Szatmár, 1900 (26. évfolyam, 1-49. szám)

1900-03-17 / 11. szám

Szafmir, 1906. märzius 17. XXVI. ávftlfia. TÁRSADALMI ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. ■*» ^ 4. MEGJELENIK MIMDM SZOMBATON ELŐFIZETÉS «(••i é»r. tel.M. . . DIJAK: t k«r. 6» fl. j X.gjeSírr« . J kor. 4* I ... I kor. ÍO fl. | Kgjr hór« . . . S ' lil . Ujj.« ...» ár« Í9 fi. L'f7 M olMtct.si p«o>ek, valamint a hirdtt.U •tk. dijak . iap.k kiadóhivatalában fiaaiendök^ S*»lmaroii, Útiak ui 3. •>. (a varoaháia mellett.'" r.loli. •inkuiii laktaa: Viriamartj-aMa 4. ’ kora o lap tiellami rónát órtakli köiloaaáay.k kőldoadit. |í ! i D Ó N I V ATAL: f *«Ío*»é ktajrray-Amdája, Dóik-tár 3. m , kora aa olóliotá.i áo kirdotá.t dijak bánataira köldodáó'k. ' Bnriatatotloa lorolekot men» .fogadónk »I. mg . hirdetések dija: itgj garaaoad tar II fl.; tikkiairlaál |t «. —. far **la.t áa tábbaiiröf klrdotáaak kadroatkk Midtől*, alatt rálolnok /ti áldlogoa liotái aellett» 4 i^vTitvoviniii-..;. a káros tavába« ganaand aar ». $. Minden igaz jó magyarnak, — ha mód­iiban áll — szent kötelessége támogatni a fővárosi legnagyobb 1848—49 iki múzeumot midőn a j<sles főráros tanácsa múzeumunknak sddig birt helyiségét elvette, inig a német Ööthe múzeumunk ingyenes diszhelyiséget adtak a derék fővárosban. Az 1848—49-iki dicső napoknak amott rnltu ötTenévea jubileum alkalmából ma min­ősen nagyobbszerű emléke, mint az 1848 — 49-iki és Kossuth-muzeum, amelynek föntar- tóiboz, kiadványaink Tevőihez fordulunk, ti- dalván, hogy a hősök él vértanuk e Paat- heouának létezése megszűnnék, ha országúik jobbjai nőm támogatják azt. Budapest, 1900, Hazafias tisztelettel: KR1VÁCSY JÓZSEF, 1848—49-iki honvéd-tlizérezredorve* Komárom-várának v ttsérparancsnokj Gróf KREITU BÉLA, as 1848— 49-iki muxeu*alapítója. Nápoly. A vidámság városa, honnan azámüaték a gondot, melynek örege, ifja csak a jelenek ;1. hol a logplegmaíikasabb aagol turisnt ék i legzordabb német professor it mosolygós- orczával lót-fut a* utczákon, hol utó állók módjára csikarják ki az idegen pénzét, de azt is oly kedveseu cselekszik meg, hogy még akkor sem haragszunk rájuk, mikor bazatérő- ben már csak épen a vasúti biliétára hagy­nak pénzt a tárczánkbau . .. Ezt a karakteristikus város, a maga ri­kító színű házaival, háromszáz templomával, történelmi nevezetességű középületeivel, pom­pás parkjaival, páratlan szép keretben ; a ten­ger, a tűr.oaádó Vezúv, a mindig havas liegy- lánczok közepeit, — tehát egész Nápolyt és vidékét, töméntelen házával, utczáiu a nyüzsgő alakok sokaságával — festette meg csodálatos igazi német . buzgósággal, roppant tekmkáva- megkapó plasztikával, — egy müncheni ies tőkből álló konsorcinm. . A tájképrészletet — a művészi körökben oáluuk is jói ismert Schönchen Zsigmond, az igurális részt Fleiseher Fülöp festő tanár, az smert bécsi caászári jubiláris kép megalko­tója festette. ’ v . Felérve a pódiumra, egy délszaki növény­zettel teli, gyönyörű park előtt találjuk má­junkat, mögötte a sűrű tenger kékje terül el, a háttérben 8 sűrű füstöt okádó félelme­tes tűzhányó. Jobbról szinte kőből épült házaknak tetszc r nteza »äefi át á képet, a világhírű nápolf korzó, rajta tarka Összevisszaságban ezernyi ember: csuhás barátok, haramiaképi lazzaro- nik rongyos nteza-gyerkőezök, meg elegánső hölgy ék, urak, tolakodva, hömpölyögve. A korzó fölött szinte ott párázik, a rongyos sátrakban árult gyümölcsök kimondhatatlan édes, erős Illata, Mindenélőnek látszik itt szisnte, Hu­gónknak is kedvünk kerekedik, hogy leszál- jank az tótftuk épült utczára, és a kép alak­jai közé álljunk, ogy újra végigsétáljunk a felejthetetlen emlékű korzón. Oddább jönnek legkülönösebb formájú, szinfi házak ezerszámra, miadeufitt virág, gyümölcs és —rongy. Mikor végire értünk a képnek újra elll- ről kezdjük a nézelődést, mert ez a kép nem enged el magától, itt órák hosazaat kell ülni, hogy miudeu szépségét végigélvezzik Hogy azta még teljesebb legyen az illa - zió az yes kezű Scónchen olyan ponapás előteret épített a képhez, azt sem tudjuk aár vájjon nem igazi városban jártunk-e mi? Annyi való igaz, hogy szebb látnivaló ré­gen nem volt Budapesten. A pestis betegség ismertetés«. — A belttgymiaissteriutn által kiadott ítpmrt ismertetés. — 1. A pestis ragadós betegség, mely azáltal támad, hogy egy bizonyos betegséget okozó csira (a pestis bacillus) bejut az emberi testbe. 2. A pestis lázas betegség, melynél a láz vagy hirtelen, vagy rövid ideig tartó általál uos roszullét után lép, és mely a megbeteglá lés 3—5-ik napján legtöbbször halállal vég födik, a belőle felgyógyultaknál pedig kllön- éle enyhébb, vagy súlyosabb utóbajokat hagy maga után. Pestis betegekuél szembeszökő érverés nagy szaporasága, a veröerak feszü­lésének elernyedése, m're csakhamar nagyfokú- gyengeség és részvétlenség következik. A pestis betegségnek a fertőzés helye és mérve aze- rint, többféle alakja van. Leggyakoribb a mirigyes pestis, melynél jellemző a czombe_ hajlásban, a hónajban, vagy a uyakoa levj egy, vagy több nyirok-mirigy fájdalmas meg_ duzzadása. Ennél az alaknál a betegség tető fokát legtöbbuyire már az első napon eléri' A betegség további lefolyásában rendsze­rint vérkiömlések mutatkoznak a uyilkahár- tyákban (vérvizellés, fekete-barna anyagok ki­ürülése, hányás és székletét utján), ritkábba* a bőrben. Ha a beteg a betegség első napján m 'g nem hal, akkor a mirigydaganat elga-, nyesedhetik, vagy el is oszolhat. A íővarosi 1848—49-diki és Kossutk-muzeuiiiról­i Az 1848—49-iiki hős houvédeink, vér­tanúink és Kossuth Lajos Atyánk emléktár­gyainak múzeuma, a nemzet kegyeletnek,, leg-i szebb temploma és legjobb, iskolája a szent: hazaszeretetnek. Háromezernél több emléktárgy; sok szá* olajfestésű csatakép éa arczkép, több czerr* ímenő nyomtatott képek és proklamácziók, az suthuségtöl elvett zászlók, boavédriiMk, Kos- a vi Lajosnak csaknem összes torinói bútorai, trtbblág minden részéből összegyűjtött, ezernél képefele Kossuth Lajos képek, kéziratai stb. képezik a budapesti 1848—49 emlékek gaz­dag múzeumát. Ennek a hazafias intézménynek a pénz­ügymisztérium okmánybélyeg mentességei adott, és a kereskedelmi minisztérium meg­engedte a múzeum kiadmányainak szétküldé­séhez a hirlapbélyegek használását. A magyar bazatiság, vitézség- éa vértana- tág valódi templomának, a fővárosi 1848 —- 49-iki muzeuinuoknak föntartói a muzenm könyv, hangjegy- és képkiadványaiuak ál­landó vevői. A fővárosi 1849 — 49 iki múzeumunk meg­alapítása óta a legbecsesebb és legérdeke­sebb kiadmánya e múzeumnak most jelenik- meg. — Az emberiség díszének, a magyar nemzet megváltójának, a n.i dicső Kossuth Lajos Atyánknak 1848—49-iki arczképét adja ki a fővárosi 1848—49-iki muzeum, hazánk jobbjainak ajánlván ezt a remek fénykép ut. leghívebb életnagy arczképét. Barabás, Marasztoni és több jeles ffiú-j viszszrajzolók litografálták 1849-ben Kossuth' Lajosnak életnagy képét, azonban azek, a ma már csak ritkán látható képeA nem élot- liűek. E képekből még halvány fogaimat sem nyerhettük arról, hogy minő nagyszerű, fel­séges és rokonszenves arcza volt Kossuth La­josnak. ' A mi most kiadott képünk-Kossuth La­josnak számos egykori Drognerrötypiei és fényképi nyomán készült, uagj asszonyunk Kos­suth Lajos nővérének Dtmutatása és Kossuth Ferencinek, valamint több jeles festőművé­szeinek közreműködése mellett. Több évi utánjárás és sok áídöifttok árán most kiadott képünk Kossuth Lajosnak egyet­len legtökéletesebb életnagy képe. A rém ja éa nsgybacsű képek muaenmuak érdekéhen vaiő megvételét melegei ajánljak haiafiság tekintetében legjobb községeink, kaszinóink, olvasóköreiük, egyleteink él mia- bu'enkél magyarnak pártfogásába, 3 f . 40 kr. csekély árut. E képnek bolti Ara r» frt ét 50 kr vagyis 11 korona lan

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents