Szatmár, 1900 (26. évfolyam, 1-49. szám)

1900-04-06 / 14. szám

Szál már. ‘900.

április 6.

XXVI. évfolyam. 14. szám.

.4

TÁRSADALMI ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP.

MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON

ELŐFIZETÉSI DIJAK:

Cgisz övre . 5 kor GO Ű. Negyedévre . 1 kor 40 I leiévre ... 2 kor. 80 fl. 1 Egy hóra . 6> fi. Egyes ezaii) ára 20 íl

Úgy az előfizetési pénzek, valamint a hirdatésj sib. dijak e lapok kiadóhivatalában fizetendők fczotujaron. Deák-tér3. sz. (a városháza mellett^.

Felelős sierkesttó lakása: Vörösmarty-utoa 5. siáas. hova a Inp mellárai resist érdeklő köslaményak k «Ideadok.

(íudóhivatal:

ffa&r Lajosa* köarrayonAája, Deák-tár l.

hova ax elótúeiesi és hirdetési dijak bérmentva küldendők. •JSS"~ Bériuentetlen levelekat nem fogadunk al.

HIRDETÉSEK DIJA:

gariaond sor IS fl.; tikkxiőrlaál 10 fi. — Tárj.- dalmas és tébbxiőrés birdetésak kedveim feltételek alatt váiataak fel előleget laalát maálett.

VTIkf-tiÍBIVi

a karom katábes garmand sár dija tO. fl.

Bélyagdij miadeu beiktatásnál 60 fl.

t --------------------------------------------0

leczövckelését jelenti. A közös epekedés he lyébe a valószínűségben való bizakedás ke

tő rü!ljs Mindenki számíthat már a jólét beköszöntőre, a nélkül, hogy léha ábrándozónak tart1atnák. a

A pestis betegség ismertetése.

b

^ — A belügyminisztérium által kiadott népszerű ismertetés. —

;t 1. A pestis ragadós betegség, mely az által támad, hogy egy bizonyos betegséget okozó

• csira (a pestis bacillus) bejut az emberi testbe.

2. A pestis lázas betegség, melynél a láz s vagy hirtelen, vagy rövid ideig tartó általi*- nos roszullét után lép, és mely a megbetegü- : lés 3—6-ik napján legtöbbször halállal végződik, a belőle felgyógyultaknál pedig kftlön- fele enyhébb, vagy súlyosabb utóbajokat hagy

tt maga után Pestis betegeknél szembeszökő az- érverés nagy szaporasága, a verőerek feiztt■ lésének elernyedése, mire csakhamar nagyfoka 1 gyengeség és részvétlenség következik. A pestis- betegségnek a fertőzés helye és mérve sze- 1 rint, többié.e alakja van. Leggyakoribb a

mirigyes pestis, melynél jellemző a czoinb- hajtásban, a hónajban, vagy a nyakon levő egy, vagy több nyirok-mirigy fájdalmas meg* duzzadása. Ennél az alaknál a betegség tető■ fokát legtöbbnyire már az első napou eléri.

A betegség további lefolyásában rendszerint vérkiömlések mutatkoznak a nyálkabár- tyákban (vérvizellés, fekete-barna anyagok kiürülése, hányás és székletét utján), ritkábban a bőrben. Ha a beteg a betegség első napján meg nein hal, akkor a mirigydagauat elge- nyesedhetik, vagy el is oszolhat.

A pestis betegség másik alakjánál a bőrön valahol hólyagocska támad, melyből néha tenyérnyi nagyságú szövetpusztulásra vezető fekély, a pestis-fekély fejlődik. A betegség ‘ lefolyása ennél az alaknál valamivel enyhébb, mint a mirigyes pestisnél. A tüdő-pestis époly alakban jelentkezik, mint valamely hirtelen kezdődő tüdőgyuladás;—ez az alak majdnem t kivétel nélkül halálos. Az ily betegek köpe- tében számtalan pestis bacillus van. — Oly egyének, a kik a tüdő idülf. betegségeiben,

' I különösen tüdővészben szenvednek, kiválólag hajlamosítottak a pestis betegség ezen alakjára.

A tüdőbe helyezkedett betegség a tüdőszövet elpusztulása, nagyfokú tüdővérzésre és végül üszkösödésre vezet. (Ezt nevezték a középkorban .fekete halálnak.“)

Némely kutatók a pestis betegségnek egy negyedik alakját, bél-pestist is észleltek; úgy mondják, hogy ennél fekélyesedés támad a (gyomor és a belek nyálkahártyáján, és hogy aj betegség úgy jelenik meg, mint valamely iú,'< lyos hasi hagymáz. , i

A boldogulás útján.

A (.íizóagsÁgról azt laitottak a neveti filozófusok, hogy nem egyéb a szerencse éi a halál versenyfutásánál.

Mindenki arra van rendeltetve, hogy gazdag, legyen, csakhogy sokun nem érik meg a vagyon beköszöntőt.

A dolog attól függ, hogy melyik jut előbb az emberhez : a szerencse-e, vagy az élet vége? Ezen bizony csakis uc'Otö tilosoíu- saink vigasztalódba'» ik, azok iS Köuyek közt nevetve.

