Szatmár, 1900 (26. évfolyam, 1-49. szám)

1900-02-10 / 6. szám

XXVI. év folyam. 6. szám. S Z A T M í R. 1900- febzuárins 10. 3 — Az iij ^oronaérték. A pénzügyminisz­ter körreudeiote szerint a magyar és osztrák veretii ötkoronás érmek minden a korona- értékben teljesítendő fizetésnél névértékűkben logadandók el az állami pénztárak azokat korlátlan mennyiségben tartoznak elfogadni Magánfelek nevéhez a köronaértékbei* teljesí­tendő fizetések névértekkel számított ötkoro­nás érmekkel történhetik; a fél azonban nincs kötelezve ötkoronásokat 150 korona összegen túl ttzetéskép elfogadni. Magánfelek kezéhez a koronáéitékebn teljesítendő fizetések név­értékűéi számított egykoronás érmekkel is történhetik, — a fél azonban nem köteles 50 koronánál magasabb összeget egy koronásokban fizetéskép elfogadni. A magyar, vagv osztrák veretű, níkkelérmek, azaz húsz és filléresnek mindezen fizetősnél, amely korouaértékben tel­jesítendő névértékűén elfogadandők. az áliami pénztárak egy és ugyanazon íülől 10 koro­nánál uagyobb összeget ily mértékbeli nem tartoznak elfogadni, hasonlóképen tói sem kö­teles 10 koruáuát magasabb Összeget «’.fo­gadni flzetésképen nikkelérmek ben. A magyar és oszrák veretű bronzérmek, azaz a két- és egy-filleresek minden fizetésnél, mely korona- é’tékbeu teljesítendő, névéi téliben eifogadau- dók Az állami pénztárak és hivatalok egy ,és ugyanazon feltől tiz koronánál nagyobb össze/ get iiy ért 'kbeu ne.n tartoznak elfogadni. A fél azonban köteles egy koronánál nagyobb összeget bronzérmekben íizetésüépen elfogadni. — Honvéd-szobor-emlék Sei me ez bányán Mint értesülünk, Selmeczbánya város le’kes közönsége egy monumentális honvéd-szobor felallitá-át vette tervbe a szabadságba! ez hő­seinek emlékére. A gyűjtések irányában már nagyban folynak,az ügyet Ocsovai Ocsovszky Vilmosáé, Selmeczbánya volt polgármesterének özvegye vette kezébe több derék honleány vezetésével. Midőn e hirt közreadjuk, párto­lókig foglalunk állást a nemes eszme mellett. — Ki lelkesül a hazaszeretetnek e magaszstos megnyilatkozásán, járuljon hozzá fillérjeivel. A gyűjtemények Ocsovai Ocsovszky Vilmosné úrnő, vagy a városi pénztár czi- mére Se’meczbányára küldendők. Az adomá­nyokat hirlapilag nyugtázzuk. — Érdekes látogatója volt múlt hó 30 án a gróf Esterházy Géza-féle cognac gyárnak, mely most már keletre is sikeresen exportál, Abdullah lien Sayd Tarik tifliszi kereskedő személyében, ki európai üzleti útjában Buda­pestié is betért, hogy többek közö.t, nevezett gyár fóképviselősegét is megszerezze magának. Sárkány Arnold vezérigazgató ama kérdésére, hogy nuképeu fogja összeegyeztetni a nagy mennyiségben vásárolt cognac eladását a Ko­rán tilalmával, mosolyogva válaszolt a barna kerekedő: „Italnak tilos, de hát segítünk magunkon s recipén iratunk cognacot a dok- •orral, orvosságot szedni pedig a Korán nem tiltja !“ §. Dreyfuss levele. Érdekes levelet kapott a minap a Magyar humorisztikus naptár szer­kesztősége. A levél a következő: „Uraim! Az önök naptára csudákat mi veit. A mire a világ leghíresebb orvosai, a forró égalj nem voltak képesek, t. i., hogy életkedvemet vissza­adják, azt az önök naptára egy csapásra megtette. Megrendeltem, és azóta házam cseng a kaczagástól. Louise feleségem nem is olvas mást, Pierre fiam és Louise leányom pedig egész nap veszekednek , mert mindegyik előbb szeretné olvasni a naptárt. — Kérek azonnal még egy példányt, mert a folytonos használattól igen elrongyolódott.® — E levél­hez c^ak aunyit füzünk hozzá, hogy e nap­tárból, mig a készlet tart, 30 krajczárérl bérmentve küld egy példányt a „Magyar hu- morisztikus- naptár“ szerkesztősége, Budapest, V., Honvéd-utcza 4. — 1Ó&3.1^439Í% ,fk. émm. Hirdetmény. A : szatmár-erdődi helyi érdekű va ut igazgató­ságának hatóságunkhoz intézett átiratainál tudomásomra jutott, — .hogy az. emlí­tett vasútvonalon szándékosan, vagy gondat­lanságból oly cselekmények követtetnek el, melyek következményükben nemcsak a vasúti közlekedést, hanem az életbiztonságot is nagy­mértékben veszélyeztetik. —Midőn a közön­séget, a törvényekbe ütköző ilynemű cselek­ményektől való tartózkodásra figyelmeztetem, egyúttal a törvényes rendelkezéseket tudomás­vétel és alkalmazkodás végett, az alábbiak­ban azzal teszem közhírré, hogy előfordul­ható panasz esetén a törvények büntető ha­tározata a legszigorúbban fog álkalmaztatni. —1878. évi V. t.-cz. — 434. §. A ki vasúti pályának vagy más hajónak, vagy ezek­hez tartozó tárgynak szándékos megrongálása által a vasúton, vagy á hájón levő személye­ket vagy árukat veszélynek teszi ki : a köz- veszéiyű megrongálás bűntettét követi el, és öt évig terjedhető fegyházzal büntetendő. !— 435. §. Hí az előbbi szakaszban meg­jelölt bűntett következtében súlyos testi- sértés történt: a tettes öt évtől tiz évig terjed­hető fegyházzal, ■*— ha pédig valakinek ha­lála okoztafoft, amennyiben gyilkosság nem forog fenn : életfogytig tartó fegyházzal bün­tetendő, -r- 1879. évi XL. t;-cz. 129. §. Egy hónapig terjedhető elzárással és 200 forint pénzbüntetéssel büntetendő : a ki a gőz-, vagy más gépekre, mozdonyokra, vaspályákra vo­natkozó, az életbiztonság, az egészség alkalma végett kiadott rendeletet, vagy szabályrende­letet megszegi. — 212. §. A ki vaspályán, vagy abba tartozó épületekben a biztonság szempontjából kiadott rendeletet, vagy intéz- kedést, — miután a felügyelő személyzet által figyelmeztetve lett, — megszegi, ötven-fo­rintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. — Kelt Szatmárnémeti, 1900. januárius 12. Dr. Korbay Károly, főkapitány. & l t )* f'* h . — Közismert tény, hogy a dadogok fő­leg ha izgatottak; nem képesek egy szót sem kiejteni. Ilyenkor legegyszerűbben oly formán segít magán az ember, ha a dádc^ót felszó­lítja, hogy énekelve mondja el, a mit mon­dani akar. Tragikomikus .hasonló eset történt a minap egyik tiszaparti községben. Az o^ui gyógyszerész ^Eszter -pevfi 7 éves .leánykája anyja engedelmével felment a ^J^ÍIsra a ruhát felaggató cseléddel. Egyszerre'" beszalad a 9 éves Pistika, elrémült arczczal mondaná, ha tudná — mert dadogó — hogy „le-le-e-e- e-ett a-az Esz-Esz-EsztEsz-Esz — —Jesus- Mária ! kiált az anyja abban az ijedelemben, hogy Esztike leesett 9 padlásról. Rohan az udvarra, de nem látja Esztikét, visszaszalad a szobába s kérdi Pistikét, hová esett, hol van ? de Pistike csak hörög, mig végre rá­szól az anyja, énekeld, a mit inondáöi,akarsz, és Pistike vigán énekli Iz Uram, uram, bíró uram, kendet arra kérem dallamán : Leesett az Eszterházy-cogaac az állványról ........ * 7095/1899. fksz. Figyelmeztetés. Skat-' i inárnémeti szab kir. város tanácsának 'f. hó 11-én 6679/99. szám a. hozott végzése alap­ján tudomására juttatom úgy azoknak, kik baromfiakat nagyban, illetve Budapestre szál­lítás czéljából vásárolnak, valamint azoknak, kik baromfiakat helyben való viszonteladás czéljából vesznek, miszerint bevásárlásaikat,, vasár- és szerdai napokon csakis reggeli 9 órán. (,pl eszközölhetik. Ezen rpjídelkezés betartására említett üzéfeket annyival inkább figyelmeztetem, mivel a tilalom áthágóit ugyancsak a városi tanács meghagyása foly­tán 9018/1890. fksz a. kiadott végzés alap­ján 25 írtig terjedhető pénzbüntetéssel, vagy annak megfelelő elzárással lepiíék kénytelen büntetni. Szatmárnémeti. Dr. Korbay Károly főkapitány. — OLGA, regény, irta Verner Gyula., A magyar föld mély szoretete, mely a termő talajhoz, ' a honi röghöz fűződik, adja meg Werner Gyula minden regényének azt a ben- sőséget, a mely őt megkülönbözteti a minden áramlatban evező irótársaitól. OLGA czíraű regénye is, mely most jelent meg Singor és Wolfner Egyetemes Regénytárában, — híven visszatükrözi azt a rajongó szeretetet. Díszes kerete a szép és fenkök érzésnek agy min­den izében érdekes történet, amely egy fiatal leány lelki fejlődését jól talált vonásokkal megrajzolja.—Á kétkötetes regény ára piros vászónkötésb en 1 forint. *A Szatmármegyei Napiár II ik évfolyama megjelent bő és változatos tartalommal.Szat­mármegyei emberre nézve megbecsüUietetlen, hogy e naptárban mindenféle olyan hivatalt megtalálhat, amire neki szüksége van. A tiszti czimtár ezuttal a pénzintézetekkel, ügynök­ségekkel, lapokkal is ki van bővítve, s kiter­jed a közigazgatás, igazságszolgáltatás stb- minden ágazatára. A szépirodalmi rész színe­zetén sokkal bővebb, mint tavaly volt. Tíz nyomtatott ivet tesz ki az egész mű, s ebből 7 a szépirodalomnak vau szánva. Közli az al­ispánnak, Nagy Lászlónak, terjedelmes é valóban pompásan megírt életrajzát három nagykárolyi iró tollából, a megyében lezajlott Petőfi ünnepélyeket, a vármegyei élet főbb adatait — Közleményt hoz Nagy Lászlótól, Papp Bélától, Steinkogler Jánostól, Domahidy Amáliától, Münnich Sándortól, Szelleme Gé­zától, Bandisz Jenőtől, Révész Jánostól, Né­meth Józseftől, Koinorócy Ivántól, Lukács­tól. Olsavszky Viktortól, Gellért Endrétől.— Költeményeket : Báró ti, F. Varga Lajos, Incze Lajos, Armand- és másoktól. Találunk benne komoly történelmi tanulmányokat, tréfás el­beszéléseket, eredeti rajzokat, s kiváló fordí­tásokat. Értékes része a naptárnak a „Hasznos tudnivalók“, melyben úgy a gazda, mint egyéb foglalkozású ember is sok, csakugyan haszno, dolgot találhat. Többek közt például az idős jóslás, az adófizetés, koron térték, anyakönyv­vezetés, és számos egyéb dolog részletesen- meg van világítva -- A mű ára 50 krajezár. ,§. 8682./1899 fksz. Hirdetmény. A nagy- méltóságú m. kir. kereskedelemügyi miniszter ur ez évi 40447 sz. körrendeletében azon tapasztalatnak ad kifejezést, bogy a vasár­napi munkasziiuetet, különösen vidéken, nem tartják meg. Ez okból utasította az összes hazai hatóságokat, hogy e tekintetben fon­tos törvényes rendelkezések szem előtt tar­tásával a törvényellenességek megtalálása iránt intézkedjenek. —- Ezen kormányhatósági ren­delet folytán, miután magam is nem egyszer tapasztaltam, hogy a hatóságunk területén lakó kereskedők, iparosok, és más egyéb ipari munkával foglalkozók, a vasárnapi munka­szünetre vonatkozó 1891. évi XIII. t.-cz. végrehajtása tárgyában 14 837./1892. sz alatt kiadott rendelet intézkedéseit nemcsak be nem tartják, hanem sok esetben magok szorítják a segéd és tanoncz személyzetet a tiltott időben való munkálkodásra, üzlethelyiségeiket nagyon sok esetben a meghatározott időn túl, akkor a hatósági közeg felszólítására zárják he, — és munkaszünetet követő napon pedig előbb kezdik meg a foglalkozást, mint azt a hiva­talos rendelet megengedi, — • figyelmeztetem az érdekelteket, miszerint a munkaszünetre vonatkozó törvényes rendelkezéseket annyi vaí inkább tartsák és tartassák be, mert a kihá­gók ellen nem fogok késni az 1891. évi XIII. t-.-cz.6. §-ában foglalt büntetendő rendelkezé­seket alkalmazni — Szatmárnémeti. — Dr Korbay Károly, főkapitány.

Next

/
Thumbnails
Contents