Szatmár, 1900 (26. évfolyam, 1-49. szám)

1900-04-20 / 16. szám

Szatmár. 1900. április 20, XXVI. évfolyam. 16. szem. TÁRSADALMI ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. / / ">'» 1 -4­■I» ~ó> MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. ELŐFIZETÉSI DIJAK: eg/sí évre . 5 kor. GO fi j Negyedévre . I kor. 40 { félévre ... 2 kor. 80 fi. i Kgy hóra .. . . G fii. ügyes szám ára 20 fi J&T Úgy «2 előfizetési pénzek, valam'nt a hirdetési sth. dijak e lapok kiadóhivatalában fizetendők. Szatmaron, Deák tér 3. sz. (a városháza mellett.). Felelős szerkesztő lakása: Vörösaaarty-utc* 5. szám. hova a lap szellemi részét érdeleié közlemény»* kfildeaíék. (íudóhivatal: Hagy Iiajasné istöayvayoaadája, Deák-tér i. ti, hova az előfizetési és hirdetési dijak bérmentve küldendők. Bérmentetlen leveleket nem fogadunk el, A’ UIIIDETESCK DIJA:' ügy garmond sor li fi.; te Vbsxőriutl ÍO fi- — Térj» drlaes és többszőrét hirdetések kedvezőbb feltételek alatt vétetnek fel előlege» Sietés mellett. VTIlTelllllIl a három kssábos gsrteoad ser dija 20. ii. Bá'j'gd'j mindéit beiktatásnál 80 fi. <£>■"* 7./190 kpv. szám. Hirdetmény, Az 1894 évi XXIII. t.-cz. értelmében alakult Szatmárnémeti sz. kir. városi központi választmány által, az 1901 ik évi oiszág- gyülési kepvíselőválasztók idtigleues névjegy- zeke az idézett törvén)czikk 41. §-a értel­mében eszközölt átvizsgálás u án összeálliiut ván, a tolyó évi május hó 5-tól 93-dik nap- já.g bezárólag, Koós Gábor városi kiadó tel­tig) etete aiatt közszemlére fog tétetni, hol napunkén• délelőtt 8 órától 12 óráig megte­kinthető, s délután 2 órától 6 óráig máso­latok vehetők Köztudomásra huzatik továbbá az is, hogy a \álasztók ideiglenes nv,eg)zéke then sajat személyek, illetőleg báik lelsz laihat, — s mindenkinen, kt e névjeg) zékbe íeivétetett jogában áli bármely févss, jogid'an felvétel; vugy kihagyás miatt a uévjegyzek ellen lel szólalni. Ezen nevjigyíék kiigazítása iiánti kérvé nytk (íi Iszólamlások) lolyó évi május hó £»-to) lü-ig n)ujtandók be, s egy beadványban több egyénre vonatkozó felszólalás is foglalható. A névjegyzék ellen besdott felszólamlá­suk egyébiránt megtekinthetők, ellene az, ki az idézett törvény 44. §-a szerint felszólald jogosítva vau, észrevételeket tehet, s ezen észrevételeit folyó évi május bó 1G-tói 2(i ig bezárólag írásban beuyuj batja. A felszólalások, valamint az észrevételek; „Szatmárnémeti sz. kir. város központi vá- laszmányához“ czimezve, a purgármesteri ikta­tói hinatulba adandók be, s az 1874. évi 32-ik t.-cz. 40. § áuak megfelelöleg a szük­séges okmányokkal feEzei eleudók. Szatmárit, a közponli vMa-ztványak 1900. évi április bó 19-én tartott üléséből PAP GÉZA. TANKÓCZI GYULA; küap. val. h. e iiök. kiizp. val. jegyző. Májusi áhitat Rómában. Május a virágfakadás, s a katholikus vi­lágban a Boldogságos szűz Máriaihónapja. Ez után kiváló fénynyel ülik a májusi áj tatos­ságokat Roméban, hol egy nemzetközi bi­zottság alakult a világ minden részéből ez alkalkmia az iró és szent városba zarán­dokló hölgyek fogadására. A katholiks Fran- cziaor>zág, Spanyolország és Belgium, stb. leg­előkelőbb főúri koréiból kiindult mozgalom foly­tán a leg műveltebb nemzetek hölgyei seregestől zarándokolhatnak Rómába, részint bódulatukat kifejezni XIII. Leó pápa előtt, részint az ál­tala meghirdetett teljes búcsú elnyerése czél- jából. Magyarországból a főúri körökből kiin­1,1 1 'J 'I---.' i_»n> düh hasonló mozgalom, s a magyar katholi- kus höigyek, nőegyesületek tagjai színtéu Ró­mában fognak utazni, ott végzendők a má­jusi szent áhítatot. Az utazás technikai rendezését Propper N, János igazgató végzi, ki ápritisban az Or- í szágos Nőképző Egyesület intézetének nagy­szabású tanulmány útját rendezte, kinek „Ke- ! leti Utazási Vállalata“ (Budapest, Zöldfa- utcza 27. sz. a.) minden felvilágosítást kész­séggel megad. Az indulás — a mint értesültünk, — május hó 24-én lesz Budapestről. A párisi kiállítás és az ipari tulajdon védelme. A kereskedelmi ui. kir. minisztériumnak ; debreczeni kereskedelmi és iparkamarához ér kezett leirata szerint a párisi kiállítás tar famára — az ipari tulajdon védelme czéljá bél alkotott frauezia törvényjavaslat törvény 'erőre emelkedett, melynek lényegesebb intéz kdései a következők: A fennálló tömények szerint a Franczia- országban szabadalmazott, de külföldön elő állított tárgyak bevitele tilos, kivévén, hí 'erre vonatkozó különös felhatalmazást nyer­nek. A fennálló szabadalmi törvény értelmé­ben megszűnik a francia szabadalom, ha í találmány 2 év a'att Franczia-országban elő nem állittatík, vagy 2 éven keresztül az elő­állítás szünetel; at uj törvény erre nézvt olykép intézkedik, hogy minden azon tárgyak, j melyek kiállíttatnak, úgy tekintessenek, mintha 1 azok a kiállítás tartamn alatt Franciaország­ban előáiljttattak volna. — E rendel leesés a rajzokra és mintákra is alkalmazást nyer. A törvény végre kimondja, hogy a kiál­lított tárgyak tényleg nem, hanem csakis [jelképileg foglalhatók le, A boldogmlás útján. A gazdagságról azt tartották a nevető ilosofusok, hogy nem egyéb a szerencse és halál versenyfutásánál. « Mindenki arra vau rendeltetve, hogy gaz­dag legyen, csakhogy sokan nem érik meg a vagyon beköszöntőt. A dolog attól függ, hogy melyik jut előbb •z emberhez: a szercucse-e, vagy az élet vége? Ezen bizony csakis nevető filosofu- saink vigasztalódhatnak, azok is köuyek közt nevetve. Az éleltol küzködő embernek ez a filo- sofia nem vigasztalás, hanem lemondás. Hanem a haladás, a mely a boldogulás-i. ^ ___| 1 „. j'IJPÜ» I . MJ út jaic egyengeti, az ő számára is talált vi- 1 gasztalást. Olyan, a mely több a vigasznál : éltető reménység. Ez a találmány az osztálysorsjáték. Vagy százötven,esztendős,— nálunk még csak három éve9. De már most is meggyö­kerezett. Mert kielégíti az embernek a sze­rencséhez való jutást. Mert megadja minden embernek a becsületes gazdagodás lehetősé­gét, és mert a nyeremény fogalmát kihámozta rejtélyes burkából. A nyeremény már nem vak szerencse, ha­nem valószínűség. Már nem bolond esély, hanem mathema- tikai lehetőség. Mert az osztálysorsjáték min­den második résztvevőjének nyernie kell. Ha egyebet nem, a betétjét visszakapja. A mi azt jelenti, hogy a koczkázat mini-’ t mája. . > A főbb nyeremények száma is nagy, a sum­májuk pedig impozáns. Ezrek, tizezreb, száz­ezrek, még millió is uyerhető. Az oszt.-sorsjáték felszabadította az embert attól a fatalisztikus megnyugvástól, hogy a gazdagság beköszöntőt nem élheti meg. Ezer és ezer ember jutott jómódhoz né­hány év óta, és nagy azoknak a szárna, a kik ' egyenesen gazdagok lettek az osztálysorsjáték ; által. A mely nem babonán alapuló lutri, hanem l rendes üzlet a szerencsével. Fel is fogta ez a középosztály, és fel is kapta az osztály- j sorsjátékot. A nyerők statisztikája azt bizonyítja, hogy a középosztály tagjai: kereskedők, iparosok, gazdák, hivatalnokok, lateinerek keresik és találják meg benne a szerencséjüket. A vagyon függetlenséget, önállóságot ad, senki ezt jobban nem érzi, mint a szellem — és a test munkása, a kinek a vagyonra való vágyakozása nem kapzsiság, hanem a függet­lenség felé való törekvés. Ezt a törekvést kielégíti az osztálysors- játék, a mely a maga tömérdek nyereményé­vel és minimális koczkázatával a szerencse . jeczövekelését jelenti. A közös «pékedéi h«- lJebe a ralószintiégb«!) való bixakodás k«* | rüli. Miudenki számíthat már a jólét beköszön- | lésére, a nélkül, hogy léha ábrándozóuak tart- j hatnák. Hírek. * Nemes jötékonyüág. Keszter Ferencz dt*. í pápai praelatns, nagyprépost a szőkeség) házi zene-slap javára 1000 (egyezer) koronát ado- I mányozott. * Számos sorsjegy vásárló előtt isme- | rétién azon kérülméuy, hogy ki nem fizetett*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents