy pár havi időjárás nem lesz képes 8 —10 hónak mulasztását helyrehozni. Mit szóljunk a tengeriről? A tavaszi alkalmatlan időjárás a vetésekre a lehető legrosszabb volt, mert az egyik elvetett magot csirába hozta, a másikat nem, a csirába jött magból is az egyik kikelt, a másik kiszáradt eső hiányában, igy a tengeri vetések a lehető legnagyobb mérvben ritkák, foltosak lettek, a melyekből sok helyen némelyek szántottak ki, s vagy újonnan tengerivel vetették be, vagy mással ; mások azonban rávetettek, a későbben ráve-j tett mag pedig csak későbben kelhetett ki, igy a munkát szaporították, mert háromszor is kellett kapálni, a hol különben kétszeri kapa is megfelelő lett volna. A kikelt növényekre is eső nélkül a pörkölő bőség a legrosszabb hatással volt, mert azokat csenevészekké tette, a csőképződést megakadályozta, a mostani esőzések a szemfejlesztésre, s a későbbi vetések esőzésére jótékonyan hatnak, de ahol cső nincs, ott szem sem lehet, a későbbi vetésekre pedig a korai fagyok a legkárosabbak lehetnek, de ha hosszú, kedvező ősz lessz is, a tengeri termés az idén nem fog sikerülni, s csak félannyira lehet számítani, mint amennyi rendes körülmények között termett volna. A tikkasztó hőség a gyümölcsök jó részét lefonyasztotta s hullasztotta, a mi azonban megmaradt, az áldásos eső szépen fej HIRDETÉSEK: Készpénz fizetés mellett a legjutányosabb árban vétetnek fel Nyilttér sora 16 fillér. leszti ki azt, de a rendes időjárás hónapokon keresztül tartó hiányát úgyszólván kapuzáráskor érkező kedvező esőzések itt sem pótolhatják. A szőlők ugyan mindenütt jól állanak, szép termést Ígérnek — bár azokban is óriási károkat okozott az eső hiánya. — De ha a legjobb termés lesz is, mit érnek a gazdák vele ? A kivitel egyes kereskedők rosszakaratú kapzsisága és lelketiensége folytán nagyon csekély. A belfogyasztást pedig nagyon akadályozza a rendkívüli fogyasztási adó, az igen csekély mérvben vámolt olasz borok konkurenciája. így ha terem is, mit ér vele a gazda? Nyakán vész, vagy potom áron kell elvesztegetnie. — És ugyan miért ? Hát csak azért, hogy a velünk egy vámszövetségben levő örökös tartományok kapzsiságukat kielégít hessék . Hálásak lehetünk a Mindenhatónak, hogy úgyszólván mindennel bírunk, amire csak szükségünk van ; de az sajnos, hogy még jó termés idején is a sok búza mellett éhezők gyakran vannak, bőtermés idején is a legrosszabb spiritusból készült rossz kotyvalék- kal kell honfitársainknak egészségét rontania ; — a bor pedig idegenbe vándorol, vagy jobb időkre a pinezékben marad. A borfogyasztási adó annál terhesebb, mivel csak a mennyiség van megadóztatva, ■^B TAR CZ A. Egy furcsa párbaj. — Nem biz . . . ur öcsém, hanem az édes atyámat, ki ugyan hasonlita hozzám, árezvonásra is, de még abban is, hogy egy maga nem egyszer vert ki fokosával egy csárda vendeget, kik neki borsot törtek az orra alá. Hát édes uram bátyám, ha az öcscsének a kért elégtételt meg nem adja, bizony akkor nem tudom, nem fordul-e meg e képen látható ura atyja sírjában, s a reá hagyott szeplőtelen név gyávasággal bélyegezve kerül a napi lapok sajtója alá. De erre megamarra, ez a név, mellére ütve, soha sem lesz becstelen, kész vagyok azt utolsó csepp véremig védeni, — rajta tehá\ elfogadom ajánlatukat, jöjjön