Szatmár, 1901 (27. évfolyam, 14-51. szám)
1901-11-02 / 44. szám
XXVII. évfolyam. 44-ik szám Szaftnál*, 1901 novemberi 2 TÁRSADALMI ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. Megjelenik minden szombaton. Az országgyűlés megnyitása. Az uj országgyűlést a kiráiy múlt hó 24-ikére hívta össze. A megválasztott képviselők közül a legtöbben már ezt megelőzőleg is Budapest fő és székvárosban időztek. A képviselők szívesen gratuláltak egymásnak, különösen az egypártho^tarto< ók. Sok uj érdekes ember van közöttük, de legéidekesebb valamennyi közt a székely származású Makkay Zsigmond, akiről már eddig is meglehet állapítani, hogy kerülete egy tehetséges embert nyert meg és olyant, a ki a székelységnek és hazájának ügyét szivén viseli. — Igaz, hogy nincs meg a kellő képzettsége, ez időszerűit a nehéz és terhes kötelesség teljesítéséhez, de hány volt és hány van olyan a képviselőházban, ezek azonban azért nem tűnnek fel, mivel a többiek épen olyan modern öltözetet hordanak, aminőt bármily magas állású, vagyonú és képzettségű emberek szoktak, mig Markai most is székelyeseu harizsnyában jár. A képzettséget pedig — a nu még szükséges — egy a nemzetét és hazájá* oly uagyon szerető embernek nem lesz nehéz elsajátítani. Az egyes pártoknál némi változás észlelhető volt. A szabadelvüpárt, daczára a (con)-fusiónak megapadt, a többi pártok meg megnövekedtek, ezek közt különösen a függetlenségi és 48-as Kossuth-párt, sőt egészen uj párt is keletkezett, a nemzetiségiek pártja. Az országgyűlés megnyitása hétfőre, múlt hó 28-ára tűzetett ki, a melyre az ország- gyűlés mindkét háza a király budavári várpalotájába hajtatott fel — kivéve a függetlenségi és 48-as pártiakat, mivel ezek, amint Barabás Béla — Tisza Kálmán utódja, igen szépen kifejtette a képviselőházban összejött képviselők előtt — a nemzet méltóságával nem tartják összeegyeztetlietőnek, bogy a nemzet képviselői menjenek a királyhoz, holott az országgyűlést — amennyiben az tartatott — az idegenben lakó királyok is személyesen, vagy megbízottjuk által a nemzet képviseletéhez menve — és nem kívánva, hogy az jelenjék meg nála — nyitották meg az országgyűlést. 1867-ben kezdődött az újabb szokás azért, mivd a királynak és környezetének a Sándor utczai 'országhá/.ban nem volt helye. Ma már az uj képviselő házban ez a kifogás is elesnék Dj azért sen mennek fel mondja Barabás, mivel a budai várpalotán a fekete-sárga lobogó van, az pedig sem nekünk, sem a királynak nem színe, hanem az osztrák szin ; végül azért mivé1 a magyar hymnus helyett a „Götter halte“va! kezdődik az ünnepély. Hát bizony az nem volt mindig úgy, amennyiben az Árpád és vegyes házból származott királyok alatt a király személyesen vagy a nádor nyitotta meg az ország gyűlést és nem az ment a királyhoz, vagy nádorhoz, hanem ez az országgyűléshez. Az országgyűlés megnyitása helyén pedig egyedül a magyar zászló volt felhúzva és kizárólag csak magyar zászlós urak képezték a király környezetét. A Habsburg dynasztia uralkodása alatt is igy volt az mindig. — Ragaszkodni kell tehát a régiekhez. Szi neszét. Pénteken, okt. 25-én a mulattató Goldstein Számi adatott félhelyárakkal, ügyes S jó eljutásban. Miklóssy Gyula (Goldstein Számi) cfljjléit többször megismételtették. Szalui Vilma szép énekéért s ügyes játékáért dicséretet érdemel. Szombaton a „Madarászt“ láttuk összevágó bár kissé lehangolt előadásban. Közönség gyéren volt, mert e darabot igen sokszor látta már fél- lielyáras előadásokban is színpadunkon. Lpvay Berta ügyes játékáról s Szilágyi Dezső kitűnő alakításáról kell különösebben megemlékeznünk. Vasárnap, Herezegh „O'cskay brigadéros“-a került szinre szép számú közönség előtt. A közönség; úgy látszott mintha beakarta volna igazolni, hogy nem egészen hálátlan, a jó darabokat, ha nem is újdonságok, mindig szívesen látja. — A czimszerepet Margittal adta, kinek játéka s alakítása semmi kívánni valót nem hagyott fönn. Raskó Erna (Tisza Ilona) kedves jelenség volt. Barna Jólánkn Dili czigáuy leány szerepében sok tapsot nyert. A többi szereplők: Vihari (Pyber), Szilágyi, mint palócz, Győré, mint Szörényi sikeres alakítást mutattak be. Áz előadásról általában csak dicséröleg szólhatunk, meglátszott ma este is, hogy a szereplők nagy gondot fordítanak játékukra s igyekeznek a közönség igényeit minden tekintetben kielégíteni. Reméljük, hogy a közönség közönye már végre is fölolvad. Hétfőn, okt. hó 28-án, Konti József kedves zenéjü operetteje az „Eleven ördög“ került szinre másodszor, félhelyárakkal. Az előadás miként az első, pontos s összevágó volt. TÁRCZA. Ima. Égben lakó hatalmas Isten ! Ki uralkodói élők, holtak felett, Milliók hő fohászainak Ma nyisd meg, tárd f 1 a te szent kebledet, Fogadd szívesen óh nagy Isten Millió fohászkodó szent imáját, Add meg, mindenható szent a'yn, A halottaknak örök nyugodalmát. Hadd nyugodjanak szép csendesen A felejthetetlen drága halottak S túl világi birodalmukban Uram, hadd pihenjenek, nyugodjanak I Ha pedig elközelg majd a vég S itt kell majd hagynunk ez árnyék-világot Nyújtsd bűnös lelkűnknek, óh Atyánk Az örökké tartó világosságot I Amen ! Marósán János. ir Oszszel. A munkában elfáradva. Csendesen átszeuderedn;, Kihez annyit imádkoztunk, Kitől áldást vett mindenki, Szémtől-szembe megláthatni : Mi volna ebben bántó, rósz ?■ Ne, — ne rettegd a koporsót,. Hisz az csendet, nyugalmat hoz. Nézd a földet . . . virágozott Gyümölcsözött . . . most fáradtan Pihenésre zárja keblét . . . És a süril ködoszlopban Hálájának füstje ott van, Száll az égre, száll a földre; S oda fenn az angyaloknak Megered, ’s le hull a könnye. Megsira'ják az angyalok A hű munkást, a jó anyát, A vén földet, a mely annyi Millióknak eledelt ád . . . Minket is elfog a bánat Ezekben a bus napokban. Hiába tudjuk, hogy mind ez Igen bölcsen, igen jól vau . . . Vájjon a mi bánatunknak Végső oka miben lehet ? . . — Abban, hogy jó édes anyá' k ! Nem tartottunk hiven veled .. . Tavaszunkat, szép nyarunkat Nem használtuk elég bölcsen ; Pedig mondfad : dolgozzatok, Ki-ki éltét jóra költse ! Pótor Elemér. Bölcső előtt. Erre ringó, arra ringó. Kicsi, piczi rózsabimbó ; Szívom ajkad rádhajolva Mintha apád ajka volna, Ez is olyan édes. Barna pillád hogyha lebben, Ismerős szemed szememben. Benne csillog már a szine, Benne villog már a bűne, Ahogy apád nézett. Fog-e feleséged egykor Reggel este virradatkor, Mig te ide oda nézel: Gyen e szivet megigézel : Te miattad tűrni? Érted halni, ér.ed élni, Megcsalódva is remélni, De csak anyád képes arra. Kicsi, piczi, piros rózsa Aludj fiam édes. Magoss Gyula. Az elitéit. — ö is szép éu is az vagyok. Oh minő boldogok leszünk együtt! Vilma kínosan sóhajtott fel. — Mert látod Miima ! Károly is úgy szeret en^emet, mint én ötét. Vilma alig tudta már kíállani, hogy el ne árulja végtelen szerelmét. Fájt lelkének azt hallani, hogy a kit ő szeret, az másnak adta oda a szivét. Szerencséjére avagy szerencsét! nségére e pillanatban óvatosan kopogtattak az ajtón A két leány összerezzent és mindkettő szivére szorította kezét. — Ez ő 1 -- suttogá kipirult arccal Ilka. BlSiieet&si ár: Egészé?!e 4 kor. Félévre 2 kor. Negyrdévr»* I kor. Egyes szám ára 10 fillér. jSzERKESZTŐSÉG ÉS jí IADÓHIVAT A L : Deák-tér 3 szám. Mindennemű dijak a lap kiadóhivatalában fizetendők HIRDETÉSEK: készpénz «/.diós mellett a legjut nyosabb árban vételnek fel Nyilttér sora 16 fillér.
