Szatmár, 1901 (27. évfolyam, 14-51. szám)

1901-04-06 / 14. szám

A fiirészszeli nyesés nem egészeu czélsze- rü,, de ha mégis ez eszközt alkalmazzuk, le­gyen azon fűrész finom és lehetőleg éles; a sok helyen szokásos baltávali metszés, mint egészen káros eljárás, elvetendő. *A metszést alulról fölfelé eszközöljük, hogyha netalán a metszési művelet bevégzésekor a letörő galy elhanyatlik, a törzsön maradt rész kérgét ne hasítsa be, mely sebzés a termő fának nagy hátrányára válnék. A sebzett részt kenjük be rögtön valamely anyaggal, a mi a nedvek na­gyobb kifolyását-meggá'olja és a mielőbbi be- forradását elősegíti. Lemetszünk pedig minden fölösleges gályát, hová a visszhajtások tartoznak, melyek külöm- ben sem hoznak gyümölcsöt; lemetszünk továb­bá termőágakat is, melyek egymásnak útjá­ban vannak^ mert a nagyon süni gályákkal biró fák úgy is kevés, és nem kívánt zama- tu gyümölcsöt hoznak, de meg megritkitandó azért is, mert a fa gályái között szükséges a levegő járásának kellő utat nyitni; de meg az eltávolított ágak táplálására forditandott ned­veket majdan a hozandó gyümölcsök fejlesz­tésére fordíthatja a fa ! Még valamit a nemesítésről mondhatunk, mely műveletnek szintén itt van az ideje. A nemesítést különböző módokon szoktak esz­közölni, mi azonban két módot ajánlunk, mint czélhoz-vezetőt, ez a párosítás, mely vékony gályáknál oly módon eszközöltetik, hogy az alanynak sima vesszőjét alulról fölfelé irá­nyított metszéssel rézsuntosan választjuk el, a nemes gályát pedig fölülről lefelé intézett metszéssel választjuk el törzsétől s aztán a két metszfelületet egymásfelé il'esztve azokat, hárs, vagy vászondarabbal összekötjük és oltó viaszkkal bekenjük. A másik oltási-mód a nagyobb gályák, vagy fiatal törzseknél a kéreg alá való oltás. Ezt úgy foganatosítjuk, hogy az oltandó alanyt kérgének legsimább helyén keresztben átmer- sxük, aztán a csonk tetejétől lefelé egy hü velyknyi hasítást teszünk, a fölhasitott kér­get fájától óvatosan elválasztjuk, s aztán a kéregfoszfott részt fölfelé irányított metszés­sel eltávolítjuk a beoltandó nemes gályát az alanyon tett metszésnek megfelelően csonkít­juk s aztán összeillesztjük, a kérget vissza­húzzuk, a sebet rongygyal bekötjük, oltóvi- aszkkal bekenjük. Ezek volnának tehát e hóban teendőink a gyümölcsösben. Alantirott — mint a „Szatmár’ czimü lap kiadó-tulajdonosa a nagy érdemű olvasó kö­zönség tudomására hozom, kogy néhai fér­jem hosszabb ideig tartó betegeskedése és bekövetkezett halála miatt a lapnak szüne­telnie kellett. De e szünetelést még a nyom­da rendezése is szükségessé tette. Most azon­ban a mikor e nehézzé vált helyzetből ki­bontakoztam, a „Szatmár* c/ímii lap kiadd sát a jelen számmal megkezdettem, s foly­tatni logom, arra törekedve, hogy a mélyen tisztelt olvasó közönség nagybécsü pártfogá­sát továbbra is kiérdemeljem. Özv. Nagy Lajosné Lapunk t. olvasóinak boldog húsvéti ün­nepeket kívánunk. X A főispán távozása. Egy fővárosi lapban olvastuk, hogy gr. Hugonnay Béla főispánunk tő­lünk eltávozik s helyére gr. Teleky Géza volt belügyminiszter fog kineveztetni. Valószínűleg Ko­márom megyébe megy Hugonnay főispánnak ; bir­tokai is itt fekszenek. — Műkedvelői előadás. Nagy az érdeklődés az ev. ref. felső leányiskola vezetősége által a husvét után 13-án rendezendő színházi előadás iránt Ez alkalommal színre kerül a „Gabi villa“ czimü szellemes vígjáték. A szereplők kezdők bár, de annál inkább érdeklik a közönséget, a mely fölötte kiváncsi egyesek játéka iránt. Szerepelnek például: Mihalovics fináncz-biztosué, kinek meg­lepően otthon játéka már gyönyörködtette a szat­mári közönséget, Hermán MDomokos Mariska, Len­gyel Angelka, Maróthy Mariska a remek játéku Neuwirth Alfréd, Kapra Dávid, Glück Henrik, a „Nem tesz semmit !“angol szerep volt kitűnő sze- mélyesitője; Dávid István urak stb. — Előadás után összejövetel lesz a kaszinóban. — Részlete­sen fogunk beszámolni. — * Magbeszerzés. Küszöbön a tavasz. Itt az idő, hogy a gazdálkodó és kertészkedő közönség a szükséges magvakat beszerezze. De honnan ? Vidéki közönségünk rend sen az utazó magháza lókat szokta bevárni, kiktől aztán régi, csirakép­telen magot vesz, vagy pedig olyant, melyből egé­szen más növény kel ki, mint a minőt várt. így a káposztamagból rendesen vadrepcze, sárgarépá­ból vadmurok lesz, a legszebb és legkedvesebb vi­rágok u. in. viola, őszi rózsa stb. között alig akad egy-egy szebb példány, többnyire mind üresek, a takarmány répamag többnyire akkor kezd csírázni, mikor a Mauthner-fóle csiliagjegyü répám ágból kikelt növény már kapa alá fejlődött ki. Mindeze­ket tekintetbe véve, csak jó szolgálatot velünk tenni t olvasóinknak, mikor figyelmüket Máuth- ner Ödön budapesti udvari niagkereskedő czégiv, mint általánosan elismert legmegbízhatóbb mag­beszerzési forrásra felhívjuk és annak igénybe vételét részünkről a legmelegebben ajánljuk, meri onnan feltétlenül csiraképes es olyan fajú magot kapnak mint. a minőt rendelnek. + Tisztviselő-telep. 1901 márczius 31 -én, ti- rágvasárnap d. u. 3 órakor a város házának n így termében értekezlet tartatéit, melyen minden ren­dű és rangú tisztviselők közül számosán jelentek meg. A budapesti „Tusculáuum“ országos tisztvi­selő-egyesület fiókjaként és mintájára lenne Szat- máron létesítendő a teiep. Az értekezlet, elnökéül Galba Lajost választották m >g. Rózs i Károly he­gyi vasúti üzletvezető előadta az értekezl.-t tár­gyát; a kérdéshez azonban, mert nem elég­gé ismert, csak nehánym szólaltak föl, mint pl, Hosszú Antal vasutitiszt, KiskérijBéia írnok, Bak- csy Gergely tanár, Kormos adótiszc. Az értekez­let azt a határozatot hozta, hogy összehívóit meg­bízza a további tárgyalásokkal a tárgy iránt, me­lyet üdvösnek tart. Egyidejűleg kimondotta az ér­tekezlet egy fogyasztási-szövetkezet létesítését is. < Urania színház. Kedvesen emlékezik még vissza városunk közönsége azon pár nap a, amig, tava*y nyáron, az „Uranii“ színház kőrútjában a városi színházat gépezeteivel alkalmassá fölszerel­vén, a mind inuyiszor zsúfolt házat veiitett képei­vel, melyek bemutatását szellemes és tudomá­nyos színvonalon álló magyarázatokkal kisert-,— valamint rendkívül meglepő és érdukfeszitő kina- matografjaival mulattatta. Azok művésziéi szépsé­gét és élvezeteseit tanító aesthetikai öecsét minden müveit ember magasztalja. — Eböől a nemes in- tentioból kifolyólag többek azon kitűnő eszmét ve­tették föl, hogy