Szatmár, 1900 (26. évfolyam, 1-49. szám)

1900-11-10 / 42. szám

Szia»* ár, I9Ű0.

November :0

' ■ “•■ \

XXVI; évrotyani í v\v’j •' í

41 szám r>í

•

TAHSADALMÍ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP.

4

MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON

#vre

télé v te .

ELŐFIZETÉSI DIJAK:

í> kor. 60 ti. Negyedévre . i kor. 40 j

2 kor. 80 fi. : Kgy hóra . . . 6 » .0 . Egye« saaiL ura 20 ti.

l’gy az előfizetési pénzeik, valamint a hirdeti ,i • ik dijak e lupok kiatióhi vatala&ai« lifteieiidöi bzaituanm, i)eak:téi 6. az. {a vttróisháza melletf,

ír

FelclAs szerke.ztü lakáé:.: Vorö. Jaurty-utea á. szám. HIRDETÉSEK DIJA!

hrw« P lep ii.ll.aii ránét áréaktó knilamény.k küld.adék. u,gy gsrmond sor 12 fi ; többsiörioél 10 fi. — Tar. >

«lines eo többszörös birdeiusek kedvezőbb reltiéul 1 |ÍUDÓH1V*T*L: ! *■»** tétetnek fel előleg«* die.;» mellett. A4

itaij- X.aj9 3nó kotty vjeyű2a.iiája, Deák-tér 3. ax.,

Unva at elnutetéai ea Inrtleteai dijak benne «Ire küldendők- líertpeatetlei; leveleket nem .lugaduok el.

8TH T-T SISIV:

t három hasábét garuanud tar dija ."i. f!.

r

a főnyreményt, de ne n ii ötek mag, niei a tréfálkozó humor. Az, a mely mosolyogva mő kázik a csalódáson és nem temeti el a reménységet.

Ennek a sorsolási humornak elébb idézett mondása, az t. i. hogy a fő nyer. eméuy olyan nyeremény, a melyét más üt meg. újabban va L mely es mórlo.iusri sz »Igáit rá Azóta t. i.. a mióta aa emberek már nem 1 teljesen vak kis lottót, és ne w is a s/.eiyélyes igérvéuvnyel keresik a Szerencs ít, haue n a? észszerűbb, ki* száinitható osztálysosrsjegyekc^várják a magas- főnyereményét Igouis, más nyeri, meg a fő« nyere aény, de igen gyakran csak olyankor, lu ez 1 tus türelme, eube ■. Mert a türelem mir iie ncsik rá/.saltértéízJiat}e.nj a szereuese kovácsa is. Akárhány' olyat emóer van, aki' ujjil uiitallut arra 1 „mu:!-ra, a ki az ő főnyereményét megül itte. Igenis az övét. és ne u a sorsolásban ré-zevevo többi százezerét is. Mint főnyeiriőay az ő sorsjegyére jutott,csak hogy a sorsjegy—már akkor nem a/, övé volt. Viszaküidie.a miért a 'megelőző sorsjátékban még nem nyert rajta. Éppen akkor lökte el mngálól a nyeremény;, minor ez várakozzottott A aorsiegy tehát más ke/, e került, odakerült az a vagyon is, a mely már a küszöbünket súrolta. Mi csaptuk be előtte az a^tót.

Hát igenis, olyan nyeremény volt a főnyeremény, a melyet mis nyert meg Nen a főnyeremény aluláb in volt ilyen, hanem a rli rekte nekünk szánt főnyeremény. — Vájjon van-e az ilyen speciális esetbe« is vigasztaló hatása a tréfa uk. u s artolással mókázó humornak? Vájjon elfogadja 0 azokat a viczcze- ket is, a melyek a valameunyiuk r>'uiénységtís főnyereményét tréfáljak1, az az' ember, a kit nem ilyen ködös messzeségben járó föuyere méuy kerülgetett, hanem az igazi, kézzel fogható? Ha igazan túzsát terem a türelem, micsoda kegyetlen tövist térméitt neki az a türelmetlenség ! Olyant, a melynek a sebeire nem termett gyógyiigató humor. Quintus.

Asztma végre gyógyítható.

Schiffmann R. dr. bizonyítja a szerben való bizalmát, mert ezt ingyen adja.

Scliiffmann Rudolf dr., a tüdő- és torokbajok elismert specialistája, több mint barmincz esztendeig gyakorlata idején kétségkívül főbb asztma esetet és azzal egybekötött betegséget ezelt és gyógyított, mint bármely más orvos Tudatja, hogy egy szert végre olyannyira tökéletesített, hogy uenicsak gyors javuiut hoz, — még a legborzasztóbb esetkben is, hanem számtalan — ugyneVezott gyógyíthat Un esetet is teljesen meggyógyított. Schjflinánn úrnak teljes bizodalma van szeréhez,— és hogy másokat is annak előnyeiről a legbiztosabb,- é$ leghatásosabb módon meggyőzzön, uyiiváA pestis betegseg ismertetése.

— A laelúgyuimiszteriuin álta kisdótt o^pszai’i ismertetés. —

1. A pestis lagádós betegség) meiv azaits tan, ad, hogy egy bizonyos betegséget okoz cmi a (a pestis bacillus) bejut az emberi tesibt

2. A pestis lázas betegség, melynél a Iá tagy hirtelen, vagy rövid ideig tartó altalá nos roszuliét után lép, es mely a megbetegü lei ó—5-1U napján legtöbbször halállal vég zodiu, a belőle felgyógyultaknál pedig külön i lo enyhébb, vagy súlyosabb utóbajokat lugj maga után. Fesiis betegeknél a szembeszökt érvelés nagy szapoiasaga. a veröerek feszti lesének eierny edese, Iliire csakhamar Hagy foki gymgeseg es reszvétlénség következik. A pesti; betegségnek a fertőzés iielye és mérve szórna, többié e alakja vau. Leggyakoribb < mirigyes pestis, mélynél jellemző a ezomb- bajlusoan, a Itonajbau, vagy a nyakon levi egy, 'agy több nyirok-nitngy fájdalmas meg tiuzzadasá. Lnnél az alaknál a bitegseg telit lókat legtóbbiiyire mar az ei s» napon ölen

A betegseg további lefolyásában rcudszo mit vérkiomlesek mutatkoznak a iiyálsahár tyakttan (vérvizellés, teketé-barua any agok ki brülese, báityás és székletet utjány, ritkábban x borúéit, fia a beteg a betegségeiso napjai] meg nem Ital, akkor a mirigydaganat elge- uyesedbetik, vagy el is oszolnál.

• A pestis betegség másik alakjánál a bőröli valahol hólyagoeska támad, melyből nélu tenyérnyi nagyságú" szövetpusztulásra vezető- lekely, a pestis-fekély fejlődik. A betegség lefolyású ennél az alaknál valamivel enyhébb, mint a mirigyes pestisnél, a tüdő pestis epoly alakban jelentkezik, mint valamely hirtelen kezdődő tiidogyuludas;—ez az álak .majdnem kivétet nélkül halálos. Az fy betegek köpe- tebeu szamtalau pestis bacillus vau. — Oly egyének, a kik a iüdő idült betegségeiben, különösen tüdoveszben szeiivednek, kiválolag liajlamositottak a pestis betegség ezen alakjára.

A tüdőbe helyezkedett betegség a tüdő- szövet elpusztulása, nagyfokú tüdővéizésre, ?s végül üszkösödésre vezet. (Ezt nevezték a íözépkorban .fekete halálnak/)

Némely kutatók a pestisbetegségnek egy íegyedik alakját, hol pestist is észleltek: úgy aondják, hogy ennél fekélyesedés támad a yomor és a belek nyálkahártyáján, és hogy a ■etegség úgy jelenik meg, mint valamely sú- yos hasi hagy máz.

A betegség mindezen alakjainak amúgy is oszindulatd volta már kéziéiben is nagyban oko/.ódliatik a fertőzésnek az egész sz>-rve- etre való kiterjedése által, úgy, hogy álta- ínos vérmérgezés (sepsis) jelenségei között tár néhány óra múlva bekövetkezik a halál . A felsorolt súlyos alakokon kívül vannak pestis betegségnek — iia ntkau is — könnyű lukiai, melyek alig észrevehető általános es

*

helybeli tünetekkel jelentkeznek, és reudsze- i riiit kedvezően folynak le.

d. A petis betegséget okozó fertőző anyag } a vérben, a nyirokniirigyek nedvében és sző- 1 > vetében, a pestisei hólyagosában és fekélyben,

• — tüdő-pestisnél nyálbat^és köpetheti Van,—

4 nkábbati a betegek vizeletében és bélürálé- keibeu ;—ezekből átvihető mis személyekre, valamint némely- állaimra, mint patkányokra11 ' egerekre, és eljuthat különféle tárgyakra, a melyekkel azutui el is Imrczulhaté. Ily tárgyak pld. a rutiázat, ágynemű, rougy»k, gyapjú,

1 szőnyegek, szőrök és baj, nyers bőrök s hasonlók; sőt étel- és iialnemtiek is közvetítik 1 itt-ott a fertőzést.

■1. A fertő/ö anyag leggyakrabban úgy jui az emberbe és az iranta fogékony állatokba,

1 hogy valamely észre nem vett, vagy figyelemre sem méltatott kis bőrsérülésen, pél*

1 daul szúráson, karczolásou, leltorzsolásou át,

', vagy p.-stis beteg emberről? vagy állatról szárai tzó rovaroK csípése utján kerül a keringő ■ vérbe ; de úgy is átvihető a fertőző anyag,; lia .porral belélegzi, avagy étellel, itallal szájába veszi az ember.

TüdÖ peaasuei a betegnek bacillusok millióit tartalmazó köpetje közvetíti a fertőző anyag átvitelét személyről-szeinélyre.

5. Egyik helyről másikra úgy jut el a pestis ;

a) lu olyanok viszik el, akik csak könnyű pestis betegségben szenvednek, vagy aúk labbadozók;

b) ha peitis-betegemiek kellőképen nem fertőtlenített tárgyain, ruhám, ágyneműin, és

I egyéb holmiján vitetik el;

c) ha hajókon, vagy egyonkiut szállított, vagy önként vándorló egerek, vagy patkányok viszik el magukkal : sót az ily aljatokon tar- : tózkodó parasita rovarok, vagy egerek, patI hányok ürülékei, eseileg holttestei is közvetítik a betegség tova hurczolását.

Humor és vigasztalás. !

Regi hires magyarázata a főnyereménynek az, hogy olyan nyírj uíi/ a melyet mindig más üt meg Van ebbni a detiniezió ban lemondás is, de több benne a hum tr. Külön - ben is sokat fogalkozik ahumor a főuyereiaény- nyel. Hiszen nem is kerülhette ki. Annak a nnagy epekedé3itek nyomban, a mely a főnyereményt várja, okvetlenül meg áellett jelennie a maga vigasztaló tréfájával Hiszen nem mindenki üti meg a főnyereményt, — mint a hogy nem is ütheti meg. Vauink melléknyeremények is. azoknak kell hogy gaidájuk akadjon.

Sőt vannak olyan sorsjegyek is, a melyekre egy.szermáskor nem jutott nyeremény .

Hiszen azért a valószínűségnek üzlete a sor Isolds, és nem is bizonyosságé. Nos, azoknak a; ! me,’vigasztalására, a kik ugyancsak remélték