Szatmár, 1901 (27. évfolyam, 14-51. szám)

1901-05-04 / 18. szám

Szatmár, 1901. május 4.

XXVI. évfolyam. 18. szám

4.

TÁRSADALMI ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP.

MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON.

ELŐFIZETÉSI DIJAK:

égés* é.re . 5 kor. 60 fl. félévre ... 2 kor. 80 fl.

Negyedérre . I kor. 40 fii Kgy hóra . ... 60 fii- Egyes szán ára 10 fl.

Úgy az előfizetési pénzek, ralamint a hirdeted stb. dijak e lapok kiadóhivatalában fizetendők Szatniaron, Deák-téi 3. sz. (a városháza mellett.’»

fílADÓHIVATAL:

Hajtj Lajosaié könyvnyomdája, Deák-tér 3. sz., hova az előfizetési és hirdetési dijak bérmentve küldendők, yy Bérmentetlen leveleket nem fogadunk el.

HIRDETÉSEK DIJA:

Egy garmond sor 12 fl.; többszörinél 10 fl.— Törje dnlmas és többszörös hirdetések kédvozöbb feltételek alatt vétetnek fel előieges fizetés mellett.

STU X-T B S 3 S lí :

három hasábos garmond sor dija 20. fl.

r

Hazafias ténykedés.

Az a háziipari kiállítás, mit a szat- márvármegyei Gazdasági Egyesület szorgalmas és czéltudatosan cselekvő vezetősége rendezett, a hazai háziipar föllendi- tésére befolyással lehet; különösen a mi vidékünkön. Nem szükség fejtegetnünk a háziipar fejlődésének fontosságát; ha tehát azt lendíteni törekszünk, nemes irányban működűnk.

Nagyon sok értékes munkát hordott össze az egyesület kiállítására; valóban mintaszépségüeket. Ha valaki csak ért ez iparczikkek gyártásához, tapasztalatait, ízlését, tudását e kiállítás figyelmes megtekintésével nagyban növelheté és gyara- pithatá.

Az ily kiállítás többszöri rendezése és ingyen látogathatóvá tétele a szorgalmas népben lölébreszti a szunnyadó tehetséget, a kedvet, s igy lassan-lassan nagyobb virágzásnak indul a háziiparczikkek előállításával való foglalkozás.

Hazafias ténye tehát ez a kiállítás a G azdasági Egyesületnek!

Ismerjük azt a működést, a mit a Gazdasági-Egyesület minden téren kifejt, s ha hozzá mérlegeljük azt, hogy tehát e tevékenységgel a megtámadott magyar szellem nyer és pedig nagymértékben: igazán nem tudunk méltó szavakat lelni nyomatékos elismerésünkre ! — Korunkban különösen, midőn sok kéz ássa azt a sirt, melybe a magyartakarják temetni; midőn társadalmunk szelleme is megmételyezett az

Panaszkodunk mindannyian.

— A »Szatmár“ eredeti tárczája. —

Panaszkodunk mindannyian,

De unalmas az élet, ó, e szörnyű józanságnak Semmi sem vet már véget!

Hiába szól a vignóta,

Hiába cseng a pohár,

Nincsen abban semmi élet,

Erdő, melyben nincs madár.

A mulatság robotolás,

Az újság nem érdekes,

Szemünk a nagy szürkeségben Újat hiába keres.

S hogyha néha egy sugárka Mégis föl-löicsillámlik,

Az is csak a lámpa fénye,

Mely szemünkre vetődik.

S ha kérdezik, tudakozzák,

Vájjon miért e bánat ?

Addig, addig zofizmázunk,

Mig ajakunk elfárad.

ellenséges törekvésektől; midőn piszkos haszonlesés dönti le, rabolja el azokat az aranyoszlopokat, miket nagyjaink aranyszivük anyagából épitének világító tornyainknak, s adásvevés eszközévé aljasitja !

Hisszük, hogy a Gazdasági Egyesület továbbra is követi a hazafias irányt s tovább is küzd a szent célokért, hogy a hon viruljon. Valamint meg- és kitagad, meg- és kivet minden hazafiatlant, — a mik sokszor hazafias színezetben kerülik meg az igaz utat.

Így áldás a Gazdasági Egyesület működésére !

Emlékirat.

A város régi tornyos házának rövid története 1768—1901.

