Szatmár, 1899 (25. évfolyam, 1-47. szám)
1899-06-24 / 21. szám
Szatmár, 1899. június 24. 4. SZATMÁR TÁRSADALMI ÉS SZÉPIRODALMI HETILAPMEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. XXV. évfolyam 21. szám. ELŐFIZETÉSI DIJAK: egdat «*r« . 2 frt 80 kr. NagyadéYre . felévre ... I frt 40 kr. j Egy hóra . . .'<0 «r. Egyes síéin ara 10 kr. Úgy az előfizetési pénzek, valamint a hirdatési Mb. dijak e lapok kiadóhivatalában fizetendők Szatinarnn, Deák-tér 3. sz. (a városháza mellett.). Felelős szerkesztő lakása: Vörösmarty-utca 5. szám. ^ ^5 J ^ F ^ * t ■ 7P kr. i hova a lep szellemi részét érdeklő kőzleraénvek kóldendők.g«rmond sor 6 kr ; többszörinél » kr. - Terjedelmes es többszörös hirdetések kedvezőbb -.eltételek-9* <r jílkDÓHI VATAL: Nagy Lajosáé könyvnyomdája, Deák-tér a. sz>- I hova as előfizetési es hirdetési dijak b ér m öntve küldendők' Bérinentetlen leveleket nem fogadunk el. alatt vétetnek fel előlegei fizetés uielleft. V?ZL T-íl IBlIi a három hasábos garinond sor dija 10 kr* Bélyegdij minden beiktatásnál 30 kr. t Tanév végén. A tanévet bezáró vizgálatok, most vannak folyamatban.Sok szüle aggódva várja a vizsga eredményét, mert egyedüli és legfőbb vágyát az képezi, hogy gyermeke előbbre haladjon, hogy gyermekéből tudományos ember, hivatalnok, ur legyen. Azonban sok szüle csalódik reményében, s az év végén látja be, hogy a sok költekezés kidobott pénz, mert fia nem teljesítette a maga és szülei iránt való legelső és legnagyobb kötelességet. A gyermek, a serdülő ifju kissé elkedvetlenedik, midőn hallja, hagy ismételnie kell az osztályt; de ezen elkedvétlenedés rövid ideig] tart, lelváltja a nemtörődés gondolata. A gyermek egykedvűen veszi, — hozzászokik azon gondolathoz, hogy neki buknia kell, s legfö- lebb igazságtalansággal, tulszigorusággal vádolja azon tanárt, vagy tanárokat, akik őt megbuktatták. A szüle azonban nem igy fogja fel a dolgot, mert egy évi költség elvész, mert tiának eleiéből hiányzani fog egy év azáltal, hogy osztályt kell ismételnie. Arinak, hogy a gyermek, vagy serdülő ifjú osztályt ismétel, legtöbbsir azon tanuló az oka, aki elfeesérli a drága időt — és nem tanul. Vannak azonban esetek, midőn a szüle j is oka, ha fia megbukik. Vannak szülők, akik megfelelő előkészület nélkül adják gyermekeiket gimnáziumba, vagy más tanintézetbe, hol nem bírják el a tananyag fokozatos emelkedését. Gyakori az is, hogy gyenge felfogású gyermekből akarnak mindenáron tudományos j embert faragtaíni. Innen van, hogy sok gyermek bukik el a tanévet bezáró vizsgákon. Az, hogy valamely gyermek, vagy ifjúnak osztályt kell ismételnie, nagy baj az el bukottra, nagy baj a hasztalanul költekező szülők, de nagy baj a társadalomra nézve is. Az iskolák tömve vanuak. Tanév elején nem képesek az iskolák a jelentkezőket befogadni. Iskolába tódul boldog és szegény, okos és nem okos gyermek. Midőn valamely gyermek pár osztályt ehégez, s tudatlansága, vagy szegénysége miatt nem képes tanulni, állást, kenyeret kér a nemzettől, a társadalomtól. Soha annyi főitanult embertől nem heni- zseget & társa dalmi élet, mint napjainkban. A hivatalfőnököket valósággal megostromolják a hivatalt kereső féltanuU olyan emberek, akik' I—IV. osztályról szóló iskolai bizonyítványt szorongatnak a zsebükben. Az olyan emberek, akik pár osztályt elvégeztek, s kénytelenek voltak az iskolába járást abbahagyni, nem azután néznek, hogy ipart, kereskedést tanuljanak, hanem valamely önálló foglalkozás után futkároznak. Amennyi djjncikságot kereső ember van, annyit elhelyezni a hivatalok megsokszoritása mellett sem fehetne Azok tehát, akik kenyeret kérnek, követelnek, s állást nem kapnak, legnagyobb részben felcsapnak az elégületlenek nagy táborába, s izgatnak a mai társadalmi rend ellem Az ilyen emberek vagy véget (vetnek csalódott életüknek, vagy zsarolják a békés, polgárokat, esetleg különféle bűntény elkövetésére vetemednek, mely gyalázatba, börtönbe vezeti őket, honnan még jobban elro-1 molva, elkeseredve kerülnek ki, s még inkább fenyegetik a társadalmi békét. íme ilyen következménye van annak, ha sok oktalan szüle mindenáron hivatalnokot akar tudatlan gyermekéből nevelui. Az emberiség általános mivelődése, a haladó kor megkívánja, hogy az igazi tanult emberek száma növekedjék; de valódi csapás az, ha tudatlan gyermekekkel tömik meg az iskolákat, akik hasztalan szívják az iskolák levegőjét. Sok olyan szegény gyermek vau, akit a gondviselés olyan észbeli tehetséggel áldott meg, hogy belőlük a legkiválóbb jelest, lehetne nevelni. Vannak szülők, akik szegénységükre hivatkozva, nem