Szatmár, 1899 (25. évfolyam, 1-47. szám)

1899-03-01 / 9. szám

Szatmár, 1899. áprils I. mmn TÁRSADALMI ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. 9. szám. K XXV. évfolyam. a. ELŐFIZETÉSI DIJAK e^e8Z e?re félévre . . 2 frt 80 kr. 1 frt 40 kr. Negyedévre . Egy bóra . 70 kr. . 30 kr. Egyes szám ára 10 kr. SlW'Ugy az előfizetési pénzelt, valamint a hirdetési stb. dijak e lapok kiadóhivatalában fizetendők, Szatmáron, Deák-tér 3. sz. (a városháza mellett). Felelős szerkesztő lakása: Vörösmarty-utca 5. szám. hava a lap szellemi részét érdeklő ^közlemények küldendők, M jJ 11 V Jíiadóhivatal: Vagy Lajosa« könyvnyomdája, Deák-tér 3. sz., hova az előfizetési és hirdetési dijak bérmentve küldendők, Iiérmentetleu leveleket nem fogadunk el. HIRDETÉSEK DIJA: Egy garmond sor 6 kr.; többszörinél 6 kr. — Terje­delmes és többszörös hirdetések kedvezőbb feltételei alatt vétetnek fel előlegez fizetés mellett. STÍL T-Í"i Ilii: a három hasábos garmond sor dija 10 kr. Bélyegdij minden beiktatásnál 30 kr. r Hus v étkor. A húsvéti napok olyan gyorsan jöttek most, mintha ép oly villám sebességgel akarnának minket itthagyni. Hidegen jönnek: hidegen, közönynyel mennek el felettünk. Talán meg sem néznek minket. Hol van a mosolygó nap a kék ég koronáján, a fecskecsapatos langyos tavaszi lég, a vidorság, és életkedv? Hol vagytok ? Csupán a siri, a templomi és ábrándos, csöndszerű komolyság, meghatottság látszik a legparányibb érző és élő tárgyon és lényen egyaránt. Ború az égen, futó fekete fellegek­kel, talán a húsvéti nagy napok komorszerű­ségének haláli ünnepélyességét még jobban emelni? — Csak ritka óra, mikor egy-egy elmaradt felleg szétszakadva, gotnolygó testén gyengén átengedi a nap fényét. Még ritkább, hogy egy madár csicseregjen, vagy épen öröm nel, liasvéti szivecskével repdessen is. Vagy hogy kellemes, üde legyen a nyirkos gyilkoló légkör. A Megváltó rövid emberöltőjének egyik fény es pontját megörökítő vallási ünnep a húsvéti nagynapok ünnepe ! Megüljük, mint rendesen, lelkileg, szívből, — vagy mások kül­sőleg, belül hidegen, a jótól üresen hagyott szívvel, — melyre semmi hatással nincs. De mégis valami, — a ború. Ilyen időben volt-e a jeruzsálemi virágos bevonulás ? Sötét volt talán az ég, vizenyős Szi-n társulatunkról. — A „Szatmár" eredeti tárcája — (Folytatás és vége.) Rajz Ödön. A legjobbak egyike. Kitűnő szintehetsége van, s szakkörét a legodaadóbb igyekezettel teszi tanulmány tárgyává, — igy mindig hig­gadt, otthonos a színpadon. Szereptudása ki­fogástalan ; csodálatos is készültsége és fennakadás nélküli természetessége. Mert egy színészben a szerephez hozzátapadott- ság, egészen benneélés a helyzetekben, mintha csak ő lenne az, akit előad, pedig nem az, — a fő jellemvonás, kell, hogy legyen. Szük­séges hangját, modorát, külsejét, egész lényét valódiságából kiforgatni, hogy megfelelhessen hivatásának. Ha a szerep, melyet játszik, in­dulatosságot ir elő, ott teljes erővel ki kell törnie; ahol búslakodni, sírni kell, ott bús­lakodik és sir, — és a jó színész sokszor a lég, hideg, üres a szív és beteg, nyomott a kebel ? j Nem; hozsánnát hallatott az ajak, a mo solygó ég, a nagy természet, ebben az éueklő madár, a lombozó fa, és a dicsöitő kórusba hatalmas sziufouiaként belebámult gyémánt szemével a. nap ! Óh ! bár ilyen idő volna húsvéti ünne­peinkre! —y, — ő. Aranylakadalom. Ismerek egy természetet, neve : iroda- 1 o m. Benne van abban a vértrontó méreg, mely elsorvaszt ; benne; van az érzelmek, szenvedélyek legsajátosabb testrésze: a fel­indulás, fájdalom, öröm, bú és szerelmi bá­nat; de benne van valami megfoghatatlan báj, valami ékes, szép és éttes útokzatosság is, — a mit pedig ragyogásnak ne­veznek. Nincs szebb az irodalomnáll Az felemel, megigéz, vagy megtisztít a mindennapiság hínárjaitól; szórakoztat is; és elringatja kellemes zenéjével a szépnek alávetett embe­ri szivet. Nem akarok említést tenni másról, mint a szépirodalomról Miért is bocsát­kozzam hozzám, illetve célomhoz nem simu­ló tárgyak emlegetésébe. Mert mehetnék az könyekig elfogulttá lesz, — mert neki, mint annak a szerepnek megtestesítőjeként kell hatnia a közönség érzelem-világára. És Rajz Ödönről megfontoltan, nyugodtan kimondhat­juk véleményünket, — hogy ő — ott, a hol vigszerepkört kellett betölteni, hol szerelmi jelenetekben kellett játszania, mikor az in­dulatok kimutatása miatt nyugodtságát vihar­ral kellett felváltania, ha lelkesitőleg kellett hatnia a közönségre, szóval midenütt, a hol csak szerepelnie kellett: sokszor bámulatra ragadólag, de mindig kifogástalanul felelt meg színészi hivatásának. S o m 1 á r. Igen szerény ember egyénileg charakte- rizálva Igyekezettel oldja meg minden szere­pét, okos, beható figyelemmel ügyelve meg a legkisebb pontokat ég helyzeteket is. Ered­ménye buzgó, törekvő játékának a megérdemelt szép siker. Róla elismerőleg írnunk szinte megelégedettséget hoz, — mert kötelességünk megtenni. N. Zoltán Ilona. Énekesnő.—Hangjaigen kellemes és ftdúi hullámzó csengésű. — Megjelenése komoly, fess és im ponáló. — Játéka az ügyesség, ott­honosság és készültség szép vegyüléke. Sok irodalom óriás világában bármerre, sivata­gokon, hegyeken át, zordon vidékek­re; de miért, mikor nincs szebb a kék ég­nél, a zöld fűnél és az illatos légkörnél! Maradjunk tehát ezen a téren. Dicsőít­sük itt a kis pacsirtát szép énekéért, s itt dicsérjük a gyönyörű természet csodálatos bőkezűségét: hogy kimeríthetetlen szárújából mily plastikus bájjal és költőiességgel látta el iczipiczi virágocskáit, — és a gyümölcsöző fákat, a kövér szántóföldeket pedig, mily atyailag terhelte meg ág és kalászszál-töré- sig, Isten-áldásával! És ha i 11 élünk, hol a fény és pompa a legfenségesebb töké­letességben nyilvánul meg, lelkünk ezzel a ter­mészettel hármonikussá válik,— egész lényünk átszellemül ! Ez a mennyei mannákban gazdag isteni természet : a szépirodalom. Ennek a természetnek vannak olyan buján termő rét­jei ég virágos mezői, illatos világa, és kel­lemes élete,—mert hisz szorgalom és munka látszik meg a legkisebq fűvecskén, vagy vi- rágocskán is. Mert, mint vetés nélkül nincsen termés, és termés nélkül aratás : úgy m i n- d e n ü 11 áll az, — hogy munka, fáradság, ügyszeretet, tehetség, nehéz, de kitartó tü­relem nélkül sehol és semmiben nincs ered­mény. Itt mindenütt meglátszik az irtoványozó kéz gondos gyomlálása, öntözgetése, figyelme és ápolgatása. szép szerepben láttuk, illetve hatottuk énekelni és játszani, s, mindannyiszor az általános elismerést, köztetszést kiérdemelte. Végül megemlítjük, hogy Kunhegyi igaz­gató is többször fellépett, s mindannyiszor megállta helyét. Különösen Abelesz Samuban excellálf, a mely minden tekintetben neki való szerep. A hosszú, féléves szini-szezon alatt igen sok szép darabban gyönyörködhettünk. Igaz, Ihogy valami fővárosi előadást nem várhattunk | mindennap játszó s kimerült színészeinktől, de a Hálókocsik ellenőre aránylag paral- lizált a fővárosi előadással. Egy jogos, védekező megjegyzést tenni a város színházlátogató közönségének érdeké­ben, el nem mulasztunk. A színigazgató egész szezon alatt — úgy |mondhatni — jajgatott a szatmári kö­zönség rokonszeuvetlensége felett, — hogy ! így üres a ház, úgy üres! — De akárhogy is igazgató ur, — a szatmári színház ! jobban jövedelmezett, mert szatmár i, — mint más helyütt megkapott és kapandó szín­ház! De mutatja, hogy nem cseppent, de csurgott a lehordott, a színházat min­den este üresen hagyott közönség rokon- j szenvébőí, a Jászai és Maróthy esték is. Kritikus.

Next

/
Thumbnails
Contents