(Folytatás.) v,

1860-ban uj korszak következett be Magyarországon : mert az október 20-iki császári oklevéllel uj alkotmányt kapott. Ez az esemény uj rendszert involvált maga után, ami megint felszínre vetette a székhely kérdését és pedig városunkra nézve igen kedvezőtlenül, mivel amegyei törvényszék 1862-ben Szerdahelyi Pál főis- pánsága alatt Nagy Károlyba visszahelyeztetett, a Nagy méltóságú ni. kir. helytartó tanács 17396/862 számú rendeletével, a mi a várost nagyon kellemetlen helyzetbe hozta ; mert a megye székhelyének városunkba telepítése nagy anyagi áldozatba került, a mely áldozatnak ily gyorsan bekövetkezett eredménytelcns égé méltáu aggodalomba ejíette- De nem nyugodott meg, nem nézte téIenül a dolgok folyását. I/áM»a vete tie ípIliden erejét, megmozdított nfindén kövét; hogy ja már egyszer megszerzett székhelyet, elvesztése után, ismét visszaszerezze.

Ez ügyben hatalmas pártfogóját találta meff-41, - vpj»s erdődi Gróf Pálffy Mór kir. helytartó urban, ki magas hivatali állásában, hatalmas befolyásával igyekezett ezt a városunkra nézve életbevágó kérdést kedvező eredményre juttatni. De ez ügyben elévülhet- len érdemeket szerzett magánag berenczei Kováta Lajos is, ki megnyerő és hatalmas befolyásával mindenütt ott volt, a hol csak mozgatni lehetett a megyei székhelynek Szat- márra helyezését.

És nem eredménytelenül; mert 1863-ban újra visszanyerte báró-Va y Miklós kancze- lársága alatt. A nagyméltóságu m. kir. Helytartó Tanácsnak 68317/863 szánni intéz- vénye folytán a megyei székhelynek Nagy- Károlyból Szatmárra javaslatba hozott áttétele a Főméltóságu m. hir. Udvari Kanczel- láriának 1 1859/863 számú kegyes leiratával elrendeltetett. Mely örvendetes hirt Kovács Ágost Szatruárvármegye Főispáni Helytartója 1863 Szeptember 22-én kelt, 772863 ein. számú körrendeletével tudatott a megyével és városunkkal, és pedig azzal; „miszerint i az összes központi hivatalok, tisztviselők és megyei rabok átköltözésének még folyó év október hóban meg kell történnie“ (Lásd 2599/862 tsz. 1863: V. kötet db.) (Az átköltöztetés a vele kapcsolatos költségekkel együtt 13800 fit. 46 V2 krajezárba került a I városnak.)

így a tornyos városháza 1863-ban isPedig bizony e közönyne k — Bárki miként beszéljen —

Egy oka van, mondjuk csak ki Az igazság nevében.

Sok embernek kevés kenyér, Ez sötétlik felettünk.

Vihar közéig ... feledjük is,

Hogy valaha nevettünk.

Sassi Nagy Lajos.

denféle szenvedélynek, melyek csak külsejükben tetszetősei? és vonzók, mig valóban káros következmé-nyüek. igy tehát az irigykedésnek is. Ez is tetszetős külsejű, de valójában romboló hatású.

Nagyszerű filozófiai egybeíüggés van a világ ezeroldalu viszonyai között. Ok és okozat csupán egymástól magyarázhatók. Külön- semmi önálló nem létezik Mit érthetünk tehát az alatt, hogy valaki puszta passzióból másnak irigye ? Mindenesetre okának kell lennie, mert valóban semmi oknélkül nem állhat meg 1

Tehát itt tovább kell vizsgálódnunk. S azonnal látjuk is, hogy az a keresett ok nem egyéb, mint egy ck-láncolatnak szeme, a mely egybeíüzve van egy másik, nem kevésbé erős lánczszemmel, — minek becsületes neve: önérdek.

A szerető felebarátok jobbra-balra irányzott lépéseikkel védik és elégítik ki ezt a kedves nevezettet. Hasonlíthatnám ezt a mese gyomrához, a mely szemtelenül megkívánja, az összes szervek alázatos szorgalmát, míg ö maga henyél és mindent föllalni méltóztatik ; hasonlíthatnám tehát ehhez, azon szerény, — de mégis fontos, kivétellel, hogy nem „Me- neninus Agrippa gyomráról“ van szó, a mely komoly és becsületes munkássága után sem

I „teremtés toijM“ prózai oldalai.

— A „Szatmár“ eredeti tárczája. — Csúnya egy vonása az embereknek az irigykedés. Irigykedik egyik a másikra valami miatt; de nem azért, mintha azt a jót, mit másnak a sors juttat, magáénak szeretné mondani; hanem hogy „miért legyen annak a másiknak is“. Ez természeti vonás az embereknél; mindegyiknél meg van kisebb-nagyobb mértékben. Bennem is, benned is, ő benne is. Miként ha valaki a szomorúságnak nagyon átadja magát, vagy bosszúvágyát őrültségig táplálja, — gyakori esetek! —vagy ebben-abban, például, művészetekben, vívásban, úszásban, szónoklásban stb. folyton képzi magát, igy annak mesterévé is lehet: akként adhatja át magát min-