Szatmár, 1900 (26. évfolyam, 1-49. szám)
1900-07-14 / 26. szám
Szatmár, 1900. julius 14 XXVI. évfolyam 26. szám. 4 TÁRSADALMI ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. ELŐFIZETÉSI DIJAK: egész étre . 5 kor. 60 fl. ; Negyedévre . 1 kor. 40 f* leletre . . . 2 kor. 80 fi. ; Egy hóra ... 6 fii. Egyes 8ZHO ara 2u ti. mr Úgy az elófiacté&i pénzek, talaiu'nt a hirdeti M • tb. dijak e lupok kiadóhivatalában íizetend k, bzatmaron. Deák tél 3. sz. (a Tarosháza u>ellei. )a Felelős szerkesiK) lakása: Vörösmarty-mta •. ssáa. hóra a lap siellemi részét érdeklő kózlaasnytk küdaiéők. •r jíliPÓHlYATAL! Sa.xj X.*]s »•' v hémyrmyAaaeáj», De«k-t#r |. m, hova »I elódzeiesi as hirdetési dijak béraitnCta kuldwadök. Báruieatetleu leveleket nem ^fogadunk «1. HIRDETÉSEK DIJA: * ti |imo*á «or II fi.; ti l>t>«*iriaél 10 (I----T.rjo •• tikkiiiri* kirdotóaok k«i<**4kk Miétől.k 1 «lati T.t.lo.k /. 1 .lllof.t Éi.tél M*I1«U. iTíkflfiiaaii ■ kór.a koiák** gereeió i.r éija M. fi. •élj.jéij míió.. btiktatóiaól <0 __ _• A mi aratásunk. Megél keztek a mi vándormadaraink, * Ycrcliovmáról. Már egyszerű, szennyes ruhá- jukk rláiulja, milyen csekély az ó életssük- ségletük. Nem keltenek felténést az 6 meg. jelenősökkel, ha még oly sokan vannak is- dalaik is oly egyhazguak, mint ók maguk A terített asztalhoz jöttek ugyan, de nem mulatni, hanem dolgozni; ók k mi rendes aiatóink, a teiitett asztal morzsáihoz régi szokás szénát már ji'göt taitanait. Ütmek nokik az aratás, őröm a munka, mert ennek gyümölcsére egy egesz évig vártak Az aratási részből, ezekből a morzsákból cinek aztán egy hosszú éven át csendes megelégedésben az ő zord, hegyes hazájukban. — Milyen lehet az ilyen egyszerű nép igénye, ebből el lehet képzelni. A keresztek a mesőn derült hangulatra keltik a mi gazdáinkat is. Az idei aratás úgy a buzira, mint a rozsra nézve, jónak m< udliató; a szemek beértek a nagy mehgsegtien. s a büvöi, zordabb idő épen jókor jött uhboz, hogy a szem meg ne szol üljön. Azonban ez az erős i4ő, nagy liléitekben gátolja magat az aratást és nem csekély kárt is okozhat a keresztekben állb termésnek. A zab jóval gyengébb minőségű, és csekélyebb hozamú lesz, bár a beállott esők soka» jávUóttik rajta. Az aratáz maca a mi gazdáinknak, az igész országnak legfontosabb időszaka. Sok ember egész évi munkája után most várja jutalmát, sok szükségben szenvedő,, gondok közt tepelődő az aratást várja a szabadulást, a megváltást. A mi gazdáink helyzetét az aránylag elég jó termes mellet sem lehet jónak, vagy épen irigylésre méltónak nevezni. A régi rósz esztendők nyomják még vállait; a sertésvész, marhavész jófoimáu állandó veszedelemként pasztitotta a gazdát. A mi gazdáink meg viszonylag az alföldi gazdákhoz, olyan rósz löldekeu gazdálkodnak,1 mely a legjobb években sem adja ki bőven | a munka áldását. A sovauy földeket pedig j igen gyakran elveri a jég , Hazánkban alig van vidék, talán a Du- nántklit sem véve ki, hol gyakrabban ki volna téve a gazda ezen elemi csapásnak. A múltakban igyekezett is minden gazda jég ellen díztositani kis finnesét. — Azonban a jég- í károk miatt a biztositási intézeteknek meg-j csappant a jövedelmük, sőt rgy-egy ilyen rósz ívben rá is kellett fizetniük. Ezért aztán újabban a gazdák, törhetetlen nagy díjtétel szabtuk. A szegény gazda mindenképen baj-‘ bau \olt Ha biztosított is, meg ha nem biz- i tos tott is. Olyan erős díjtételeket szab á végre i» J képtelensé g, — mely önmagát boszuty* meg. így történt, hogy rz évben a-ánylag igen csekély számban biztosítottak, ■ a jó Istea mentette csak meg a gazdákat az elemi elapadói ez évben, melyért nem láttak velna kártérítést — se jót, se roszat. Ismeretes különbeu ez a körülmény már a magyar kormány «lőtt is, hová igen sok panasz érkezett » biztositó társaságok ellen. Sok esetben maguk a társaságok szabják az elviselhetetlen díjtételeket oly magasra, de sokszor, sőt módjuk meg, legtöbbször az ügynökök lelkiismeretlen eljárásán fordul meg meg a káros biztoaitási kötés, melynek persze a gazda adja meg az árát. Úgy értesülünk, hogy a kormány most már tövény hozás utján fogja végre szabályozni külö nféle biztosítási üzletet, a a nem szolid föltételek és alapokkal