Szatmár, 1900 (26. évfolyam, 1-49. szám)

1900-03-31 / 13. szám

X\í. évfolyam.12. szám.

S %A T M Á R

I"00. márczius- Az új koronaérték. A pénzügjminisz- t k( • emiel e'e ‘zerint a magyar és osztrák- vt "ű ötkoronás őrinek minden a koronáért« .> en íelji sitnidó fizetésnél névértékűkben foga,1. odók cl az állami pénztárak azokat korlátlan mennyiségben tartoznak eífogadni. Magánfelek nevéhez a koronaértékben teljesítendő fizetések névértekkel számított ötkoronás érmekkel történhetik ; a fél azonban nincs kötelezve ötkoronásokat 150 korona összegen túl fl/.etéskép elfogadni. Magánfelek kezéhez a koronáéttekebn teljesítendő fizttések névértékkel s/ámitott égj koronás érmekkel is tftrtenhtiik, — a fél azonban nem köteles 50 koronánál magasabb összeget égy koronásokban lizutóskép elfogadni A n agyar, vagy osztrák voretű ni k kelér nick, azaz busz és ti léresnek mind* Zen fizetésnél, amely koronaértékben teljesítendő névértékben elfogadandó!,-, azj'állami pénztárak egy és ugyanazon lé.tói 10 koronánál ngyobb összeget ily mértékbeu nem tartoznak elfogadni, hásonlóuépen fél sem Köteles 10 kománát aiagassbb összeget t<'.fogadni fizeté»kép»n nikkelérmeüicn. A magyarj és oszrák Tereli bronzérmek, azaz a két- é-, egy-fillórestík minden fizetésnél, mely korona- éltekben teljesítendő, névértékben elfogadan. dók Az állami pénztárak és hi vatalok egy és ugyanazon féltöl tiz koronánál pagyobt) összeget ily éitékbeu ne.it tartoznak elfogadni/A fél azonban köteles egy koronánál nagyobb Összeget bronzérmekben jizetcsKépen elfogadni.

— Honvéd-szobo: -emlék Sei me ez bányán. Mint értesü'üak, Selmeczbánya. város le'kes közönsége egy iiioiiiimontalis honvéd-szobor felállítását vette tervbe a szabádsághaicz bőseinek emlékére. A gyűjtések ii ányában már nagyban folynak,az ügyet Ocsovai Ocsovszky Vilmosáé, Selmeczbánya volt polgármesterének Özvegye vette kezébe több derék honleány vezetésével. Midőn e liirt közi eadjuk, párto- lólag foglalunk állá t a nemes eszme mellett. — Ki lelkes é 1 a hazaszeretctuek e magaszstos megnyilatkozásán, járuljon hozzá

, fillérjeivel A g) üjteuiények Ocsovai Ocsovszky Vilmosnét úrnő, vagy a városi pénztár czi- mére Se meczbányára küldendők. Az adományokat hirlapilag nyugtázzuk.

— Érdekes látogatója volt múlt hó 30 án a gróf Esterházy Gcza-féle cognac gyárnak, mely most már keletre is sikeresen exportál, Abdullah lien Sayd Tarik titíiszi kereskedő személyében, ki európai; üzleti útjába.) Budi- pestre is betért, hogy többek közön, nevezett gyár fóképviselósőgét is o egszerezze magának. Sárkány Arnold vezer.gazgató ama kérdésére, hogy nuképcn fogja összeegyeztetni a nagy mennyiségben ( vásárolt cognac eladását a • Korán tilalmával* mosolyogva válaszolt a barna kereskedő: „lalnak. tilos, de hát segítünk magunkon, s recipén, iratunk cognacot a doktorral, orvosságot szedni pedig a Korán- nem t ltja !“

§ Dreyfuss levele. Érdekes »levelet kapott a minap a Magyar humorisztikus naptár szer- | kesztösége. A levél a következő: „Uraim ! Az önök naptára csudákat mi veit. A mire a világ leghíresebb orvosat, a forró égalj nem voltak képesek, t. i., hogy é'o»!. ed vemet visszaadják, azt az önök naptára egy csapásra megtette. Megrendeltem, és azóta házam cseng a k»czagristól.i Louise feleségem nem is olvas mást, Piere fiam és Louise leányom pedig egész nap veszekednek, mert mindegyik eiőhb szeretné olvasni a naptárt. — Kérek azonnal n ég egy példányt, mert a folytonos használattól igen elmngyolódott.* — E levélhez csak annyit, füzünk hozzá, hogy e napárból, mig a készlet tart, 30 ltrajczárért térmen've küld egy példányt a „Magyar hu- borisztikus- naptár“ szerkesztősége, Budapest, Hl, Hon vód-uteza 4

— 109311./1899. fk. szám. Hirdetmény. A szatraár-erdődi helyi érdekű vasút igazgató i ságának hatóságunkhoz intézett átiruL-bői i tudomásomra .jutott, — hogy az említett vasútvonalon szándékosan, vagy goud.it- lanságból o'y • cselekmények követ tétnek'h, melyek következményekben nemcsak a vasúti közlekedést, hanem az életbiztonságot is i.ag> - mértékben veszélyeztetik. —Midőn a l.özöa séget, a törvényekbe ütköző .ilynemű cselekményektől való tartózkodásra figyelme, tetem, egyúttal a törvényes rendelkezéseket tudomá-- j létei és alkalmazkodás végett, ' &z aiifflümik- ban azzal teszem .közhírré, hogy előfordulható panasz esetén a törvények büntető határozata ;í Ifegíirigorubban fog -alkalmaztátin.

— 1878. évi V.-t.-cz. -—4&4v,§. A k - vasúti pályának vagy más hajósak,' vagy ezekhez tartozó tárgynak szándékoV.ínegnmgálása áffaí á vasúton, vágy a- hajóm levő személyekét vagy árukat Veszélynek teszi ki; a.köz- ves/.élyú megrongálás bűntettét követi el, és öt évig terjedhető fegyliá/zái büntetciidő. —- 435. §. II. az előbbi szakaszban megjelölt bűntett következtében súljos testisértés történt: a tettes öt évtől tiz évig terjedhető fégvíiáz/al, — ha pedig valakinek halála okózta'ott, amcnin :b-n gyilkosság nem forog fenn : életfogytig tanó (egyházzal büntetendő. — 1879. évi XL. I-ez. 129. §. Egy hónapig terjedhető elzárással és 200 forint pénzbüntetéssel büntetendő ; a ki a gőz-, vagy más gépekre, mozdonyokra, vaspályákra vonatkozó, az életbiztonság, az egészség alkalma végett kiadott rendeletet, vagy szabályrendeletet megszegi. — 212. §. A ki vaspályán, vagy abba tartozó épületekben a biztonság szempontjából kiadott rendeletét, vagy intézkedést, — miután a felügyelő személyzet által figyelmeztetve lett, — megszegi, ötven forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

— Kelt Szatmárnémeti, 1900. januárius 12. DivKorbáy Károly, főkapitány.

— Közömért tény, hogy a dadogok főleg ha ugatottak, nem képesek egy szót sem kiejteni. Ilyenkor legegyszerűbben oly formán segít magán az ember, ha a dadogót felszólítja, hogy énekelve mondja el, a mit mondani akar. Tragikomikus hasonló eset történt a minap-egyik tiszaparti községben. Az ottani gyógyszerész Eszter nevű 7 éves leánykája anyja engedőimével felment a padlásra a ruhái felaggató cseléddel. Egyszerre beszalad a S éves Pistika, elrémült arczczal mondaná, ha tudná — mert dadogó — hogy „le-le-e-e- e-ett u-az Esz-Esz-EsztEsz-Esz— —Jesus Mária} kiált az anyja abban az ijedelemben hogy Esztike leesett a padlásról. Rohan a; udvarra, dq nem látja Esztikét, visszaszaiac a szobába § kérdi ,Pistikét, hová esett, ho vau? de Pistike csak hörög, mig végre rászól az anyja, énejield, a mit mondani akarsz, és Pistike vígan énekli az Uram, uram, bird ufam, kendet arr,i kérem dallamán : Leesett az Eszferliázy-cogoac az állványról

........

* 7095/1899. fksz. Figyelmeztetés. Szat márnámét! szab kir. város tanácsának f. In ll-*én G679/99. szám á. hozott végzése al ap ján tudomására juttatom úgy azoknak, kik baromfiakat nagyban, illetve Budapestre szállítás czéljából vásárolnak, valamint azoknak, kik baromfiakat helyben való viszonteladás czéljából vesznek, miszerint bevásárlásaikat, vasár- és szerdai napokon csakis reggeli 9 óráit túl eszközölhetik. Ezen rendelkezés betartására említett üzéreket annyival inkább figyelmeztetem, mivel a tilalom áthágóit ugyancsak a városi tanács meghagyása folytán 90)8/1890. fksz. a. kiadott végzés alapján 25 írtig terjedhető pénzbüntetéssel, vagjt

annak mefffplplő plzárásaal lnnnök kpnvfolon

büntetni. Szatmárnémeti. Dr. lvorbay Károly főkapitány.

