Szatmár, 1901 (27. évfolyam, 14-51. szám)

1901-06-01 / 22. szám

remegett a halál torkában; ki adta szivökbe a buzgóságnak ama csodál »tos lángját, me­lyet sem elet, sem halál eloltani nein tudott; és ki adta ajkaikra a bűvös éneket, melyet elnémítani a pokol fejedelme képes ne n vala! Mindegeket a szentlélek adta, kedves testvéreim, a mélynél ók megteljesedve va- lának. Teljesedjetek meg azért ti is szent lélekkel és annak ereje ébressze fel szive teliben a szent buzgóságot, mely oda kép­zeli magát az örökkévaló Isteu trónusa elébe és hallani véli a szeraíiinokuaü, a megdi- csőült lelkeknek zengedezeseit; a s eut buz­góságot, mely lelki szemeivel a világ te­remtésében, megtartásában, az ember élete­ben, annak sorsában, az égen ragyogó csil­lagok tömérdek ezreben és a parányi föld minden csudáiban az Ur Istent látja, nagy­ságát szemléli, lóságát csodálja ; a szent buz­góságot, mely a mennyei Atya szeietetéuek meggondolására eg) ebet sun óhajt, mint viszontszeretni őt és cselekedni az ő aka rátát; a szent buzgóságot, a mely bűneinek tudatában kegyelemért esetig Isten s/.ine előtt és bizonyos róla, hogy azt meg is nyeri Jézus érdeméért; a szent buzgóságot. mely az Urban örül, de fájdalmát is előtte zo kogja ; a szent buzgóságot, mely már a fői­dőn is az égnek él és az odaícdvalókat keresi. Ez a szent buzgóság a mai időben mintha kihaló félben volna az emberek szi­vében, melyet elfoglal a világ és annak sze­relme. Küldd el azért ismét, óli kegyelmes Isten, a te szentlelkedet e bűnös világra, küldd el köze ebbről e gyülekezetre, hogy szivbeli huzgcsággal tudjon énekeim, Allelu- ját zengeni a te szent nevedneK... Oh hadd legyen itt úgy, a hogy a pa- lástos költő gyönyörűen irta: Harangoznak ... menjünk az Ür házába. Oh hívek jeliek... jenek el, A jobb élet előérzeliue hat meg’ Ha sok nép együtt énekel Aranytenger van a menyekben : Szent ten.ere az énekeknek, Aranypatak mi énekünk, Rengő hullámai velünk Mennybe folynak ... mennybe sietnek. II. Elmélkedésünk második kérdése az volt, kedves testvéreim, hogy egy szentlélek által megteljesedett gyülekezetei buzgó éneklésé­ben miképeti segit az orgona? Hogy erre rövidéi: megfelelhessünk, előre kell bocsátanunk azon tapasztalati igazsá­got, hogy a zenének az emberi lélekre rop­pant hatása van. Mikor a regi rege Orp- heusról azt beszéli, hogy kéthuru lantjával a sziklákat is megindította s a vadállatokat is megszelídítette, ezzel azon megezafoiha- tatlan igazságnak adott kifejezést, hogy a zenei összhangban bűbájos erő van, mely a kőszivét is magával ragadja —• örömre g)ujtja — sírni készteti — feibu/.ditja és lelkesedést ö.it beléje, Avagy nem úgy van-e, hogy maga a Teremtő húrokat alkotott az ember szivében, melyeket a zenei összhang varázspáiczája akaratlanul is megérint, ineg- rezegtet és visszhangot adni kényszerít; uvagy nem úgy van-e, hogy maga az Isten más-más hangot adott a különböző érzel­meknek kifejezésére, az emberi szivet pedig akképen alkotta, hogy a benne hamisita'la- nul szunnyadó érzelmeket ezek a hangok csak akkor költsék fel, lia kellemesen össz- hangzó d illarnokká válnak, ha tisztán feje zik ki, megfelelően s/.iue/ik és ellenkező hangok által nem z.várják azt, a mit az ember velők k,fejezni óhajt... Erre törekszik az énekművészet is és valóban a gyarlóságok nélkül képzelt em­ber* haug a legtökeletesebb zene eszményét képezi. Az eszmény azonban testet ölteni, megvalósulni a földön nem képes, az min­den téren csak megközelíthet. Egyik mű­vészet segítségére van a másiknak, hogy eszményét megközelíthesse. így az énekmű­vészeinek is múlhatatlanul szüksége vau arra, hogy a zeneművészet segítségére sies­sen és htáuyait pótolja. Ebből azután önkényt következik, hogy szivünk érzelmeit dalban és énekben töké­letesebben tudjuk kifejezni, ha vannak ze­neeszközeink, melyek ebben minket segíte­nek; önkényt következik, hogy a szeutfé ek Isten ereje által felgerjeszteu szivbeli buz- góságnak boldogító érzelme is tökéletesebb kifejezésre jut a gyülekezet éneklésében, na abba az orgonának ünnepélyes hangja is be ezug és amit az énekelni vágyók szív ikbeu éreznek, de hangjuk gyarlósága, erőtlensége, iskolázatlansága m att szépen és a finomult Ízlésnek megfelelően éuekbe önteni nem ké pesek, azt az orgona mondja el velők és helyettük. Hogy a zene az ének hatását e tieli, az isteni iLztelet körüli buzgóságot fokozza, a gyülekezet éneklési képessegét fejleszti: ezt józan észszel tagadni nem lelte:: „Dicsérjé­tek az Urat hegedűben, lantban és tizhuiu kintornában énekeljetek ő neki P‘ És miért fogadta volna el az orgonát a reformált egyház is, mely pedig a lelketlen szertaitá- soknak, cerimóniaknak a szentiras alapján habot ut i/ent? De minek bizonyítsam ezt hosszasan ? Éneklésünk ezen uj orgona hangjának ve­zérle'e mellett ez ünnepélyes órában is lé­lekemelő összhangzattá olvadott, az emberi hang a művészet hangjával páro ulva és egyik a másikat megnemesitve, sz.vbeli buzgóságunkat a magas egekbe emeite, odi, hol „az égen átfutó tejut az Isten homloká­nak díadémja, a nap és a csillagok, pedig az ő koronájának tündöklő gyémántjai.“ Igaz, hogy az Aheluja, melyet zengettünk, még igy sem volt méltó ö hozzá, de majd méltó lesz akkor, Hogyha kivetkőzvén a testhői időv I Állunk széké előtt koronázott fővel... Több lesz énekűu >bén az eió és méltóság, Magasztalván téged, óh felséges Valóság ! Repüljetek elő Kívánt idők seb sen, Hogy örömeinkben több változás ne essen. ♦ * . * És most leszállh itoék erről a szószékről, mert elmondottam azt, a mit ez alkalommal a szentlélek Ur Isten ajkaimra aoott.. . De nem .. . nem mondtam el! Van még valami, a mit el kell mondanom, mert szivem pa­rancsolja . .. Áldást kívánok tenéked hal mii nemes gyülekezet a mennyei atya ól, a kinek ha­talma mindenre elégséges s jósaga megadja, ) a kinek mi szükséges. Áldjon meg tegedet az Ur lelki és testi -I j ivaitnk minden bőségével, mert te az ő szent áldását vallásos buzgóságodda1, áldo­zatkészségeddel megérdemelni igyekszel. Templomod álljon, uj orgonái szóljon idétlen időkig . . . Vész és vihar soha ne erje. Kőfal lidbau pedig legyen csendesség és |ó- bekesség . . . Hegedűd sírásra, org má 1 a jajgatok szatáni soha ne változzék, sőt ha- lottaid fölött is a vigasztalást zokogja, Njgy- jaid és kicsinyjeid örvendezzenek mindenkor az Urban, kinek dicsősége láttassák meg te njtad és a te fiaidnak^fiain örökkön örökké! Ámen! ( Isteni tisztelet után népű n n e p é 1 y volt az állami iskola udvarán. E komikus ünnepségen jól mulatott a közönség. Volt lepényeves verseny; zsákverseny; verseny- kúszás póznákon; fazéuütés bekötött szem­mel stb — Kun Károly jegyző vezényelte e bohóságokat. Zsíros Béla mulattató Bantum- ! ezirkuszt mutatott be múzeummal össze kötve, j Közelge az est. A „mágnásszelet,* „nem­zeti sült“, „rántott csirke*, „rostélyos“ stb. nagyban sült-főtt s