dolgozó társulatok jövőben nem élŐsködhetnek a szegény magyar gazát zsírján ■*. s A gazda és az arató munkás között nálunk tűrhető viszony van, mely biztosan nam is fog változni. < Ez a mi kis termő földünk, mely a nagy magyar Alföld legésszakibb vége, a szeg ény nép lakta hegyvidék cószo imádságában van, ineiy mindig rászórni arra, hogy gazdját egy kis élelem készletéit cserélje be. Nemcsak az aratás, de a feles és harmados földek művelői is uagyiészben a lágyrészben a hegyvidéken lakokból lelik ki. Az aratás eredménye közvetlen nálunk nagybirtokos es a jobbmódn kisgazdákat érinti, a nagy többségnek, a népnek a tulaj- óouképeiii aratása a kukoricza töréskor lesz Hala Istennek, erre is jó kőzéptermest jlsol- hatunk, s remélhetjük, hogy népünk, melynek tuíajdouképen a kukoriczából téli eleség fedeznie, nem lesz olya* szükségnek kitéve, mint a múlt évben. Adja litea, hogy úgy legyeu! ______ U-a. A magyar tanuló ifjúsághoz. A huszadik századot a munka nagy ünnepe, a párisii vi Iágkiáililá? nyitja meg. Amit az emberi egyenlőség, testvériség és szabadság jeligéje alatt az emberi elme szépet, magasztosai gondolt; amit millió kéz támogatva az emberiség szolgálatába hódított ós- erők: a gőz- és tallamosság által, jót, hasznosat aikotottt a XIX. századon át: azt Pá- ris, a világváros, óriási keretében, kápráztató léuybcn, eltörölő összhangban tárja elé a világkiállítás Mint delejtűt a sarkcsillag, ellenállhatatlan vágy vonzza minden időben a tudvágjé embert lelkeit a jó, igaz és szép megnyilatko t zatai felé. A munka nagy Qnupe, a párisi világkiálllitás e hármas jeligének meglepő tényekben kijegtczedése Innét a hatalmas nép- vándorlás, az emberi,ség millióinak özönlése Párisba, a cziviíizáczió Mekkájába. Hazám ifjúsága! Közoktatási kormányunk bölcsessége megnyitotta előttetek is az utat; előrelátása lehetővé tette, hogy édes szüléitek nagyobb pénzbeli megterhelése nélkül, kényelemben, jóllétben végezhessétek a nagy utazást Budapestről Ausztrián, Németországon át Párisba, s onnét viseza Svájczon, Triosten át haza. Lehetóvé tette, hogy a modern műveltség és finom od ás legnagyobb góczpontjá- ban, Páriában, s a minden képzeletet felülmúló gazdag világtárlaton nyerjen a szép, jó, és nemes iránt fogékony telketek benyomásokat, melyek íetucsak kitörölhetetlenül vésődnek az emlékezetbe, de átszűrődve az ifjú képzelet láthatlan idegszálain, elméteket ideálokkal gazdagítja, akaraterőtöket az életre áldást hintó munka vágyával, erősiti. A párisi viligtárlat maga egy nagy világ. Tauulmáuyozásra, ismeretgyüjtsésre véghetet- len terület. A szakértelem és tapasztalás azonban kijelöli kinek-kiuek azt, ml hozzá legközelebb eső. Ti, magyar ifjak, tudós tanáraitok felügyelete alatt, Párisi, s a világtárlatot alaposan ismeró férfiak kalauzolása mellett, rövid napok keretén belől, szellemetek túlcsigázása mellett, rövid napok keretén belől, szellemetek túcsigázása, izmaitoknak kifárasztása nélkül, gyönyörrel szemlélni fogjátok, az ész és kéz csodás alkorásait, s mindazt, mi bennünket, magyarokat, a művelődés kapcsaival a világ művelt nemzeteihez fűz ; lá'ni fogjátok az emberiség egyetemes haladásával párhuzamban, saját nemzetünk eiőreemcuetelét is külön korszakot alkotó századuukou át, A tanulmányi utazás ily magasztos csél- jaival szemben mit szóljak a magyar tanulók párisi utazásáról, technikai részleteiről ? Közoktatási kormányunk megtisztelő bizalmából , — s hazáuk legnagyobb forgalmi vállalatának, a m. k. á. vasutak városi maiiét- jegy-irodájának támogasásával én iutézem utazástok összes ügyeit, Erkölcsi, egészségügyi, tisztasági tekintetben kifogástalan szállodákban nyertek lakást, élelmezést szép ut&záituk egész tartama alatt. Harmincz évi tanári éa igazgatói pályámon az ifjúság jóllétéért legjobb szívvel munkálkodtam azüuttieu. Ez párisi tanul mányi utazástoleuál is prograumom sár kslatos tételt. Forduljatok bizalommal kedves szüléitekhez; kérjétek beleegyezésöket és pénzbeli áldozatukat, ahhoz, hogy a magyar tanulók részére, közoktatási kormány által engedélyezett és ajánlott, a páriái világkiállítás m. kormánybiztosának főfelügyelete alá rendelt utazásban résztvevősetek. Jöjjetek tömegoieuf.