Az élettel kuzködö embernek ez a filo- soíia uöiii vigisztalás, hanoin lemondás.

Hanem a haladás, a mely a boldogulás út,aic egyi ngeti, az ő számára is ta'ált vigasztalás), Olyan, a mely több a vigasznál : éltető reménység.

Ez a találmány az osztáljsorsjáték.

'Vagy s/ázötvén esztcudös.— nálunk még csai; bálom éves. De már most is meggyökerezett. Mert kielégíti az embernek a sze- rencióbiz való jutást. Mert megadja semden embernek a becsületes gazdagodás lehetőségét, és in ; t i u/e. é né í y fognlmá t kihámozta rejtélyes burkából.

A nyeremény már nem vak szere ucse, hanem valószínűség.

Már rém bolond esély, hanem mathema- tikai lehetőség. Mert az osztálysorjáték minden második részitvevőjének nyereie kell,Hu egyebet nem, a betétjét visszekapja

A mi azt jelenti, hogy a koczkázit mini- mája.

A íőbb nyert méyek száma is nagy, a summájuk pedg impozáns. Ezrek, tízezrek, százezrek, még millió is nyerhető.

Az oszrály sorsjáték felszítbditotta az embert attól a fatalisztikus mennyugvástól, hogy a gazdagság beköszöntőt nem élheti meg.

Ezer és eier ember jutott jómódhoz néhány év óta, és nagy azoknak a száma, akik egj dicsen gazdagok lettek az osziálysorsjáték által.

A meiy nem babonán alapuló lutri, hauen, rendes üzlet a szerencsével. Fel is fogta ezt a középosztály és fel is kapta az osztálysorsjátékot.

A nyerők statisztikája azt bizonyítja, hogy a középosztály tagjai: kereskedők, iparosok, ga/dák, hivatalnokok, lateiaerek kresik és találják meg b^nne a szerencséjüket,

A vagyou függetlenséget, önállóságot ad, senki ezt jobban nem érzi, mint a szellem — éi a test munkása, a kinek a vagyonra való vágyakoaása nem kapzisíg, hanem a függetlenség felé való törekvés

Ezt a törekvést kleiégiti az osztálysors-J já'ék, a mely amagi tömérdek nyeremé iyé- vel és minimális koczkázatával a szerencse

j ..— - - ■--■.-íjjo-i... .-••JKSsaansagei A betegség mindezen alakjainak amúgy is I rosszindulatú volta már kezdetben is nagyban I fokozódhatik a fertőzésnek az egész szervezetre való kiterjedése által, úgy, hogy általános vérmérgezés (sepsis) jelenségei között már néhány óra múlva bekövetkezik a halál.

A felsorolt súlyos alakokon kívül vannak a pestis betegségnek — ha ritkán is — könnyű a bakjai, melyek alig észrevehető általános él a helybeli tünetekkel jelentkeznek, és rendise* rint kedvezően folynak le.

3. A pestis betegséget okozó fertőző anyag a vérben, a nyirokmirigyek nedvében és szövetében, a pestises hólyagosában és fekélyben, — tldó-pestisnél a nyálban és köpetben van, ritkábban a betegek vizeletében és bélttrülé- keiben; — ezekből átvihető máé személyekre, valamint némely állatokra, mint patkányokra, egerekre és eljuthat különféle tárgyakra, a melyekkel azatán al is hurczolható. Ily tárgyak pld. a ruházat, ágyaemi, rongyok, gyapjú, szőnyegek, szőrök és haj, nyeri bőrök s hasonlók; sót étel- és italaemiek is közvetítik itt-ott a fertőzést.

4. A fertőző anyag leggyakrabban agy jut az emberbe és az iráuta fogékony állatokba, hogy valamely észre nem vett, vagy figyelemre sem méltatott kis bőrsérüléseo, például szúráson, karczoláson, lehorzsoiáson át, vagy pestis beteg emberről, vagy állatról származó rovarok csípése utján kerül a keringő vérbe; de úgy i8 átvihető a fertőző anyag, ha porral belélegzi, avagy étellel, itallal szájába veszi az ember.

Tüdő-pestisnél a betegnek b&ciilusok millióit tartalmazó kőpetje közvetíti a fertőző anyag átvitelét azemélyről-izemélyre.

Ó. Egyik helyről, másikra úgy jut el a pestis:

a) ha olyanok viszik el, akik csak könnyű pestis betegségben szenvednek, vagy akik lábbadozók;

b) ha pestis betegeknek kellőképen nem fertőtlenített tárgyain, ruháin, ágyneműin, s egyéb holmiján vitetik el;

c) ha hajókon, vagy egyenkiut szállított, vagy önként vándorló egerek, vagy patkányok viszik el magukkal; sőt az ily állatokon tartózkodó parasita rovarok, vagy egerek, patkányok ürülékei, esetleg holttestei is közvetítik a betegség tova hurczolását.

Hftarek.

§. Fűsorozás. Az idei fősorozás e szatmár1 főszolgabírói járásban Szatmáron a Gubás- ipartársulat áruló házában, április hó 4., 5,

6. és 7-i'i napján fog megtartatni. Polgári ílnkö : ifj. Böszörményi Sándor; polg. orvos: ír. Fekete Sámuel vm. főorvos. — Április