Szatmár, 1900 (26. évfolyam, 1-49. szám)

1900-12-02 / 46. szám

Ssatmár, 1900. Deczember 2.

4

TÁRSADALMI ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP.

MEGJELENIK MINDEN SZOMBÁTOrt

ELŐFIZETÉSI DIJAK:

rgé.s é*r. . é kor. 60 11. ; S.gj.g.rr. . 1 kor. 40 I ... 3 kor. <0 fi. i Égj hars ... Öl i. . Kg;«, ins srs 30 ti.

fT Úgy ss sl&iretéii pénxek, rslsmint s hirSst.d •ti. 4iJ»k s Jipok kisdóhirstslsbsn üs»ieiidös_ Ss»i*»ron, Desk-téi 3. sí. (s vsrorhsss mell.tt.i"

T

V-s

Felelős sxsrkamá lakút. Vsröiairty-utM S. its*, hors o l.p ss.II.mi róixst «rd.klA köslsmsnysk ksIdssdAk.

jílADÓHIVUTAL:

»ajj- UjoMÍ k«arTB7«aásjs, Ussk-tsr i. n, Uors ss slödsstasi a> hird.tói díjsk kérasstrs ksldaadá*. li.nueit.tl«. taraiakat »»» rtagsdask al. W

(HABET ESEK DIJA:

kgy gsrmaad tar 13 fi : tikhrsárisál 10 fi. — far. i.laia• •• tahiasarsa Sird.t.rak kasraaiia faii.'.l stall tá'.ataak fal .Ii'.<r> Italéi a.ll.ts.

VTIlT.TaniIi

s kára« baaskai garmaué sár dija 90 N

r

DAL

Keresem a vigasztalást,

Nem találok bánatnál mást, Keresem bor mámorában, Más lány szeme sugarában. De vigaszt sehol sem lelek.

Mi az élet te nélküled ?

> < .

Két csillag volt fent az égen. Szerették ők egymást régen. Szerelem volt ragyogásuk, Szerelem volt vágyódásuk.

És a mikor találkoztak,

A mélységbe lehullottak.

— rd. —

* Kai ' hreiiu'r Hölgy Naptár 1901.“

Ar. ismert Kathreiner-czég még minden j é> ben egy-efj feltflnést keltő, s művésziéi ki- I vitelű bájos képet közöitetett a naptárakban, a melyeknek egyikét-másikát bizonyára mia- dcuki szívesen őrizett meg emlékezetében.

Ez új évre szintén egy o'y elragadóan bájos kökényizemfi gyermek fejecskével kedveskedik, a milyennél szebbet elképzelni sem lehet.

Ezúttal azon ban.Kathreiner még egy másik, egészben különleges, rendkívül tetszetős, előkelő irodalmi újévi ajándékkal lép vevői elé. —

.Kathreiner Hölgy Naptár 1901. évre*j 1 czim alatt egy csinosan kiállított, kedves kis' Almanach jelent meg, a mely élénken emlékeztet nagymamáinknál’ annyira kedvelt gyémánt kiadású lyrai költamény kötetkékre.

Ez it teljes joggal „Hölgy Naptárinak czimzett uiűvecsker a naptári részén kiről, ismeriiróink igen érdek-e» — és irodalmi- becsesei bíró közleményeinek egész sorozatát hozza.

A „Beköszöntő* vers ebnere igét a múltban, reuíénynyel kecseg st a jövób h.

Haagulstteljesen ecseteli az utolsó farsangi estét Martos Ferenc/ .Car'u»val halála* ezimü versében.

Modern kis elbeszélői „ A huszár“ Molnár Feiciicztől.

Szeiencsi Gyula ,Kró«i séták*; Esküvőn* Nikolótól; .Uniformisban* Ralit Miklóstól „Hangulat* Pásztor Árpádtól — «.ind oieg sunyi bájos kis versikék.

Rákosi Viktornak egy elbesxélésével is találkozunk : „Aromái őrült“, a melyben szerző kdlemes'-n szórakoztat ismert jóizű Immo rá vak

Végül „Ötletek“ czim Hait egy cs in • vig és komoly gondola', — c*zmeforgácsök, tréfás kérdések és feleletek, adomák stb., stb.

A szimiyonidu CzimUépi-kröl, Trenrin A., akadémiai mes'erművé, ükcilvés rvgét olvas a -szemlélő : A Kis *zoba abhna a *tt a játs/.a- dozisban eltanult kts gö.nlír tűriü gyérnél

Vövösmarthy Mihály.

A magyar költők atyjának 100 éves születésnapját ünnepeljük. Igaz honfi öröm tölti ti szikünket, hogy ebbeu a nagy nemzeti ünnepben oly általános lelkesedéssel veszi kj részét a nemzet a »raja- nagyja.

Hiszen minden uemzeti ünuepünkön velünk vau s nagy költő szelleme, vele harsog juk annyiszor ét mindig biztatóbban :

.Megfogyva bár, de tőrve nem,

Él nemzet e hazán 1“

Vörösmarthy Mihály irodalmi működésé-1 ben a legtökéletesebb kifejezésre hozta azt a nevezetes jelszót, j hogy .nyelvében ól a nemzet!* Ö, mint magyar költő, azt a helyet lölté be, és azt a szerepet vitte egy jó emberöltőn át, a mit a nemzet politikai életében Széchényi István képviselt, és mit a leg-! nag) obit magyar azzal a bizalomkeltő jel- 1 mondatával jól fejezett ki, hogy: Magyar- j ország nem volt, hanem lesz!

A magyar nemzetnek ez a két nagysága majdnem egy időben tűnik fel, — s midón a kohó 1838, a „Szózat“ot megírta, már diadalra emelte irodalmunkban a nemzeti irányt,! mint a hogy öntud itra ébresztette Széchényi István a néhány évvel előbb megjelent „Hi- ' tel“ czimű epochalis röpiratával a magyar nemzet egész jioliiikai életét.

Az a 2f> év Magyarország történetéből.; 1822 1P48-), melyet később Horváth Mi

lialy oly szépeit megrajzolt, a magyar s/cl- lemónások löriénete volt, kik a magyar nemzet számára olv kincset halmoztak össze, — mel\nek kamataiból nemes ik megélni, de gazdagodni is tud, immár a második emberöltő. Enuek a kornak egyik legnagyobb alakia, sőt kimondhattuk bátrán, hogy mint köllő, korán ik mestere volt Vörösmarthy Mihály.

Jóformán senkit sem (alatt maga előtt, kitől utiut magyar nemzeti ró tanult volna: őt a mesterköilőt saját ihlete és a magyar géniusz teremtette. Szent áhítattal állította fel az oltárt a magyarok Istenének; remek hős költeményében a Hadúr meuuydörög, a daliás Árpád és hős utódat száguldanak a haza terein: meghódítottak újból a hazát, a magyar szivekből száműztek az idegen bálványokat.

Annyi bájjal, annyi költői szépséggel még soha sem írt magyar költő; s a mi a költőt nyelvet illeti, meg mi is a fölülinuLhatatlan mester. És ebben vau a másik nagy érdeme, Igaz, hogy mint drámaírót meg kortársai is j fölülmúltak, mint lyrikust nem sokára túlszárnyalta Petőfi Sándor, mint epikust túlszárnyalt* Arany János, de a kisebb keltői jlbeszélésekben (lyrikoepica) mai u apig övé íz ilső babérkoszorú, de hazafias iyrája is <rttői fenség és igazság tekintetében a szép tölteni nyék remeg mmtaképer maradtak.

Miut költő o volt a magyar nemzeti szelem leghatalmasabb ébresztője, a nemzeti skolu mestere és úttörője, példanykópe a iital költő generálónak. A legnagyobb költő tolt* a kinél nagyobb hatást költő még oeai gyakorolt nemzetére; ez a hatás nemcsak a íemzet tömegére, vezéregyéniségeire is kilátóit : a nemzet jó-delkü prófétájának tar- ották öt Eötvös József, Deák Fereucz a lüknek meghitt barátja volt. |

Á nagy kö'tő, mint ember i- nagy volt : valódi an iqie jelen, — mikul i u :IküI való nemes leljk ; a honfi r* iiények lek oly bö- foirása lobogo t lakénen, melyből egy e^ész nemzet tudott táplálkoi/i; a gyas/.o« idők na|)ja bau oly mély h *utib inat vett erőt rajt i, mely egyszerr# rtsszelö-t* testit és 1:1 sőt. A nemzet szive volt o: vórz tt a szív, de nem tudott azért lemoudaui. Hattyú dalában meg egyszer felzokog: j

„ Lesz még ünnep ezen a világon !*

És jóilata beteljesült.

Legyen áldott ér:e dicső emléket

Sz.

Humor és vigasz tűi ás.

Régi hites magyarázata a fouyere uényneh az, hogy olyan nyereaiiny, a melyet unitiig más üt meg Vau ebb -n a dofiaiczióban le- mondás is, de több benne a iuriliör. Különben is soüat fogalkoiik a'iumor a főnyeremény- nyel. Hiszen nem is kerülhette ki. Annak a nagy epekedésnek ttyoinbati, a mely a főnyereiitéuyi varja, okvetlenül meg kellett jelennie a maga v, gasztaló tréfájával Hisz -n mm malc-ik ú: meg a főnyereményt, — mint a h»:yue;u isi iUbe'i meg. Vauink mellék rvére «lények is azak - nau kell hogy gazdájuk akadjon.

Sőt vannak olyan sorsjegyek is. a melyekre egv.szermáskor n mii iu-tött nyeremény .

Hiszen azár' a valószínűségnek űzi te a sót' íölás, ts mm is bizonyosságé Nos, azoknak a megvíga ztalására, a kit ugyancsak re »élték a fanyieményt, de nem iitötek meg, siet a--------------" 1 ' ■ ----■r-'ULtL-gam-