— OLGA, regény, ir a Venter Gyű a. A magyar l td mely szereute, mely a unnö- taiajlto/, a bont röghöz lüzodtk, adja meg Wenter Gyula minden regényouea «zi a ben- sőseget, a mely ut megkülönbözteti a unni a áramlatban evező notarsaimi. OLGA ezm.u regénye ts, mely most jelent meg Sing,«, es Wolta T Egy eteiiies Rogeity laiauan, — luw.i viSs'zatukrözi azt a rajongó szerető et. ÍJ:s es kerete a szép és teukóic ér/.esuek «;•:)' un dón izebeu erdelies történet, amely egy t.a m leiny lelki fejlődését jói tálait vomisoltu.a inegraj'ó'j-i. — A kétkötetes :egouy a;a pír.,* vászonunté-ben 1 forint.

*A Szatmannegyei Naptar II ik évfolyama, megjelent bi és' vá.tozatjs tai tuiummal. Dza, - iiiánnegyei emberre nézve inegbecsüluetuUe.i, liogy e naptárban mindenfele olyan hivatalt uiegt iláflut, amire neki szüksége van. A n-za cznntár ezúttal a pénzintézetekkel, ügyuü ;- s-'geklvi'l, lapukkal is lei vau bővítve, s kiterjed a közigazgatás, ígazságszolgá.Latás aíb- mi idén ágazatára. A szépirodalmi rész színezetén sokkil bővebb, mint uvaly volt. Tíz nyomtatott ivet tesz ki az egesz mű, s ebből ]7 a szépirodalounaak vau szánva. Közli az alispánnak, Nagy Lászlónak, terjedelmes és 1 valóbau pompásan megirt életrajzát három nagy károlyi iró tollából, a megyében lezajlott Petőfi ünnepélyeket, a vármegyei élet főbb adatait. — Közleményt hoz Nagy Lászlótól, Papp Bélától, Steinkogler Jánostól, Domahidy Amáliától, Müunich Sándortól, Szeltemy Gézától, Bandisz Jenőtől, Révész Jánostól, Németh Józseftől, Komorócy Ivántól, Lukác-s tói,, Olsavszky Viktortól, Gellért Endrétől.— Költeményeket ; Baróti, F. Varga Lajos, Iucze Lajos Armand- és másoktól. Találunk benne [komoly történelmi tanul irányokat, tréfás el- | beszéléseket, eredeti rajzokat, s kiváló fordi- ! tásokat. Értékes része a naptárnak a „Hasznos tudnivalók“, melyben úgy a gazda, miot egyéb foglalkozású ember is sok, csakugyan haszno, dolgot találhat. Többek közt például az idős jóslás, az adófizetés, korouaérték, anyakönyvvezetés, és számos egyéb dolog részletesen uieg van világítva. -- A mű ára 50 krajezár.

§. 8682 /1899 fksz. Hirdetmény. A nagyméltóságú m. kir. kereskedelemügyi miniszter • ur ez évi 40447. sz. körrendeletében azon tapasztalatnak ad kifejezést, hogy a vasárnapi munkaszünetet, különösen vidéken,nem tartják meg. E-. okból utasította az összes hazai hatóságokat, hogy e tekintetben fon- i tos törvényes rendelkezések szem előtt tar- ; tásával a törvényellenességek megtalálása iránt intézkedjenek. — Ezen kormányhatósági rendelet folyrán, mintán magam is nem egyszer tapasztaltam, hogy a hatóságunk területén akó kereskedők, iparosok, és más egyéb ipari munkával foglalkozók, a vasárnapi munka- szünetre vonatkozó 1891. évi XIII. t.-cz. I végrehajtása tárgyában 14 837./1892. sz. alatt ■J kiadott rendelet intézkedéseit nemcsak be nem 5 tartják, hanem sok esetben magok szorítják a ■ segéd és tanoncz személyzetet a tiltott időben való munkálkodásra, üzlethelyiségeiket nagyon sok esetben a megbatározott időn túl, akkor a ihatósági közeg felszólítására zárják be, — és jmunkaszünetet követő napon pedig előbb kezdik meg a foglalkozást, mint azt a hivatalos rendelet megengedi, — - figyelmeztetem az érdekelteket, miszerint a munkaszünetre vonatkozó törvényes rendelkezéseket annyival inkább tartsák és tartassák be, mert a kihágók ellen nem fogok késni az 1891. évi XIII. -.-CZ.6. §-ában foglalt büntetendő rendekezé- 1seket alkalmazni. — Szatmárnémeti. — Dr Korbay Károly, főkapitányt