Szatmár, 1899 (25. évfolyam, 1-47. szám)

1899-01-14 / 2. szám

Szatmár, 1899. januárius 14 2. szarni V» XXV. évfolyam. TÁRSADALMI ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON ELŐFIZETÉSI Dl IÁK: e^esz evre f.ílévre . . 2 frt 80 kt. 1 frt 40 kr. Negyedéi rt* . Egy hóra . 7C kr. . 30 rr. Egyes szám ára 10 k . Úgy az előfizetési pénzek, vala aint a hirdetés* stb. dijak e lapok kiadóhivata ában fizetendők» S*atmá'ron, Deák-tér 3. sz. (a vr rosháza mellett). Felelős szerkesztő lakása: Voi osmarty-utca ő. szám. hová a 1»d szellemi részét érdeklő közlemények küldendők, Jíudóhivatal: HaST tajosmé köayvayoaadája, Deák-tér 3. sz., hova az előfizetési és hirdetési dijak bérmentve küldendők. Bérmentetlen leveleket nem fogadunk el. HIRDETÉSEK DIJA: Bgy garmond sor 6 kr.; többszörinél b kr. — Tecje- jdelme* és többszörös hirdetések kedvezőbb feltételek alatt vétetnek fel előleges fizetés mellett. ITIL T-T XIllIl a három hasábos garmond sor díj» 10 kr. Bélyegdij minden beiktatásnál JO kr. IN.. T A városi óvoda. Kezd nevetségessé válni e kérdés. Annyit szóltunk, olyan sok érvünk volt nár reá, hogy »ár nem is nevetséges, hanem loszanfó, A mely városnak nincs egészséges, ho- zá s pozítiójához méltó gyermek-óvó helyi­sége, az nem életképes! Hát nem is érdemes többet e dologban beszélni! Tegye majd a kanyaró, a mi most múlt el s el is fog jóni a többi beteg- séggel! Hát a halálozási statisztikában nem az első kelyet foglaljuk-e el? Ostobaságokra uriasan pazarlunk, élet­bevágó és fontos kérdések támogatásánálj egymásra apeiláluuk. Fösvénykedüuk a legszükségesebbek meg­szerzésében, liaszontalanságok mcgvásái lására, passziókat kielégítő léhaságok kivitelére vál­lalkozunk. Tönkre lesz léve, már eddig is szeren­csétlen, e város egészségi híre, Hát mennyit szaporodott az utóbbi évek­ben Szatmár-Németi lakossága? Jön ide családos ember, hogy gyerme­keit, kiket köteles dedóba járatni, betegség­nek, halálnak tegye ki ? Ha már nem segítünk az ovoda-kérdésen, hát a mellett, hogy gyermekeket ó v u n k benne, — rendeltetéséhez hiveb- ben, belehajthatnánk a csordából hazatérő állatokat is. V y r u s. Városi közgyűlés. Ez utóbbi két hónapban egymást érték a rendkívüli közgyűlések. Ezek alkalmasak a tárgyak fontosságának súlyát kisebbre szállí­tani, rendkiviili színezetű voltuknál fogva. Szó volt e gyűlésen az utczaí vasutakról is. Hogy ezek mindenesetre villanyos mo­torokkal lá'assanak el, az kétségtelenül helyes. l)e vájjon az, hogy a villany-vasút szogálat tétele alatt túlsók villanyt fogyaszott el, vagy romlásig megerőlteti a gépeket, nem szolgál­tatna nyomós okot renoválgatásokra és va­lami közbevetésekre ? A polgármesteri jelentés, a honvédelmi- miniszter köszöneté, a tanács jelentése a köz­épületekre vonatkozólag, és hogy a színházat a szinügyi bizottság Iiakodczai Pálnak ki­adta, — mindezeket a közgyűlés tudomásul vette. — Elfogadtatott a peronospora viticola el­leni védekezés szabályrendelete is. A műbor­ból még sem lesz prédikácziós halott!... — Az idei gazdasági lóversenyre 400 fo­rintot utalványozott. — A vadásztársaságnak kérelmezett 100 forintját elengedte, de az illető erdőterületet kivonta a bérletből, — Pozsony átiratával hason szellemben fölir a kormányhoz, a városok, illetve községek fogyasztási adó természetű jövedelmeinek ren dezéséről szóló törvényjavaslat ellen. — Körösmezey Lajos iktató 3 havi sza­badságot kapott Az egészségre ügyelni kell. — Végül az elnöklő főispán szép szavak­ban méltatta az elhunyt Keresztes Sándor érdemeit. Rendészeti ügyünk. Eigy város, a mely élni akar, szüksé­ges, hogy rendezett legyen. A hol rendezettség van, ott tisztaság is uralkodik. És ezek mind megvannak nálunk. A rendőrség feje, őr. Korbai Károly főkapitány derék rendőrségi