a társasvacsora 8 órakor kezdo’ét vette, zöld lombok alatt. Gondos és s orgalmas úrinők és udeányok vállalták magukra a kiszolgálást, a konyhánál, a pinc/.e* históriáknál, a czukrászdánál, s/.erencse-já'e- koknál, trafiknál, kávéféléknél s:b. C-aklta- mar családias szint nyert a vacsora s vidám társalgás, pohárcsengés hangzott minden asz­talnál, a nagyszőllősi czigány-zenekar jó ze­néje mellett. Az est sikeréhez hozzájárultak, hogy csak néhány nevet említhetünk a sok, fara I- ságot nem ismerő hölgy közül: Nagy Józsefné, dr Petróczi Zoltán né, dr. Korányi Zsigmondiig, Horvá h Lás/lóué. Ligeti So liáné, de. Léde­re r Zsigmmidné, dr. Bleuier Mirkné, Zoltáuy Károlyné, Markovics Mórné, Lipták Lászlón«, Varga Károly né, Tóth Iinréué, Stász Lajosné, Kelyér Pálué, Kocsi Jánosáé, Vinkler Károlyné , özv. Drisók Józsefné úrnők; Dritnók Erzsiké, Filep Erzsiké, Kemecsey Mariska kisasszo­nyok stb. stb , sokan még, kinek szintén sze­rettük volna neveiket lö jegyeztetni, de szép számukat a szűk tér nem fogadhatná be. Szabó Lajos tanító és Kocsi János ellenőr, a pénz­tár kezeléséért érdemelnek elismerést. Az egész üuuepséguek sikeréért ped*g nagyon so*at fáradt és tett Nagy József ügyvéd. A társasvacsorára és illetőleg a tánezmu- lafSágra a személyjegy 2 kor., a családjegy 5 kor. volt. Az Ízletes ételeknek s pecse­nyéknek, valamint a pompás és ami fó, va­lódi boroknak jutányos szabott áruk volt. A bevétel, me y az egyházi alapba folyik, több volt 200 koronánál. A vacsorát az intézet egy meglehetősen tágas termőben tancz követte, a hol szintén kedélyesen szórakozott és családiasai! mula­tott a közönség. A „kivilágos kivirradt“ ka- csin ott he a terein ablakain, mikor az utolsó csárdás kitartó tánezosai, a kedves mulatság emlékével otthonukba tértek. Visszagondolva pedig elmondhatjuk: iga­zán szép ünnepségük volt ez a vendégszerelő halmiiaknak ! Óhajtjuk mi is, hogy az az új orgona, mely buzduló hívek törekvésével és fáradsá­gával a használatnak átadatott, ünnepies kí­séretével igaz szivek áhítatát és ez áhítat tiszta fakadását segítse elő, egy vallásos bt zodaloinatal és égi ihlettel eltelt gyülekezet éneklésének adván méltóságot és mélységes erőt! Kellemes perczek emlékével hagytuk el e barátságos váro3t, — kiváltva, bogy hasonló egyetésteshen, barátságban, szép ténykedések­ben lássuk egymást viszont a halmiiakkal! — Kinevezés. Lipeczky Andor szigorló or­vosi, városunk szülötte' gróf Karolyi Sándotné elnökno a „Budapesti Országos Első Gyermek- menhely-Egyesülei“ t. alorvosává nevezte ki. — Az ivazságiigyniiúiszter ifj. Ilidre László debre- czeni járásbirósági joggyakoruokot aljegyzővé ne­vezte ki a gyergyó szeutmiklósi járásbírósághoz. Dr. Visky Sándor debreezéni törvényszéki jog­gyakornokot pedig segéfydijjassá. — Művész estély. R Kovács Laura s A- Kovács Bella úrnőle a katonai zenekar közremű­ködésével a kioszkban ma es*e estelyt rendeznek. Kezdete 8 órakor. Az első úrnő, mint recitator, Petijfi, Arany, Tomp., Vörösmarty, Kis és Ilosvay költők müveiből fog recitálni; a? utóbbi, operet­tek és népdalok éneklésével fog közreműködői. Helyek : 2 kor., 1 kor, 20 f, 80 í. X Indítványok Kovács Leó bizottsági indít­ványt adott be a tanácshoz, hogy a város, hivat­kozva azon nagy anyagi áldozatokra, melyeket a város a katonai intézményeknek hoz, felterjesztést intézzen a miniszterhez, hogy tegye lehetővé, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents