Szatmár, 1900 (26. évfolyam, 1-49. szám)

1900-05-21 / 19. szám

S/almár. »9Ö0. május 2í. XXVI. évfolyam. 19. szám, TÁRSADALMI ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. 0— — MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON ELŐFIZETÉSI DIJAK egosz evre félévre . , Ü ö kor. 6<* fl. Negyedévre . 1 kor. 40 f- 2 kor. 80 fl. i ügy hóra . . 6 > fii. Egyes Siam ára 20 ti. Úgy az előfizetési pénzek, valamint a hirdetési >tb. dijak e lapok kiadóhivatalában fizetendők. Üzatiuaron, Deak-tei U. sz. (a városháza mellett.). Felelős szerkesztő lakását! Vörösmarty-utca i. szám. hova a l»p síoHatni részét érdeklő közlemények eöldendok, jí 1 á D Ó H j v atal: ITajy aná ikőayva-tarsaclájia, Deák-tér .i. sz., hova az előfizetési és hirdetést dijak bérdteaíve küldendők. Bérmeotetlen leveleket nem .fogadunk el. HIRDETÉSEK DIJA: jh-í?y garcnond sor 12 fi.; többszörinél 10 fl. — Terje- jdi’íraes es többszó;ő* hirdetések* keövetőbb feltételek alatt í« tőinek* fel előlege« fizetés mellett. ■js a*, ráma aars j r» húrom hasiá' os garmoiid gór dija k20. fl. Bélyegig mind, : beiktatásnál tíű r A fővárosi 1848—49-diki és Kossuth'-mu ze urn ról* Az 1843 —49-iiki hős honvédőink, vér­tanúink és Kossuth Lajos Atyánk emléktár­gyainak múzeuma, ív nemzet kegyeletnek leg­szebb temploma és legjobb iskolája a szent hazaszi vetetnek. Háromezernél több emléktárgy; sok száz olajfestéEŰ csatakép és arczkép, több ezerre menő nyomtatott képek és proklamácziók, az ellenségtől elvett zászlók, honvédruhák, Kos­suth Lajosnak csaknem összes torinói bútorai, a világ minden részéből összegyűjtött, ezernél többfele Kossuth Lajos képek, kéziratai stb. képezik a budapesti 1848—49. emlékek gaz­dag u.uzeumát. Eunek a hazafias intézménynek a pénz­ügyminisztérium okmánybélyeg mentességet adott, és a kereskedelmi minisztérium meg­engedte a rouzeum kiadmányaink szétküldé­séhez a hirlapbélyegek használását. A magyar bazafiság, vitézség és vértanu- ság valódi templomának, a fővárosi 184S — 49-iki múzeumunknak föntartói a múzeum könyv, hangjegy- és képkiad ványainak ál­landó vevői. A fővárosi 1849—49 iki múzeumunk meg­alapítása óta a legbecsesobb és legérdeke­sebb kiadmánya e múzeumnak most jelenik meg. — Az emberiség díszének, a magyar nemzet megváltójának, a mi dicső Kossuth Lajos Atyánknak 1848—49-iki arczképét adja ki a fővárosi 1848—49-iki muzeum, hazánk jobbjainak ajánlván ezt a remek féuykép-ut. leghívebb életnagy arczképét. Barabás, Marasztoni és jobb jeles mű- vészszrajzolók litografálták 1349-ben Kossuth Lajosnak életnagy képét, azonban ezek, a ma már csak ritkán látható képek nem élet- liűek. E képekből még halvány fogalmat sem nyerhetüuk arról, hogy minő nagyszerű, fel­séges és rokonszenves arcza volt Kossuth La­josnak. A mi most kiadott képünk Kossuth La­josnak számo3 egykori Droguerrotypiei és féaykéev nyomán készült, uagy asszonyunk Kos­suth Lajos nővérének útmutatása és Kossuth Ferenczuck, valamint több jeles festőművé­szeinek kö/reműködése mellett. Több évi utánjárás és sok áldozatok árán most kiadott képünk Kossuth Lajosnak egyet­len Ír^tökéletesebb életnagy képe. A remek és nagybecsű képek múzeumunk érdekében vaió megvételét melegen ajánljuk Imafizág tekintetében legjobb közsegeiuk, kaszinóink, olvasóköreink, egyleteink és min- j den jó magyarnak pártfogásába, 3 írt 40 kr. csekély árért. E képnek bolti ára 5 frt ésj 50 kr., vagyis 11 korona lesz. Minden igaz jó magyarnak, — ha mód- j ; jában áll ■ szent kötelessége támogatni a 1 fővárosi legnagyobb 1848—49-iki múzeumot, j midőn a jeles főváros tanácsa múzeumunknak meddig hirt helyiségét elvette, mig a német Göf/ie mnzeumunk ingyenes diszhelyiséget adtak a derék fővárosban. Az 1848—49-iki dicső napoknak a most múlt ötvenéves jubileum alkalmából ma nin­csen uagyobbszerű emléke, mint az 1848 — 49-iki és Kossuth-muzeum, amelynek fóntar- ; tóihoz, kiadváuyaiak vevőihez fordulunk, tu­datván, hogy a hősök és vértanuk e Pant- heonának létezése megszűnnék, ha országútik 'jobbjai nem támogatják azt. Budapest, 1900. Hazafias tisztelettel: KRIVÁC3Y JÓZSEF, 1848 — 49-ilu honvéd-tűzérezredorvos, j Komárom-v ránali v. tűzérparancsnoka.1 Gróf KREITH BÉLA, az 1848—49 iki muzeűm elapitója • I ____ i A boldogulás útján, 1 A gazdagságról azt tartották a nevető1 filosofusok, hogy nem egyéb a szerencse és a halál versenyfutásánál. Mindenki arra van rendelteivé, hogy gaz­dag legyen, csakhogy sokan nem érik meg a vagyon beköszöotét. A dolog attól függ, hogy melyik jut előbb ; az emberhez: a szerei őse-e, vagy az élet; vége ? Ezen bizony csakis nevető füosofu- saink vigasztalódhatnak, az ok r is könyek közti nevetve. **’' v Az élettel küzködö embernek ez a/fiio- sofia nem vigasztalás, hanem lemondás. Hanem a haladás, a mely a boldogulás . útjait egyengeti, az ö számára is talált vi­gasztalást. Olyan, a mely több a vigasznál : éltető reménység. Ez a találmány az osztálysorsjáték. Vagy szó "'tveu esztendős,—- nálunk még csak három éves. De már most is meggyö­kerezett. Mert kielégíti az embernek a sze- : rencséhez való jutást. Mert megadja minden embernek a becsületes gazdagodás lelietösé- j gét, és mert a nyeremény fogalmát kihámozta í rejtélyes burkából. A nyeremény már nem vak szerencse, ha­nem valószínűség. Már nem bolond esély, hanem matema­tikai lehetőség. Mert az osztálysorsjáték m:u- den második résztvevőjének nyernie kell. Ha egyebet nem, a betétjét visszakapja. A mi azt jelenti, hogy a koczkázat mini- mája. A főbb nyeremények száma is nagy, a sum­májuk pedig impozáns. Ezrek, tízezrek, száz­ezrek, még millió is nyerhető. j Az oszt.-sorsjáték felszabadította az embert átló! a fatalisztikus megnyugvástól, hogy a gazdagság beköszöntőt'nem élheti meg. Ezer és ezer ember jutott jómódhoz né­hány év óta, és uagy azoknak a száma, a kik egyenesen gazdagok lettek az osztálysorsjáték által. A mely nem babonán alapuló lutri, hanem, rendes üzlet a szerencsével Fel is fogta ez a középosztály, és fel is kapta az osztály- sorsjátékot. A nyerők statisztikája azt bizonyítja,'hogy a középosztály tagjai : kereskedők, iparosok, gazdák, hivatalnokok, lateinerek keresik és találják meg benne a szerencséjüket, A vagyon függetlenséget, önállóságot ad, senki ezt jobban nem érzi, mint a szellem — és a test munkása, a kinek a vagyonra való vágyakozása nem kapzsiság, hanem a függet­lenség felé való törekvés. Ezt a törekvést kielégíti az osztálysor*- játék, a mely a maga tömérdek nyereméuyé* vei és minimális koczkázatával a szeréncre leezövekoelését jelenti. A közös epekedés he­lyébe a valósziniis égben való bizakodás ke­rüli. Mindenki számíthat már a jólét beköszön­tésére, a nélkül, hogy léha ábrándosénak tart­hatnák, A pár-sí kiállítás és u ipari tulajdon védelme. . . » ■■ j A kereskedelmi m. kir. minisztériumnak a debreczení kereskedelmi és iparkamarához ér­kezett leirata szerint a párisi kiállítás tar­tamára- — az ipari tulajdon védelme czéljá- ból .alkotott fianczia törvényjavaslat törvény­erőre emelkedett, melynek lényegesebb intéz­kedései a következők: A fennálló törvények szerint a Franczia- országban szabadalmazott, de külföldön elő­állított tárgyak bevitele tilos, kivévén, ha erre vonatkozó különös felhatalmazást nyel­nek. A fennálló szabadalmi törvény értelmé­ben megszűnik a francia szabfj$jg|om, ha a találraáuy 2 ev alatt Franczia-oVszágban elő nem állittátík, vagy 2 éven keresztül az elő- i állítás szünetel; a*, uj törvény erre nézve j olykép intézkedik, hogy minden azon tárgyak, j melyek kiállíttatnak, úgy tekintessenek, mintha azok a kiállítás tartama alatt Franciaország­ban előállittattak volna. — E rendelkezés a rajzokra és mintákra is alkalmazást nyer. A törvény végre kimondja, hogy a kiál­lított tárgyak tényleg nem, hanem csakis jelképileg foglalhatók le. JUUireldL. §. A Papp Béla és társai elleni bűnügy főtárgyalása óriási közönség előtt *ájus 22- kén délelőtt 9 órakor vette kezdetét. A kiaor-

Next

/
Thumbnails
Contents