Szatmár városa saját költségéből rendeztesse be a színházat nyári idényekre vetí­tett képek bemutatásához; amely beruházás töl­tetlen kifizetné magát. A fölszerelésben segítségül kellene bivni a fővárosi „Urania“-t, s tőle vagy a közvetítésével venni a képeket. E tárgyról mi is még hossz isabban és körültekin őbben szerei nőnk megemlékezni; annak érdemét elismerjük. Mijd ha érettebb lesz a dolog, a szinügyi bizottságnak nem lesz érdektelen a kérdést beha ó tárgyalás alá venni. Gyászhir. Szatmári Zsigmoud köz- és váltó ügyvéd folyó évi márczius hó 31-éu a Injnali órákban rövid szenvedés után, életének 52-ik évé­ben elhunyt helyben. — Nemzetközi nagy lóvásár Érseltujváro t. A Nyitramegyei Gazdasági Egyesület által í. évben rendezendő XIX-ik nemzetközi lóvásár Érsekúj­váron (Budapest és Bécstől gyorsvonaton 2—3 órányi távolság) ismét május hó első hetfőjé s az ezt megelőző vasárnap délután vagyis május hó 5-én délután és május hó 6-án fog megtartatni. Ezen lóvásár Magyarországon a legjelentékenyebb és a legkeresettebb, melyet a tenyésztők és ke­reskedők egyaránt fölkeresnek. Főként a kiilföl-. di lókereskedők szokták az érsekujvári lóvásárt fölkeresni. A múlt évben is 5 0 0 drb. különféle használatra való ló adatott el. Lakások és is­tállók az érsekujvári rendőrkapitányi hivatalnál rendelhetők. — A magyar luczerna diadala. Végre vala- hára az uj század kezdetén akadt egy magkeres­kedő, a ki a magyar luczernamagot árjegyzékében a legelső helyre tette, mig ellenben azt is kije­lenté, hogy franczia luczernamagot termelő állam­nak, nincs szüksége franczia importra. No hát ez nagyon helyes és örvendetes jelenség, bár a többi magkereskedő czegek is igy gondolkoznának s a gazdabözönség is belátná azt, hogy nem föltétle­nül szükséges mindent Francziaországból impor­tálni. Azt hiszem, hogy a t. gazdaközőnség telje­sen megyyőződhet ebből, hogy Haldek Ignácz fő­városi magkereskedő nagyon hasznos dolgot vég­zett akkor, mikor első helyre a magyar luczerna­magot tette, a franczia magot pedig teljesen mellőz­te a fönt említett hazafias indokolás mellett. De hát tekintetbe véve azt, hogy mily borzasztó sok pénzt adunk ki külföldi magvakért, melyeket itt helyben is termelhetnénk, sőt e tekintetben kivi­telünk is föllendülne, nagyon helyesen cseleked­nének a többi magkereskedő czégek is, ha Hal­dek Ignácz úr nyomdokain járnának. — Figyelmeztetjük ezennel t. olvasóinkat a lapunk mai számában megjelent Bihari Edé­ié le osztálysorsjáték hirdetésre. .Talpra magyar“ cziin alatt még e hét n hagyja el a sajtót egy igen jeles szavulókönyv, amelyet a „Szegedi Napló“ nyomdája ad ki. A ta­nítóknak, akik iskoláikban márczius 15-iki, avagy október 6-iki t jepeket rendeztek, nemkülömben az egyesüleiiíií, a melyek a nemzeti ünnep'két, valamint Kossuth, Petőfi és a honvédhősök emlék­napjait szavaatok megtartásával ü.ték meg, gon­dot okozott a magyar költészetben, eme nagyhd- maz nemzeti kincsben az alkalmas költemények, keresése. Olykor egy csomó könyvet kellett drá­ga pénzen vásárolni és azt átlapozni. Ezen a mun­kán könnyíteni óhajtott a „Szegedi Napló“ kia­dója és a fonti cziin alatt, az iiy> n nemzeti ünne­pekre alkalmas költemények gyűjteményét