Szatmár, 1900 (26. évfolyam, 1-49. szám)
1900-03-23 / 12. szám
tifttmár, ,11 fii. márcziut 23. XXVI. átfolyt». .12. TÁRSADALMI ÉS SZÉPIRODALMI HtTlLAP. X í. 4. MEGJELENIK UIMDM 8I0MBJLT0«. ELŐFIZETÉSI DIJAK: t(é*« árra . fc kar. <• i. , JUfjraáárra . i kar. 4* l félévra . . . S kar. 10 fl. i így kór» . . . • i dl . Bf ja» aia* ára It 11 ŐST (% m alMaaN.i páaaak, ralaaiat a kirátdai •a. áljai a laaak klaáóhi.aialákaa lm..áók_ •*»*•»»>, Daak-i« S. (a Taroikáaa «allall.'* Fal alá • aaarkaailS lakáaai Vwiiam/.wt *. »aa». kara a lap •aalla«»i rá'aaát áráafclá küliatitrk kaláaaáSt. »»♦ Kiadóhivatal: Z»jr7 Sajaiaá kimfTapaatája, Daak-tár J. aa. kara aa alóliatati a* hiráatáai áljak kiraaaaHa kiláaaáák. Uária.atatlan laralakat .fagaáaak al. mM HIKBCTCtIK DIJA; I Mgy garaaaá tar It II.; likkaaSrlaál 1# 0.» Var i -alwaa ,áa likkaaSráa klráatáaak kaáraaAkk ial4aal*j alall ráiakaak fal «ISlapai Saaláa a-Hata. « VTUMÍISSII a kára* kaaakaa garaaaá tar Hja M. g.---------------------------1 A fÓvárosi 1848—49-diki éi Kossuth-muzeurnról. Aa 1848—49-diki hős honvédeink, vértanúink éi Kosanth Lajos Atyánk emléktárgyainak múzeuma, a nemzet kegyeletnek legszebb tempjoma és legjobb iskolája a izeit baza szeretetnek. Háromezernél több emléktárgy; sok izáa olajfestéiű csatakép és arczkép, több ezerre iménó nyomtatott képek éi proklamácziók, aa •atbnségtÓl eWott zásxlők, honvédruhák, Koi- a tí Lajosnak csaknem összes torinói bútorai, tabblág tjpinden részéből összegyűjtött, ezernél kétféle Kossuth Lajos képek, kéziratai stb. képeiik a budapesti 1848—>49 emlékek gaaEnnf|| f hazafias intézménynek a péuz- Ogyiniszterium okmány bélyeg mentességet adott, és a kereskedelmi minisztérium megengedte a muzenrn kiadmányainak szétküldéséhez a bjrlnpbélyegek használását. A magyar bazafiság, vitézség és vértana- ság valódi templomának, a fővárosi 1848— 49-iki muzenmnnknak föntartói a muzenrn könyv, hangjegy- és képkiadványainak állandó vevői. A fővárosi 1849—49-iki musenmnnk megalapítása óta a legbecsesebb és legérdekesebb kiadmánya e múzeumnak most jelenik meg. — Az emberiség díszének, a magyar nemzet megváltójának, a mi dicső Kossuth Lajos Atyánknak 1848—49-iki arczképét adja ki a fővárosi 1848—49-iki museum, hazánk jobbjaiuak ajánlván azt a remek fénykép ut. leghívebb életnagy arczképét. Barabás, Marasztoni és több jeles mfi- viszszrajzolók litografálták 1849-bcn Kossuth Lajosnak életnagy képét, azonban azek, a ■a már csak ritkán látható képei nem élat- kick. E képekből még halvány fogalmat iám nyerhetüuk arról, hogy minő nagyszerű, felséges és rokonszenves arcza volt Kossuth Lajosnak. Á mi most kiadott képüDk Kossuth Lajosnak számos egykori Droguerrotypiei éa fónyképi nyomán készült, nagy asszonyunk Kossuth Lajos nővérének útmutatása és Kossuth Ferencinek, valamint több jele* festőművészeinek közreműködése mellett. Több évi utánjárás és sok áldozatok áráa most kiadott képűnk Koaautb Lajosnak egyetlen legtökéletesebb életnagy képe. A rtm^e és aagybeesi képek moieumuak érdekében vaiő megvételét melegek »jűoljik imaíiság tekintetében legjobb községeink, kasainóiak, olvasóköreink, egyleteink és mia- bdeakél magyarnak párt fogásába, ff. 40s kr. csekély árért E képaek holti áfa r* írt, éa 10 k> vagyii 11 korona less Hiúdén igaz jó magyarnak, — ha médiában áll —- szent kötelessége támogatni a fővárosi legnagyobb 1848—49 iki múzeumot midőn a jales főváros tanácsa múzeumunknak eddig birt helyiségét elvette, míg a német Qöthe mnzeumunk ingyenes diszhelyiséget adtak a derék fővárosban. Az 1848—49-iki dicső napoknak a most mltu ötvenéves jubileum alkalmából ma tikosén uagyobbszerfi emléke, mint az 1848 — 49-iki és Kossuth-mazeam, amelynek főtartóihoz, kiadványaink vevőihez fordulunk, tt- dslván, hogy a hősök éé vértanak e Past* beonának létezése inegizttnnék, ha országunk jobbjai nem támogatják azt. . Budapest, 1900, Hazafias tisztelettel: KR1VÁCSY JÓZSEF, 1848—48-iki honvéd - tüzér ezredorveg Kemárom-várának- v ttsérpsrancsaekj Gróf KREITH BÉLA, ss 1848—49-iki museamalapitéja. Nápoly. ■teza szeli át á képet, a világhírű nápo/y korzó, rajta tarka összevisszaságban ezerny ember: csukás barátok, haramiaképd laxzaro nik rongyos nteza-gyerkőezök, mag elegánaö hölgyek, urak, tolakodva, hömpölyögve. A korzó fölött szinte ott párázik, a rongyos sátrakban árult gyümölcsök kimondhatatlan édes, erős Illata. Mindenélőnek látszik itt szisate, magunknak is kedvünk kerekedik, hogy laazál- jaak az tűt|iib épült utczára, éa a kép alakjai kézé álljunk, ogy ájrs végigsétáljunk a felejthetetlen emlékű korzón. Oddább jönnek legkülönösebb formájú, szinű házak ezerizámr«, miadeufltt virág, gyümölcs és — roagy. Mikor végire érttak a képnek újra altiról kévéjük a néxelédést, mert es a kép «am •agad el magától, itt órák bosszant k«U ülni, hogy »indán szépségét végigélveaitk Hogy asta még teljesebb legyen az illa- zié az yes kezű Scőnchen olyan poumpdá előteret épített a képhez, azt sem tudjuk már vájjon nem igazi váréiban jártu»k-e mi? Aunyi való igaz, hogy szebb látnivaló régen nem volt Budapesten. A vidámság városa, honnan száműaték a gondot, melynek örege, ifja csak a jelenek él. hol a iegplegmatikasabb angol turisnt ék a legzordabb német professor it mosolygós- orczával lót-fut az utczákon, hol utó állók módjára csikarjak ki az idegen pénzét, de azt is oly kedveseu cselekszik meg, hogy még akkor sem haragszunk rájuk, mikor hazatérőben már csak épen a vasúti biliétára hagynak pénzt a tárczánkban . .. A pestis betegség ismertetési. ▲ balUgy tniuisztariucd. által kiadott aáfsiart ismertetés. — Ezt a karakteristikus város, a maga rikító színá házaival, háromszáz templomával, történelmi nevezetességű középületeivel, pompás parkjaival, páratlan szép keretben ; a tenger, a tfizozádó Vezúv, a mindig havat hegy- lánczok közepeit, — tehát egész Nápolyt és vidékét, teméutelen házával, utczáin a nyüzsgő alakok sokaságával — festette meg csodálatos igazi német buzgósággal, roppant teknikára- megkapó plasztikával, — egy müncheni fes tőkből álló konsorcium. A tájképrészletet — * művészi körökben náluuk is jói ismert Schönchen Zsigmond, az igurális részt Fleiseher Fülöp festő tánár, az ismert bécsi császári jubiláns, kép megalkotója festette. Felérve a pódiumra, egy délszaki növényzettel teli, gyönyörű park előtt találjuk magunkat, mögötte a sűrű tenger kékje terül el, a háttérben s sűrű füatöt okidé félelmetes tűzhányó. Jobbról szinte kőből épült házaknak tetszf 1. A pestis ragadós betegség, mely azáltal támad, hogy egy bizonyos betegséget okozó csira (a pestis bacillus) bejut az emberi testbe. 2. A pestis lázas betegség, melynél a láz vagy hirtelen, vagy rövid ideig tartó általál nos roszullét után lép, és mely a megbeteglá lés 3—5-ik napján legtöbbször halállal vég födik, a belőle felgyógyultaknál pedig külüa- éle enyhébb, vagy súlyosabb utóbajokat hagy maga után. Pestis betegeknél szemközöké érrerés nagy szaporasága, a reröerek feszülésének elernyedése, mire csakhamar nagyfokú- gyengeség és részvétlenség következik. A pestis betegségnek a fertőzés helye és mérve »sonnt, többféle alakja van. Leggyakoribb a mirigyes pestis, melynél jellemző a ezombe. hajlásban, a hónajban, vagy a nyakon lev egy, vagy több nyirok-mirigy fájdalmas meg* duzzadása. Ennél az alaknál a betegség tetőfokát legtöbbnyire már az első napon eléri. A betegség további lefolyásában rendszerűt vérkiömlések mutatkoznak a nyálkahártyákban (vérvizellés, fekete-barna anyagok kiürülése, hányás és székletét utján), ritkábba* a bőrben. Ha a beteg a betegség első napján meg nem hal, akkor a mirigydagauat elgo^ uyesedhetik, vagy el is oszolhat. I íj á