a minek jönni kell, csak arra kérem magukat, hogy sem senki, sem családom ne tudjon e dologról egy kukkot sem. Meg igérék a fiatal urak, hogy ez ügy, — szokás szerint — a lehetőlegmélyebb titok leple alatt fog végbe menni, azonban két fiát a dologba mégis be kell avatni, mert idegenek, ha közölnék velük, még talán feljelentéssel meg is akadályozhatnák. Nagy nehezen ebbe is bele ment a bácsi, hadd lássák e gyerekek, hogy öcscsével az ő veszekedése nem csak holmi nevetni való tréfa s hadd lássák azt is, hogy atyjuk fegyverrel kezében is képes nevük becsületének meg őrzésére. A fiuk ugyan kissé elképedének a dolog ilyetén fordulatán s atyjuk egy biztató tekintetére úgy ellátandják e lovagias ügyben utazó uracsokat, hogy éltökben el nem feledhették volna De szigor ült az apai arezon s elhangzotta parancs, mely ellen mondást soha nem tűrt, hogy történjék, a fiatal urak illetve megbízójuk akarata szerint. Következő reggelen, a korai órákban mindegyik testvér lovai kocsijuk elibe fogva, robogott ki egymás u'án a városból, melynek szélén a lányos testvér kocsijára a kétséged ur fontoskodó képpel felhuzódott, és pedig felső ruhájuk láthatólag kibélelve vala, nem ugyan a hideg ellen, hanem párbaj szerekkel t. i. két meglehetős nagyságú, sárga Vézzel kivert nyéllel és rozsdás csövekkel ékeskedő mordálylyal, — melyeknek főhivatásúk volt az egyik testvér más világra leendő expediálása. Dehát ember tervez, Isten végez, azt tartja a szokás-mondás, bizon ez nem történt meg, de mi nem is csoda, mert e sport férfiai még rendes párbaj-pisztolyok használata mellett is, csak gúny mosolylyal fogadják a rendesen szerencsés kimenetelű pisztoly párbajokat, hát még e hangjukat Isten tudja mikor hallatott madár-ijjesztők alkalmazása mellett mi történhetett volna más, mint az, hogy az egyik Hétfői napon csütörtököt mondott, a másik pedig nem akarva párját szégyenbe hagyni nem sült be. Erre a két párbajozó testvér előbb a pisztolyára, aztán egymásra nézett s bosszujok teljes mértéke, melyet a két fiú hahotája orkánná változtatott, az őket napnál világosabban becsapó két utazó ellen fordult s a szerencsés fordulaton örülő fiák segélyével úgy helybe hagyták őket, hogy bizonyosan meg gondolták kétszer is, mig még egy párbaj tanakodást elvállalnának. Hogy a két testvér család teljesen kibékült egymással, azt talán említeni is felesleges, mert közös megállapodással elhatározták, hogy mégis csak nagy ostobaság ez a párbaj história, akár milyen kimenetelű is. Az utazó urak pedig az ország egy, más vidékére siető vonatban — talán felesleges is mondani, hogy gyors vonaton — igyekeztek egymást meg győzni a felől, hogy még sem bolondság a párbaj, még az esetben sem, mikor abból szándékosan bolondot akar valaki űzni. A történeti hűség kedvéért fel kell említenünk, hogy e párbaj teljesen homályban marad, ha azt ennek titkaiba teljesen beavatott vendéglős kisasszony, ki nem sokara ez eset után a közeli vármegyébe mene férjhez asszonyi titoktartó képessége híján, el nem beszéli, honnan világgá ment ugyan, de X ... i testvérek utódiai előtt egy szerencsés hollandi se merje felemlíteni. Karsay Efraim. és csemege kereskedésében kapható. A valódi LIP ARI í mindenféle czipö fényesi- tésre Horváth Béla fűszer