adta ki, a m-1 y m igában foglalja a magyar költészet re­mekeit. A könyvnek ára 2 ltoro n a bérmentve küldve, ha a pénzt előre beküldik a „Szegedi Napló“ nyomdájának. * Meheszek és méhkedvelők figyelmébe. Az Országos Méhészeti Egyesület (Búd .pesten, IX., Köztelek) ujnbb idő óta a követező kedvezmé­nyekben részesíti tagjait minden külön díjazás vagy provízió nélkül. Igen jutányos áron méhkö- püket, különféle méhészeti eszközöket, műlép-pré- seket, mézszálliló-ridényeket és mezes üv.geket, stb. közvetít — sőt kívánatra mézszállitó-edénye- set ingyen ad kölcsön. A tagok méhtermelvény it a lehető legjobb naptárban díjtalanul közvetíti, az eladásiár teljes biztosítása mellett. Méz- és méh- szállitási ügyekben tanácsot és útbaigazítást ad, esetleg kívánatra a felszólaló érdekében a vasu­taknál eljár Kellő biztositéa mellett könyvtárá­ból szakkönyveket kölcsönöz. A Méhészeti Kátét, melynek böki ára 2 kor. 54 fiillér, 1 kor. 34 fillé­rért adja bérmentve. Mindenféle méhészeti ügyek­ben útmutatással szolgai. Méhészeti vándor szak­tanár kiküldás« érdekében kívánatra illetékes he­lyen eljár. Mézelő fák és növények magvaiból íu- gyen küld, végül az egyesület szakközlöuyét a ta­gok ingyen kapják, még pedig havonta egy fűzet. A tagsági-díj évi 4 korona. * Érdekes olcsó könyvek. Sirisaka Andor la­punk utján tudatja a t. olvasó közönséggel, hogy a saját szerkesztésében és kiadásában megjelent munkái közül az alábbi bárom müvét — miután nyomdászával már leszámolt — fél árban küldi bérmentve. Munkái ezek: 1. „Magyar Közmon­dások Könyve“ ( 22 iv 352 oldal ) 4 kor. helyett 2 kor. 2 „A közmondásokról“ Tanulmány (4 iv, 64 oldal) 1 kor. helyett 50 fillér. 3. „Anyósok Könyve“ Huniorisztikus, szatirikus anyós-tárgyú apróságok mulatságos és tanulságos gyűjteménye. Temérdek képpel, százannyi élczczel. (12 ív, 192 oldal.) Fűzve 2 kor. helyett 1 kor. Díszpéldány 4 kor. helyett 2 kor. — Megrendelési cziin: Sirisa- k t Andor, Bogdási [Baranya megyében.] — Uj idők Hétről-hétre változatos tartalom ma jelenik meg az Uj Idők a magyar cs tlád leg­kedveltebb képes heti lapja. Az a nagy gond, Íz­lés és szeretet, a mellyel szerkesztik, érthetővé teszi nagy elterjedettségét és azt a ragaszkodást, a mellyel olvasóközönsége iránta viseltetik. Az e heti számmal az Uj Idők megküldte összes előfi­zetőinek pompás mű nellékletét, Valenfiny „Áb­ránd“ czimü nagy feltűnést keltő képének nagy arányú színes reprodukczióját. Pompás kép ez tárgyánál, kivitelénél, méreteinél fo.va egyaránt kiváló Szebb ajándékot még magyar hetilap nem adott előfizetőinek. Gazdig és változatos ez a szám is tartalomban, képekben egyaránt. Her- czeg Ferencz, folytatja nigy érdekességű regényét, a Pogányokat, melynek tárgya a magyarok ősko­rából van véve. Pompás nyelvezet, hatalmas kor­festő és elbeszélő ereje gyönyörűen nyilatkozik meg abban a regényben. Közöl az a szám azon­kívül Herczegtől egy kissebb elbeszélést is és egy részt az Ocskay Brigadérosból. Az idegen iró« rovata a nagybeteg Tolsztojjal foglalkozik, bemu­tatva egv gyönyörű karakterisztikus elbeszélést tő­le. Elbeszélést ir azonkívül Ritook Emma, verset Czóbel Minka, Feleki Sándor, Miklós Elemér. Be-

Next

/
Thumbnails
Contents