Szatmár, 1901 (27. évfolyam, 14-51. szám)

1901-10-26 / 43. szám

2.

S Z A T M Á R.

okt. 26.

Már 1604. magyar politikai és vallás szabadságért fegyvert kellett fogni Bocskay Istvánnak.

Ezen küzdelem az 1606. junius 23-án kötött bécsi békével ért véget.

Bethlen Gábor, I. Rákóczy György ezen 1606. évi békekötés megvédelmezésére többször fegyvert fogtak, s azt sikerült is meg védeni, habár a bigott II. Ferdinánd, a ki azon emlékezetes nyilatkozatot tette egy alkalommal, hogy inkább szeretné Magyarországot a farkasok tanyájának tudni, mint a protestánsok lakóhelyének, mindent elkövetett a political és lelkiismereti szabadság leigázására,

A sérelmek, az üldözések, bebörtönzések, a protestáns papoknak, tanítóknak gályára hurczolása, a gakdag protestánsoknak legyilkolása csak még ezután követkeöett.

I. Lipót volt azaz uralkodó, a kinek hosszú uralkodása alatt a magyar protestáns egyház és hívei voltak még eddig nem tapasztalt sérelmet kénytelenek eltűrni.

1673- ban Szelepcsényi György magához idéztette a protestáns papokat, a kik ellen az volt a vád, hogy a r. kath. egyházat gúnyolják. Ezért a bíróság a megjelent 32 lutheránus és egy református papot halálra Ítélte. A király megváltoztatta ugyan a halálos ítéletet, de olyképen, hogy a papok re- versalist tartoztak adni magukról, hogy papi, tanítói tisztökben nem fognak eljárni, akik pedig azt nem állították ki, száműzték a hazából.

1674- ben az összes protestáns papok beleitek idézve, ezek között mintegy 50 református. — Ezek valamennyien halálra lettek Ítélve, de a kiknek a király megkegyelmezett, ha az említett téritvényt aláírják. Ezt meg is cselekedte vagy 230, a többiek pedig Lipótvár és más várak börtöneiben szenvedtek fogságöt, a kik közül némelyek aztán a fogság által megtörve a reversalist aláírták a kik pedig iszonyatos sanyaruságukban el nem pusztultak gályarabságra hurczoltak Triesztbe és Nápolyba, a honnan csak évek múlva szabadultak meg azok, kiket az elve- mültek munkájától a halál meg nem szabadított.

Az 1687-ben Caraffa elnöklete alatt felállított eperjesi vértörvényszék, a melyet az egykoruak „mészárszéknek“ neveztek el, elégnek tartotta, ha va'aki protestáns volt a vagyon elkobzására es a kinpadra juttatásra és azután ártatlanul s a legnagyobb kínzások közt való legyilkolásra.

— Melyik férfiú várakoztatna egy ily szép leányt — feleié Vilma hullámzó kebellel.

— Tndom, hogy igazán szeretsz és igy nem hízelegsz hiúságomnak. És én oly boldognak érzem magamat annak tudatában, miszerint Károlyra külsőmmel is hathatok, — mondá Ilka grófnő egész elragadtatással s önelégülten nézett a tükörbe.

A másik ez alatt asztala mellett varrására hajtotta le fejét és szemeiből egy köny csordult ki.

Kiért hullhatott ebből a szép szemből az a könycsep ?

Nem másért, csak önmagáért!

A szegény varróleány latva a grófnő örömét, sorsára gondolt és azt könyezte meg.

Neki nem szabad azt szeretni, a kit szeret, mert barátnője is szereti.

Nemes szív, elfojtja érzelmét s föláldozza boldogságát, a más boldogságáért.

— Oh ! mert Károly is szép férfiú ám! — folytatá még mindig a tükör előtt állva Ilka. — Nemde te is annak tartod, édes Vilma ?

A kérdezet még jobban lehajolt varrására és alig hallhatóan rebegé : igen 1

Ilka pedig feledve egy perczet a szerelme elé tornyosuló fellegeket, élénk kedélyének engedte ót magát.

(Folyt, köv.)

Azonban nem foglalkozom tovább ezen aljas és gyalázatos embereknek elvetemült cselekményeivel, a melyek csak utálatot és undort képesek kelteni minden emberben.

I. Lipót uralkodása u'án azonban jobb idők derültek I. József és III Károly uralkodása alatt a prote-táns egyházra, mig nem Mária Terézia a Protestantismus eben való harcztervet meg nem változtatta és azzal mérte halálos csapás iit egyházunkra, hogy azt legkimagaslóbb tagjaitól fosztotta meg különféle intézkedései által.

