Szatmár, 1901 (27. évfolyam, 14-51. szám)
1901-06-15 / 24. szám
XXVI. évfolyam. 24-ik szám. /Á&* /<& n.\ ^ Szatmár, iá U.J *»t SZATMAR. TÁRSADALMI ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. Megjelenik minden szombaton. \<&üoÍ&J £9se5Slőflittúl ár: Egészórie 4 kor. Félévre 2 kor. Negyedévre 1 kor. Egyes szám ára 10 fillér. jSzERKESZTŐSÉQ ÉS Jí IADÓHIVATAL 1 Deák-tér 3. szám. Mindennemű dijak a lap kiadóhivatalában fizetendők. HIRDETÉSEK: készpénz fizetés mellett a legjutányosakb árban vétetnek fel. Nyilttér sora 16 fillér. Nincs pénz. A júniusi közgyűlés tárgyalásaiból látjuk, hogy e kinos végeredményre jutottunk. — Hát ez bizony nagyon sajnos dolog, akkor, amikor már nyakig benne van a város a „Vigadó* vagyis újabb kereszt nevén a „Városi szálloda“ építésének kátyújában — elannyira, hogy már visszatérésnek helye nincs. De hiszen régen tudjuk már azt, hogy nincs pénzünk, még is rohamosan haladtunk a veszélyes lejtőn, mig nem annak aljába nem jutottunk. — No de még eddig táplált az a téves felfogás, hogy van hitelünk. — Most már azt is megtudtuk, hogy nemcsak pénzünk nincs, de hitelünk is ingadozóban van, mert a magyar jelzálog hitelbanknak, amely eddig már másfél millió körüli kölcsönt nyújtott — azok a szigorú kikötései, melyeket az újabban igénylendő 180,000 frtos kölcsön megadásához kötött — enné! kevesebbet nem jelenthetnek. A magyar jelzálogbankról nem tesszük fel, hogy szigorú kikötéseivel csak nehéz helyzetünket akarná kiaknázni a maga javára; de igenis levonhatjuk belőle azt a következtetést, hogy ezekkel csakis óvatosságra akarja figyelmeztetni a várost, — mintegy hallgatagon jelezvén azt, hogy túllépte azt a határt, melyet anyagi erejének veszélyeztetése nélkül továbbra is átléphetne. Ezt a következtetést jó, lesz higgadtan megfontolni és okulni belőle! No de maradjunk kissé e tárgynál, mert sokkal fontosabb és életbe vágóbb a a város életében, mintsem hogy, felette köny- nyen átsikolva, napirendre térhetnénk. A város nem fogadta el a magyar jelzálog hitelbank szigorú kikötéseit. Ez nagyon rendjén volna, hogyha a dolognak egy sokkal nehezebb vége nem lenne. Honnan kapjuk meg? ki fogja megadni a múlhatatlanul szükségelt 180,000 forintot, ha az nem adja, a kinek a városi birtokok, mintegy másfél millió, jelzálogi biztosítékul elsőbbségi joggal már levannak kötve?! Nagyon kétes, hogy bármely pénzintézet is belemenjen a szóban forgó uj kölcsön megadásába a második helyen. Elsőbbségi jogot pedig senkinek sem biztosíthatunk. Ily nehéz helyzetben valóban kíváncsian várjuk e kölcsön ‘ kérdésének eldöntését. — No de majd csak megtudjuk a f. hó 27-iki rendkívüli közgyűlésen legalább azt, hogyan vélik az intézők ezt a kérdést kedvező dűlőre juttatni. Szó sincs róla, hogy e kölcsönt a vá ros meg ne szerezze akár inneu, akár onnan; mert ott álluuk, hogy e kérdés sürgős megoldása elől ki nem térhetünk, ha törik, ha szákad is; mert különben sokkal többet veszítenénk, mint amit veszitnünk kell a magyar jelzálog hitelbank szigorú kikötései mellett. — Ha azonban sikerülni fog egy más intézetnél kedvező kölcsönt megnyerni, azt csak kiváló szerencsének tarthatjuk nehéz helyzetünkben. A szóban forgó kölcsönt tehát meg kell szereznie a városnak ! — Meg — mert annak a hosszú keserves harcz után — nagy vajúdások között kínosan megszületett épületnek — melybe már idáig is nagy pénzösszeget és sok keserűséget betemettünk — félbe maradnia nem lehet, nem szabad, bármi lesz is aztán a vége. Mert ha félbe hagy- nók: a nagy anyagi áldozat mellett olyan szégyenletes kudarczot vallanánk a világ előtt, amiért még nemcsak hasonrangu városok, — de Kak-Szent-Márton községe is a szemünkbe kaczagna. — Ezt pedig a város eddig szerzett tekintélye, erkölcsi méltósága meg nem engedheti bármi áron is. A kik belevitték városunkat e veszedelmes kátyúba, most szedjék össze minden tehetségűket a városnak ezen kátyúból való kimentésére, mert nagy felelősséggel állanak szemben, úgy a város erkölcsi, mint anyagi érdekeit illetőleg. E tárgyhoz ezúttal többet nem szólunk; sem semmiféle előzményekre uem reflectá- lunk, fentartván mondandóinkat a maga idejére. De azt igen is hangsúlyozzuk, most már mi is, a kik eddig a város nehéz anyagi helyzetének kellő figyelembe vételével — keserves harczot folytattunk a vigadó épitése ellen — hogy annak kiépítését a város még nagyobb anyagi áldozat ellenére sem hagyhatja most már abba. Városi közgyűlés. A junius havi közsyülésen a legelső sorban a polgármester havi jelentése került napi rendre. Megemlékezik ez arról: hogy a Kossuth - kerti gőzfürdőben a belső berendezés szorgosan folyik, s hogy nemsokára átlesz adva a fürdő a közhasználatnak ; (Mi kivánnók, hogy az átadás mentül kéTARCZA. A tanulmány folytatása. Kedves Öcsém I Arra kérsz, hogy tapasztalataimnak bő tárházában keressek tanácsot számodra, hogy vájjon hol alkalmasabb tanulmányaidat folytatnod és felsőbb kiképeztetésedet megszerezned ? Szívesen, s a legnagyobb készséggel teljesíteni óhajtásodat, nemcsak azért, mert a te jö- vődről van szó, hanem azért is, mivel életemnek azon szakára emlékeztetsz vissza, midőn életerőtől duzzadó izmokkal indultam én is a fővárosba tanulmányaim folytatása és befejezése végett, nem egész 40 írttal, s kedves jó szüleim azzal az tilravalójával: „Légy jó, légy szerény, engedékeny és előzékeny, de legfőlcépen légy takarékos, mivel mi keveset is csak nagy erőfeszítéssel és ömhegtagadással küldhetünk elaggott, elbetegesedett korunkban, ha sokat kérsz, azt is elküldjük, habár a sok tönkre jutásunkat fogja előidézni, elküldjük, ha szükséged lesz rá, még ha kénytelenek lennénk az életfentartásunkra beteges, öreg, keresetképtelen korunkban, nélkülözhetetlen vagyonúnkat is eláztatnuuk, s ha szerény hajlékunktól, hol eddig meghúztuk magunkat, kellene megválnunk; bár már azzal megszomoritasz bennünket, ha sokat kérsz, mert ezzel nemcsak azt árulod el, hogy szükségeidet nem tudod a legeslegkevesebbre szorítani, hanem azt is, hogy kíméletlen vagy velünk szemben,, mivel aggodalomba, folytonos szorougatásba ejtesz bennünket, hogy teljesen kereset képtelen korunkban hogyan fogunk nagyobb és nagyobb adósságokkal megküzdeni.“ Ez még abban az időben történt, midőn még Baross nem volt miniszter, s a zónatarifát senki sem tudta, s nem is gondolta, mi fán terem, de amikor már negyed osztályú kocsik sem voltak, s igy amikor a fővárosig a vasúti menetjegy ára 10 írtnál nagyobb volt valamivel a III. osztályban. A fővárosban még egyet mást, ami feltétlenül szükséges volt — beszereztem, beiratkoztam az egyetemre, lakbért fizettem, s ezek után valamivel maradt több 15 frtuál. Mi ez a 15 írt, de mi még 40 frt is annak aki a fővárosban lakik ? Kérdezd meg mástól, más megfogja tudni mondani, én azonban azon értelemben nem. Abban az időben a Duna parton ősszel szőlőt is árultak, pár krajczárért is lehetett egy fürtöt venni, ez a fürt szőlő kenyérrel nem egyszer volt vacsorám és reggelim és pár krajczár ára szilva szintén kenyérrel az ebédem, vagy 5 kr. ára szalona reggelim, ebédem és vacsorám. Élénken emlékezem rá, hogy egyszer nagy könnyelműséget követtem el és megettem egy korcsmában vacsorára egy pár virslit, mert az 14 krba került. — így éltem napokon, sőt heteken keresztül, — mert nem tudtam olyan köny - nyen álláshoz jutni, miből mégis valami csekély jövedelmem leit volna, habár sokat jártam utána. Napok teltek napok után kétségbeejtő helyzetemen, hogy mit eszem ? -~ Semmi változás Uj szíjgyártó üzlet! Van szerencsém a nagyérdemű közönséget értesíteni, miszerint a timár ipartársulat Kazinczy-u. házában (a Barta-íéle helyiségben) UJ SZÍJGYÁRTÓ ÜZLETET nyitottam. Ahol raktáron tartok, vagy kívánatra tetszés szerint készítek kocsizó szerszámokat a legjobb anyagból s a legelegánsabb kivitelben, úgyszintén igás- és léligás szerszámokat erősebb és könnyebb kivitelben, továbbá lovagló és istálló szerszámokat a legolcsóbb árban. A nagyérdemű közönség becses pártfogását kérve, mély tisztelettel Székely Sándor szíjgyártó. Jí
