Szatmár, 1901 (27. évfolyam, 14-51. szám)
1901-07-20 / 29. szám
jnlius 20. SZATMÁR, 3 főjegyzőre, a ki a felköszöntő szeiint is „sok utánjárással kivivta, hogy Vigadót építünk“; a város közönségére, az építészekre stb. Majd a munkások megvendégeltettek. — A szatraár-uflocsa megyei rom. katb. nép- tanitó egyesület által 3 irodalmi pályázat hír- dettetik. 1. (jutalmazva lesz 4 drb. 10 koronás aranynyal, minő iránynyelveket és módszert kell a tanítónak a katekizmus és bibliai tanításban követnie, hogy munkája eredményes legyen és a hivatásos hitoktatók tanításénak színvonalán álljon? 2. (jutalmazva lesz 50 kor.-val) az alkotmányos életre hogyan készítheti elő az iskola a leendő polgárt? 3. jutalmazva lesz 1 drb. 20 koronás aranynyal) mi a nő s/erepe a tanító családi életében? A pályamunkák beadásának, melyekre c*ak az egyesület néptanító tagjai pályázhatnak, batárideje 1902 márczius hó, Az 1 és 2 sz. k érdesek terjedelme legalább 3—3, a 3. sz. 2 írott ívnek kell lennie. — Hirdetmény. A bo-nyák-herczegovinai orsz. kormány p. ü. fogalmazó segédi állás betöltésére pályázatot hirdet. A pályázóknak keresztlevél éiett- ségi államvizsgálati, és a testi alkalmasságukat igazoló bizonyitványnyal ellátott folyamodványukat a sarajevoi országos kormányhoz kell intézőtök. A már államszolgálatban lévő páyázók folyamodványukat fölöttes hatóságuk utján adják be. Bos- nyá'k herczegovinai okmauybélyegek hiányában á megfelelő pénzösszeg csatolandó. + Tánczmulatság A csengeri 20 tagból álló fúvós zenekar, saját alapja javára i. évi jul. hó 21*én a darai fürdőben zártkörű tánczvigalmat rendez kezdete este 7 órakor. — A batiz-vasvári gör. kalb, egyház f. évi jul. hó 21-én költségeinek fedezésére nyári táuczmu atságot rend *z, kezdete d. u. 3 órakor. — Veszett eb. A város külterületén egy veszettségre gyanús kutya kóborolt, mely egy nőt meg harapott, s több kutyát meg mart, miértis a város külterületére 40 uapi zárlat van hirdetve, mely idő alatt a kutyákat szabadon engedui. nem szabad. X Egészségtelen hely. Egyik a D ny- nyés-kert melletti betömött kis-ág, a me y árok mostanáig, mig csak be nem tiltották, az egész város szemetgödre volt. Várjunk még, lehet az még egészségtelenebb is. — A másik a Szamospart-utcza azon része, amely a közúti vas- hídtól a katonai uszoda alsó végé g terjed. Itt vonul végig egy, talán soha nem tisztított árok, tele mindenféle rohadt anyagga', oly bűzt terjesztve, hogy a já'dáról az arra járó majd beleszédül. Semmi, semmi; így kell annak lenni! (?) X Elitéit párbajozók. Nagy Sándor fehér- gyarmati utbiztos és dr. Grósz Rezső körorvos 2—2 heti államfogházra Ítéltettek a helybeli törvényszék által a napokban, párbaj vét.-ég miatt. X Öngyilkosság, Bleyer Zsigmond cselédje, a 14 éves Hajdú Julcsa 15-én reggel 5 órakor a honvédlaktanyánál a gátról a Szamosba ugrott, s a vizbe fűlt. A parton hagyott kendője és korsójáról tudták meg aztán, hogy tettét elkövette, melynek okát különben most sem tudják. A szülőkhöz! A budapesti kir. m. Tud. egy. bölcsészet hallgató Segítő Egyesülete közvetít nevelői, tanári, korrepetitori, irodai, másolói, rajzolói, fordítói, zeneoktatói állomásokat, úgy helybeu, mint vidékre. Ez eljárása által íökép segélyt luváu nyújtani az arra érdemes és tehetséges egyesületi tagoknak, másfelől alkalmat igyekszik nyújtani az ország művelt családjainak arra, hogy ily módon gyermekeik mellé nevelőkül képzett és megb.zható ifjakat nyerjenek. S midőn e körülményre felhívjuk a hazai tanintézetek és a nagyközönség figyelmét, egyúttal tájékozás végett megjegyezük a következőket: 1. A közvetítés a bejelentőkre nézve díjtalan. 2. A bejelentett állomásokra első sorbai böl csészethallgatókat, kívánatra azonban okleveles tanárokat, vagy más karon levő hallgatókat is aj m . tj. Ki a nagykqzönség köréből az egyesületet igénybe venni óhajtja, ebbeli szándékát személyesen vagy lévé ben („A Bölcsészethalgatók Segiő Egyesülete II. titkári hivatalának, Budapesten, központi egyetem, bölcsészeti-kar“ czimmel ellátva) tudatni szíveskedjék, közölvén az állomás időtartamát s az állást uyereudőböz kötött igényeket s javadalmazási feltételeket. 4. Esetleg a kellemetlenségek kikerülése végett a bejelentőd csakis azokat fogadják el, kik a titkár által hivatalosan kiálitott ajánló levéllel jeieukeznek. — A gyermek jóléte minden szülőnek es nevelőnek leguagyobb gondját képezi. Ennek elő- mozditási és fentartási módja pedig igen egyszerű — lehetőleg sok mozgása szabad levegőn és természetes táplálkozás. A táplálkozásnál a mindennapi szükségletűk és szokások határoznak. Reggel és délután minden esetre a legjobb ital a tej, de nem ritkán eluudorodik tőle' a gyermek s állaudóan sem viseli el mindég. Ehhez létezik azonban egy úgyyszólván fenséges pótlék, Kathreiner-Ule Kneipp I maláta kávé, a mely erősen készítve és a tejbe adva, kellemesség, mindinkább megfelelőbb iz, egészségi ba'ás és erősödés tekintetéből ideális italt képez, nemcsak gyermekeknek, hanem mindenkinek, nevezetese asszonyoknak, ideg és gyomorbaj. isoknak stb, is, a kiknek c-illapitó és egyúttal tápiá ó italia van szükségük. A Kathreiner-féle Kneipp maláta kávénak ezek az előnyei ma már világszerte ismeretesek. Ez a pótkávé a legtöbb családbau mint pótlék a babkávéhoz basználtatik, a mennek káros hatását megszünteti, izét enyhébbé és kellemesebbé teszi. Ezért egyetlen család asztaláról sem szabadna hiányoznia, mert felülmúlhatatlan módon magában egyesíti a jótékony hatású tulajdonságaival, a mit egy gondos báziaszony napi szükség-czikkeinél csak megkívánhat, egszsé- get, jó izt és takarékoságot, mind azt feltalálja I a Kathreiner-féle Kne pp-maláta kávé használata áltat. X A gazdasági munkások .segélypénztára. Még c*uk alig féléve annak, hogy az Chszágos Gazdasági Munkás és Cseléd-pénztár — ez a legújabb emberbaráti intézmény — életbelépett és mar is téuyes bizonyítékát adta annak, hogy milyen égető szükség vö t náunk ennek a se- gélypénztái nak a megalakítására. Ugyan mi is a czélja ennek az intézménynek ? Újra feltesszük ezt a foutos kérdést, mert mig ezt nem tudjuk, nem tudjuk, nem értjük meg az igazi jótékony ha'ást. Ennek az embet baráti intézménynek az a czélja, hogy a földiéivé* embert, aki napról- uapra való keresményéből vagyont nem gyűjthet, öregsége idejére megbiztositsa afelő1, hogy nem irgalom kenyéren kell tengődnie. Vagy ha baleset éri, akkor sem fog sem maga, sem családja nyomorúságra jutni Mert asegélypénztár tagjait vagy ezek halála esetén feleségét és gyermekeit segélyezi Akt tehát tagja a segélypénztárnak, az nyugodtan végezi nehéz munkáját, mert nem gyötri őt az örökös gond hogy mi lesz hitvesével, apró gyermekeivel, ha munkabíró ka$ja ellankad és a kasza, kapa kiesik kezéből. A segélypénztár fél- esztendös működése világosan bizonyítja, hogy a föld népét gyakran éri olyau baj, mely őt munka- képteleuné teszi és gyakran fordulnak elő olyan balesetek, melyek a földmivesnép családját örökre megfosztják a kenyérkeresettől. Még csak hat hónapja, hogy a segélypénztár hasznos működését megkezdte és már eme rövid idő alat 203 földmi. vés jutott abba a szomorú helyzetbe, hogy jótéteményét kénytelen volt igénybe venni. A segélypénztár minden egyes esetben gyorsan gondoskodott a bajba jutott ember gyógykezeléséről és anyagi támogatásáról, hogy betegsége ideje alatt ne legyen kénytelen családjával egyült az irgalom kenyerén tengődni. A beállott baleset 14 földraü- lőt megölt. Mind a 14 esetben a család a legnagyobb nyomorban maradt bátra. A segélypénztár közp oiti igazgatósága sürgősen intézte el az özvegyek kérelmét és minden egyes esetben 400— 400 koronát szolgáltatott át a nyomorral küzdő családiak, Kába Gábor rikkantásai, Mi a legnagyobb szerencse? Az, hogy az ember Isteuué nem lehet, mert sokkal kevesebb időre volna szüksége, bogy mindent azzá változtasson viasza, a mi eredetileg volt és olyanná a miiyen volt, — mi nt az Istennek a teremtésre. * Mi az ember? — Az összes állatok tulajdonságával biró lény. * Ha a political a hazugságot tudományának mondj tk. Hát akkor mi lehet az asszooyi politica ? * Sok ember van olyan, a ki jónak nem rossz, rossznak nem jó. * Még a csalogány énekében is tudna gixert felfedezni egy — másik csalogány. * Ha a méh tudná, hogy falánkjának egyszeri használata halálát okozza, s mégis védené magát, nem-c-udá'koz.nám annyira mint az emberen, a ki nem banja, ha bármi történik is, csak boszú- ját öntfiesse ki. * Honnan van az, hogy az ember sokszor jobban fél ember társától, rntDt az Istentől ? * Van olyan ember, a ki jobban örvend a más szerencsétlenségén, mint a saját maga szerencséjén. * Sok esetben volna jó valakiről úgy emlékezhetni meg; „születet, élt Ó3 meghalt." * Nem mindg áll az a közmondás, hogy a bölcs hallgat. Mert ha úgy volna, akkor az asz- szouyok közt bölcset csakugyan nem lehetne találni. * Ha önzetlen derék és jó embert akarunk találni, keressük ki a legjobban begyepesedett sir- hantot, úgy bizonyára nem fogunk csalatkozni. * A közmondás azt tartja, hogy sok beszédnek sok az alja. Ennek az igazságáról könnyen meggyőződhetünk, ha Szatmár-Németi sz. kir. város törvényhatósági bizottságának határozatait vizsgáljuk, a melyek között alig találunk olyat a mely a közérdekből végre is hajtaiik. Utt van a Verbőczy-utcza rendezése, s ennek az Istvan-térig való megbosszabitasa. Hát nem sok szó esett e miatt és nem restellik azok, a kik okai voltak aonak és mégis csak aljnak maradt beszédjük ? * Ha törvény nem volna, talán nem volna oly sok rossz ember, mert nem volna mit kijátszani, mit áthágni, s a tilalomra nem vágyakozhatnék senki. * * « Sok ember csak azért is cselekszik rosz- szat, mert az tiltva van. * Sok ember olyau, miut a poczok : csak kárt tud tenni és csak szidást érdemel. * Az önérdek olyan, mint a jó mosó ruha ; soha nem veszti el a színét. * Sok férj azért nem szereti az otthont, mert kerüli a gyermekek zsibongását, sok meg azért szeret otthonról távozni, mivel gyermek nincs és zsibongása, csacsogása nem tartja hou. * A férjeknek nemcsak egy osztálya van. Vannak olyan férjek, a kik nyúzni, vannak, akik nyalni és szopogatni ; és vannak olyanok, a kik imádni szeretik házastársukat. * Az ember akkor igazán boldog, ha ellenségét megalázva látja, de még boldogabb akkor, ha, önmaga alázhatja meg ellenségét. * Az ember akkor legbátrabb, mikor látja hogy mindenki fél tőle. Bátorsága azonban elvész, ha tapasztalja, hogy mindenki ki kezd vele. * Rósz kalappal is köszönhetnek nagyot, durva külső alatt is doboghat nemes szív. * Az emberi élet annyiban hasonlít az ismeretlen nagy városhoz, hogy az irányt gyakran eltévesztjük benne. * Sok ember abban különbözik a fiakkeres lőtój, hogy az a kocsisát, az az életet rúgja oldalba. A tobák hatása néha egy a divatéval; mindegyik elindítja az orra vérit annak, a ki vele él. * Ha a város nyakába sóznak mindent jó drágán, arról is jó lesz gondoskodni a város atyáknak, a kinek meg a város sózhassa a nyakába. *