Azonban a protestánsok daczára a sok üldözésnek, vagyon elkobzásnak, török sarcznak, vagyonaik teljes elpusztításának, egyházuk iránt mindig melegen éreztek, s ugy- szólva semmi áldozattól sem riadtak vissza I egyházuk felsegélésében. A legtöbbször filléreiket rakták össze, hogy a r. kath. papok és jezsuiták által elfoglalt templomaik helyett újat építhessenek, s hogv papjukat, tanítójukat fizessék.

Az egyház es hívei számos veszedelme után jobb és nyugodaima-abb napok derültek a protestántismusra és annak híveire őseink méltó példája legyen minden időben áldozatkészs >günk vezető csillaga. — Gyámolitsuk protestáns egyházunkat és intézményeinket mindenkoron.

Színészet.

Szombaton azt az eleven, bájos zenéj ii ope- rettecskét, az „Eleven ördög“-öt élveztük át szép és harmonikus előadásban. Három napi szünet után, és a szüret után kedvesen vette a közönség ezt a csintalan darabot, majdnem sziniiltig megtöltvén a színházat.

Lévay Berta a czimszerepben igen kellemes jelenség volt, vonzó csengő hangjával, friss játékával. Szalay Vilma sok szép sikerült énekszáma, Győrének Pomponius szerepében mesteri alakítása, Szilágyinak a könyvszerető egyetemi profe- szor pompás szerepében kifejtett egészséges humora tapssal és elismeréssel honoráltatok. Rátonyi Stefi a coquette szabóné sikkes szerepében ügyeséget és elevenséget juttatott érvényre. „Me- nelaus bárója“ hűen állította elénk a mulattató s nagyképü arisztokratát.

Hogy Szenger karmester, és a katonazenekar is kitett magáért, gondos és praecis kíséretet nyújtva, — lehetetlen elhagynunk. A többi szereplőkről is csak elismeréssel emlékezhetünk meg.

Vasárnap este Csepreghy kitűnő népszínműve : „A piros bugyelláris“ czirnii darabot elevenítette fel a társulat. A közönség, mely a színházat félig megtöltötte, igazán élvezetes előadásban gyönyörködhetett. Úgy az előadás, mint a szereplők játéka kifogástalan volt. Lévay Berta könnyed játékával s szép énekével zajos tapsokat nyert. Csáky Ferencz, mint huszár őrmester; Győré Alajos, mint biró és Szilágyi Dezső a huszár káplár szerepében jól alakítottak.

Hétfőn, okt.21-én Schöntán Pál hires bohózata, „A sabinnők elrablása“ jött színre, félhely- árakkal. Közönség szép számmal gyűlt egybe s mindvégig kitünően mulatott. A remek darab rég ismert ugyan, de értékéből semmit sem vesztett ; szabályhoz hű a compozitiója s mégis mesterkéletlen ; mintául szolgálhatna a mai bohózat- irók előtt. — A darab pompás jeleneteit nagyon jól domborította ki színészeink alakítása. Vihari (Bányai tanár), Halmay Cornélia (Bányainé), Ré- dey István (Marosán), Szilágyi Dezső (Rettegi színigazgató) sok oldalú tehetségükről ez estén is bizonyságot nyújtottak. Barna Jolán, Raskó Erna, Margittai, Mészáros stb. zajos tapsokra méltóan szerepeltek.

Kedden este Paul M. Potter idegrázó színmüvét, „Trilbyt“ hozták szilire színészeink. Ennek a csodálatosan problematikus darabnak megoldása igen nehéz, s a szereplők mégis elég jól oldotok meg. Ebben a darabban sok a hossz u- kezü, abrakadabra bűvész vonás, — kegyetlen pszichológiával, hogy a szegény néző öntudatlan mozdulattal vonja össze magát, szemet mereszt s valóban didereg. Az öreg Ibsen bácsi, a békés Ibsen bácsi, a ki mint törzsvendég a tisztelettel bámulok előtt szelíd jóságu arczczal aludja 2 órás délutáni álmát egy népes kávéházban (odafönt az Északon), — szinte rendszerbe

szedte azt a sok borzongtató problémát, a mi a hypnozis területén joggal mozog, vagy jogtalanul s gazdátlanul bolyong; zsenijével bátorságot mutatott másoknak. így születhetett a Trilby. Hires megrázó tartalmáért és sok más vonásáért, mely lehet érdekes és helyes avagy megfordítva. Mi nem tehetjük ily szűk határok között, hogy tanul- mányszerüleg Írjunk róla. Csak előadásáról szólhatunk, s ismételten a legjobbakat mondhatjuk. Trilbynek nagy követelményű szerepében Raskó Erna, a társulat drámai szendéje fejtette ki szép talentumát, — mig Svengali alakításában érdekes fölfogást tükröztetett vissza Margittai Gyula. Süni, megérdemelt tapsokat nyertek a közönségtől, a mely ez este csak alig félig töltötte meg a házat. Győré a becsületes Taffy szerepében, Szilágyi Dezső Geckonak, Halmay Sándor Dodor- nak, Mészáros Alajos Billinek alakításában értek el sikereket.

Szerdán, okt. ‘22-án „Ripp Van Winkle“ czimü kedves zenéjii operette került színre czim- szerepben Csákyval. Csodálkoznunk kell a közönség részvétlenségén, hogy ily kedves darabban oly kevesen voltak s talán ennek tulajdonítható, hogy a szereplőkön bizonyos lehangoltság volt észrevehető. H. Lévay Berta a szokott kedvességgel játszott s énekszámai igen szépen sikerültek. Csáky (Ripp-Ripp) kitünően alakított s játéka dicséretet érdemel. Jó volt még Rátonyi Stefi s Szilágyi Dezső is. Öröm volt hallgatni a két kis szereplő Beke Juliska (Alisz leány (5 éves) és Ujj Boriska (Adrién fia 8 éves) beszélgetését, kik biztos szereptudással álltak elő s igen szépen énekelgettek, miért a közönség zajosan meg tapsolta s megéljenezte őket.

Okt. 24-én csütörtökön, ifj. Bokor József jeles történelmi színmüve a „Kuruczfurfang“ került szilire.Sok ked,ves érzés lepi meg a szivet e hazafias darab szemléletekor. A közönség azonban ez este is távol maradt.—’Színészeink összevágó előadást produkáltak. Szilágyi pompás Bö- gözdije sok mulatságos perczet szerzett, H. Lévay Berta tűzről pattant játéka, — szép éneke tapsokat nyert. Barna Jolán, -Csáky, Győré, Rátonyi emelendők még ki. Pál barát szerepében megismertük Loriett őrmester (Nebántsvirág) kitűnő alakitóját; egészséges humora még igen sok kedves perczet fog bizonyára szerezni.

— Személyi hír. Kemény Alajos m. kir. pénzügyigazgató f. hó 24-én d. u. a helybeli adóhivatal megvizsgálása Végett Városunkba érkezett s több napot tölt itt.

— Előléptetés. Dr. Székely József helybeli kir. járásbirósági albirót, 1901 aug. l-től számítva, a IX fiz. o. 2600 koronás fokozatába léptette elő az igazságügyminister. '

— Kinevezés. Hugonai főispán Péchy István nagykárolyi szolgabirót tiszteletbeli főszolgabírónak nevezte ki.

— Elnökvalasztas. A szatmárnémetii H. temetkezési társulat elnökévé, az elhunyt id. dr. Farkas Antal helyébe, Bőd Sándor ev. ref. főgymu. tanár választatott meg egyhangúlag.

— Vasút hitelesítés. A szatmár-erdődi helyi érdekű vasút térképei, pályamunkálatai, kisajátításai, a pálya beutazása után f. hó 22. és 23-án hitelesíttettek. E hitelesítés bizottságát alkották: a bíróság részéről Krasznay István kir. törvényszéki biró és Günthner János kir. telekkönyvvezető, a kisajátítások folytán érdekelt tulajdonosokat Csomay Imre ügyvéd képviselte, a minisztérium részéről résztvettek Ludinszky dr. központi telekkönyvi tanácsos, dr. Lovric és dr. Álgyai tanácsosok. 22-én Erdődön, 23-án a vasút szatmári állomásán tartott tárgyalásokat a bizottság.

— Az ev. ref. fóyymn fentartó testületé f. hó 23-án az akadályoztatás miatt meg nem jelent Hegedűs Sándor miniszter helyett Hérmán Mihály elnöklésével gyűlést tartott. Az elnök megemlékezett az elhunyt dr. Farkas Antal ig. tanácsi elnök érdemeiről; indítványára elhatároztatott, hogyFarkas érdemei jegyzőkönyvbe iktattat- nak s a családhoz részvétirat intéztetik. Borsos Benő gymn. igazgató évi jelentése elismerés mellett vétetett tudomásul. A főgyinn. pénztári jelentése elfogadtatott s Markos Imre tanárnak, pénztárnoknak köszönetét mondottak. Azon alapítók, kiktől az alapítványokat behajthatatlanság miatt föl venni nem lehet, egyszersmindenkorra töröltettek. Három s több gyermeket taníttató szülő egyik gyermeke, semmit nem tekintve, tandíjmentességet nyer az ev. ref. főgymnban a fentartó testület határozata szerint. Ezután a dr. Farkas Antal halálával megüresedett ig. tanácselnöki állásra Kölcsey János helybeli törvényszéki bi-