taníttatják eszesz i ! gyermeküket, s az ekeszarvához kényszerítik í : a lánglélek tehetségét. Megesik az is, hogy j a tudatlan, de protezsált gyermek valamely! kiváló tehetségű, de szegény gyermeket szőrit j ki azon iskoláitól, ihova vágyakozva siet. j Miként említőnk, sok rossz tanuló átkiizd , pár osztályt és felcsap hivatalt kereső nek ; de j akadnak, akik végigbukdácsolják a gimnázium; osztályait, akik még maturálnak is, sőt oklevelet szereznek. Az ilyen emberek aztán hi- I vatalba jutnak, a akkor látják be, hogy ma ! sebogysem lehet megszerzett oklevéllel, de üres fejjel boldogulni. >Gyakorta akadunk olyan emberekre, akik sokat dolgoznak, de munkájukban nincs köszönet. Az ilyen emberek élete merő küzdelem.! Az ilyen embereket kegyelemből tünk meg ; bárhol, s a legelső megpróbáltatásnál be kell látniuk hogy pályát tévesztettek, midőn olyan i foglalkozásra leptek, ahol meg kell dolgozni i a rangért és javadalomért. : Tömérdek elszomorító példa áll előttünk,1 j, melyeknek mindegyike azt igazolja, hogy tudás és szorgalom nélkül állást betölteni, ma már nem lehet. Ezt kellene azon . szülőknek meggondolni, akik megbukott fiaikat inkább j tovább taníttatni akarják, mintsem valamely ,1 hajlamúk- és testalkatuknak- megfelelő más pályára adják. * t Most tehát, midőn a tanévet bezáró vizs- , gálatok közelállanak a befejezéshez, midőn a : legtöbb tanuló gyanúsíthatja, hogy minő osz- í tályzatot, fog kapni, jó lesz a szülőknek a - jóákatatulag elmőhdőttak felett komolyan gou- í dolkodui. Ne ararjanak a szülék -csak urat és urat gyermekeikből neveltetni, hanem gyenge , tanuló, vagy megbukott fiaikat adják más i pályára, ahol szerencsésebbek lehelnék, mintha • pár osztályt elvégzése után állás és kenyér , nélkül lesznek kénytelenek az élet terheivel ; megbirkózni. ______ Sz—ó. i ■ ■ i ■ * Hirdetmény. A lll-ad oszt kereseti adó, bányaadó, és nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adójára vonatkozó kiszámítási javaslatokat tartalmazó lajstromok közzététele — és a?- adókivetés körüli eljárás tárgyában. — Az adókivető bizottság elé terjesztendő adókiszámitási javaslatokra nézve észrevételeit megteheti, ezen észrevételek a fenti határidő alatt írásban a kir. pénzügyigazgatóságnál, utóbb az adókivető bizottságnál,— melyuck tárgyaláaairól az adózók külön hirdetmény .utján tudósiitatnak, — terjeszthetők elő. — Az adókivető bizottság ülései nyilvánosak lévén,ott minden adózó.ineg- jeleuhetik. (1. 1883. XLIV. t.*cz. 24. §.) — Az adókivető bizottság végzése kihirdethetvén, az érdekelt adóköteles félnek jogában £11 az ülés folyama alatt élő szóval az iránt oyi- atlcozni, kivánja-e az ügyet — és ha igen, mely indoknál fogva — a felszólamlási bi üottságlnz fejeb Imii. — Hason uylatkozatra van jogosítva a jelenlevő adókötelesek bármelyike és pedig nemcak a saját, hanem más adójára nézve is, ha a bizottság által hozott végzés eredményéhen aránytalanságot vél bebizonyíthatni, akár a saját magára, — akár másra kivetett adótételre nézve. — A feleb- bezés indokainak Írásban kifejtésére a tárgyalásnál jelenlevő felebbezőuek a kihirdetéstői számítandó 8 napi határidő adatik. — Az az adózó, aki az adókivető bizottság ülésében, akkor, midőn adóügye tárgyaltatott, jelen nem volt, a bizottság végzése elleni felebbezé,sét az illető ülés folyama alatt meg rovott adózók névjegyzékének— a bizottság tárgyalásainak helyiségéül szolgáló ház .kapujára való kifüggesztésétől számítva— 15 nap alatt a pénz ügyigazgatóságnál adhatja be. t — Oly esetben, midőn az adókivető bizottság a kir. póuz- ügyigazgatóság által javaslatba hozott adótétel felemelését határozta, erről az, illető adózót, ha a határozat kihirdetésénél jelen nem lenne, Írásbeli végzéssel külön értesiti oly hozzáadással, hogy ha e végzést íelebbezni kívánja, az ebbeli felszólalás Írásban, a végzés kézbesítésétől 8 nap alatt az adóügyi előadónál, vagy helyettesénél — vevéuy mellett benyújtható. — Ellenben azok az adózók, kik. abban a községben (városban), melynek adólajstro- mában adójuk kivettetett, nem laknak — és üléssbeu jelen nem voltak, a hozott határozatról írásban végzéisleg értesitt|et»ek, s fe- lebbezéséiket a végzés vételétől számított ] fa- nap alatt nyújthatják be a /icnzügyigazgatóságnál. — A felebbezés a kivetett adónak behajtását nem( gátolja, amennyiben azonban a felebbpzés tárgyát képfezp adóösszege a múlt évre kivetettnél nagyobb, a felebbezés a két összeg közötti különbségre nézve birtokon belül történhetik. — Az adókötelesfél a iel- szolamlási bizottságnak határozata ellen two-