kapacitásnak mutatkozik be ily rövid idő alatt is. — Erre vall az általános szabályosság, rend, tisztaság és éber felügyelet. A rendőrség újabb szervezete, az államo­sítás üdvös intézménye igen soká késik. Pe-' dig a rendőrség fenntartása kétségtelenül szük­séges, s mostani létszámának emelése föltét­lenül, — - de a város anyagi viszonyainak helyzete nem engedi azt. Tehát nem volna kár felterjesztést in­tézni városunknak az illetékes minisztérium­hoz a rendőrségi államosítás égető kérdésé­nek sürgős elintézése ránt. Ha rendezett, szabályos életmenetű tiszta város akarunk lenni, adjuk meg az eszközöket annak, a ki hivatva van erre ; ha nem tehetünk egyebet, hát a fenti föl irat felküldésével. És legyünk meggyőződve a várható si­kerek és eredmények jóságáról. Doiitino-cstély. 1899. január 7-én, a „Vigadódban jó­tékony nőegyesületünk domino estélyt rende­zett. Egy kis műsor is volt fölvéve: Vada} Bella úrnő és Orosz Alajos fogyna, tanár úr éneke, valamint Nagy Ella úrnő és dr. Góbi ur dialógja, a melyek igen sikerültek. Aztán vagy negyven ,kék-asszony “ costu méban felöltözött dominó vonult föl a nagy­terembe. Közönség elég szép számmal volt. Egy kissé visszatetsző az, hogy a íendc- zőség ép a „kék-asszony* costumjében kí­vánja a dominók megjelenését. Már látszik, hogy valahol rokonszenv lappang érdemetleu kék-asszonyok iránt. Máskülönben, bármiben nyilvánuljon is, az Isten szentirási törvényeivel egyező nemes cse ekedetek, akármily csekélyek is azok, jó szívre, könyörületes kebelre, s önzetlen em­berbaráti szeretetre vallanak. Magasztos az elhagyatottak, s gyámolitatlanok támogatása, dicsérendő s szép azok tényleges ápolása, segélyezése. Ép azért, a korszellem müveit elveire! is egyezik a szegényebb sorsú testvéreink segé­lyezése. A jótékony nöegyesület, mert hisz tagjainak szive már eredetileg gyöngéd, érzelmes, s föl tudja fogni egy csapástól súlytott szenvedé­seit. — h Így je magát legfőbbnek, talán egye­dül nek, a mely egyesület mindazokra kész, képes, mert odaadó, mert kezdi fölfogni a jó­tékonyság szellemét, a mi egy ily egye­sületnek kötelessége is iehot. ügy legyen ! Színészet. Jan. 7-én, Szombaton az „Ember komé­diája“ jött zónában színre. 8- án egy kriminális lif-lóf darab, az „Isten keze“ népszínmű adatott. 9- én a „Kis herceg“ operetté került színre. Kitűntek Forrai, Ferenci, Zoltán I. és többen. Kedden, januárius 10-én, —- Bakóné Tömösváry Irma úrnő és Bakó László ur vendégfelléptével „Essex gróf“ adatott. — Megindult a szív, vele érzett, örült, — sírt; s egy íönségos harmóniává olvadt egy­be az egész közönség érzése. Olyan mély, olyan természetes játék könnyeket facsarna az üvegszemekből is, szánalomra indítaná az aczél szivet is, mert attól meg van hatva, el van ragadva minden érző ember, — mint a hogy elragadta, elbájolta volt, lant­jának isteni hangjaival Orpheus a komor sziklákat, az élettelen földet, az óriási cip­rusok hallgatag lombjait. — A mi Essex- gróínak fájt, a mi az ő szívébe tőrszurás- ként hatolt — az a nézők keblét is tüzes ekeként szántogatta. A mi igazságtalanságot, gyalázatot tűrt Essex, úgy éreztük, mintha az a jogtalanság miuket is érne. A „gyáva !“ szóra szíriként kiegyenesedtünk volna, sze­relmünk elvesztésekor, mennyei boldogsá­gunk megsemmisülésekor földi életünk sziutúgy gyászt öltött volia föl ! Zúgott a kin, a kétségbeesés, sajgott a bántott szív, tombolt a visszatartott torlási-kéj s fel­habzott a lázadás a jogtalanságok láttára. Tűrtetek Essex-gróffal, sírtatok, örültetek ; mardosta kebleteket éhesen a vérszomjas denevérmadár és úgy is szorult el, mint Essexbeo. Akként dobogott szivetek a nép rajongó dics-morajára, úgy tetszett nektek is, mintha ti is halálig szeretnétek hazáto­.

Next

/
Thumbnails
Contents