Szatmár, 1899 (25. évfolyam, 1-47. szám)
1899-02-04 / 4. szám
rXV. évfolyam. 4. szám. S Z A T M Á E 1890. februártus 4. 3. — Id. dr. Farkas Antal ügyvédet, 17-én a szatmári ügyvédi kar, névnapja alkalmából, és Nagy Elek ügyvéd szép beszéddel házánál üdvözölte. Az ünnepelt megható szavakban válaszolt. — Érdekes látogatója volt múlt hó 30 án a gróf Esterházy Géza-féle cognac gyárnak, mely most már keletre is sikeresen exportál, Abdullah Ben Sayd Tarik tifliszi kereskedő személyében, ki európai üzleti útjában Budapestre is betért, hogy többek között, nevezett gyár fóképviselőségét is megszerezze magának. Sárkány Arnold vezérigazgató ama kérdésére, hogy miképen fogja összeegyeztetni a nagy mennyiségben vásárolt cognac eladását, a Korán tilalmával, moioiyogva válaszolt a barna kere kedő: .Italnak tilos, de hát segítünk magunkon s recipén iratunk cognacot a doktorral, orvosságot szedni pedig a Korán nem tiltja !“ § Bugyi József, a Gazdasági és Iparbank szolgája, a zálogosított csizmák közzül 200-at pártolása alá vett és M.-Szigetre szállítva, meg itihon, szépecskén adogatja már régótá- tól. Úgy, hogy most az 1500 forint kár főiméi ülésekor lát ják az ügyetlen vizsgálatot Hogy mi lesz az ügy fejleménye, kissé valószínűtlen ; de hogy jó legyen, az nem bizonyos, akárhogy is igéii Bugyi, hogy megjavul, csak hagyják meg az állásában. — Az Arpád-utczán a napokban véres vélekedés történt. Ugj anis Magyar csendórkáplár köszönését Henter szukaszvezető nem fogadta, Don Juankodással lévén elfoglalva. Ebből aztán a megsértődött gyalog-lovag oly véres csetepatét rendezett, a melyből a firer megkasza- bolva került ki. * Erős sovinista ugyan, de derék magyar ember Szalay Farkas honfitársunk, ki felbuzdulva a Klondikében hirtelen meggazdagodott aranyásók sikerein, maga is elindult az arany- termő, hó- és jégboritotta, távol Eszakameri- kába. Hogy azonban hazájától távol is kifejezést adjon magyar érzelmeinek, még itthon ellátta magát megfelelő ruházattal, fegyverrel, szerszámokkal, sőt tekintettel a Kloudykében uralkodó rengeteg drágaságra, még élelmiszerekkel is, melyek között — élelmi és gyógyszer gyanánt, néhány tuczat n é g y- csillagos Esterházy cognac foglalt el tekintélyes helyet. Igaz ugjan, hogy mint Szalay írja, nagy beviteli vámot szedtek be rajta partraszállásakor, de majd megfizetik neki a klondykiek minden cseppet ara ilynyal, már pedig, ha ez tény, akkor Szalay uram akár egy csákány vágást se tegyen, mert magából a vele vitt Esterházy cognacból is meggazdagodhat. A mit tiszta szí vböl kívánunk is neki. * Az „Ezres“ asztaltársaság 11-én tartja „Finom-asztalát“, a mely mulatság mindenesetre a legintelligensebbek legelőbbjét fogja képezni. — A tűzoltók álarezos bálja 12-én fog megtartatni. Rpklam gyanánt a Korona vendéglőtől át az Autal-házig — és a Kazinczy- utczai Anial-háztól át a Kereskedelmi-palotáig húzott zsinegre erősített két óriási lepedőre lefestett álarezos alak van kifüggesztve. — Közismert tény, hogy a dadogok főleg ha izgatottak, nem képesek egy szót sem kiejteni. Ilyenkor legegyszerűbben oly formán segít magáai az ember, ha a dadogót felszólítja, hogy énekelve mondja el, a mit mondani akar. Tragikomikus hason'ó eset történt a minap egyik tiszaparti községben. Az ottani gyógyszerész Eszter nevű 7 éves leánykája anyja engodelmével felment a padlásra a ruhát felaggató cseléddel. Egyszerre beszalad a 9 éves Pistik a, elrémült arczczal mondaná, ha tudná mert dadogó — hogy le-le-e-ei-ett a-a* Esz-Eaz-EsztEsz-Esz--------Jesa», j Mária ! kiált az aajja avban az ijedelemben ■ hogy Esztike késéit a padlásról. Rohan a? udvarra, de nem látja Esztikét, visszaszalad a szobába s kérdi Pistikét, hová esett, hol I van ? de Pistike csak hörög, inig végre rászól az anyja, énekeld, amit mondani akarsz, és Pistika vígan énekli az Uram, uram bíró uram, kendet arra kérem dallamán: Leesett az Eszterházy-cognac az állványról........ § O ravecz János nyugalm. gazd tanácsos njugdijját a miniszter 1 300 forintról 1010 forintra szállította le, * A kereskedő ifjak köre január 22-én a Vecsey házban felolvasást rendezett. Dr. • Fechtel János tanár, ki mind hatásos ünnepi szónoklataival, mind gyönyörű irályával Szat- márváros kiváló egyénisége, a „Báthori" fejedelmi családról olvasott föl. Báthori István- Írói, a szabadság Titánjáról, a többi vitéz Bá- : thoriakról. Volt a Báthoriak között egy Er- : j zsébet nevű nő is, ki a uéprege szerint annyira , kegyetlen ós vérszomjas volt, hogy naponkint ifjú lányok véréből vett fürdőt Feszült fig) elemmel csüggött a közönség az érdekes fölolvasáson. Utánira Krémer Sándor, színtársulatunk igen kiváló tagja, adta elő Coppee | „Hajótörés“ czimü remek tragikus mono- | logjat. §§. AZ OLCSÓ KÖNYVTÁR u ;, olcsóbb ! sorozatában folytatólag a következő íiunkák {jelentek meg: Hoftmannsegg utazása Magyar- országon (581—82. szám), mely a múlt századbeli magyar állapotoknak élénk színekkel ' megrajzolt képét adja. Goppeé Severó Tore- j Hi-jo (583—84.) a kiváló franozia költő ! legértékesebb drámai alkotása, mely nemzeti j színpadunknak is állandó műsor-darabja. G'siky 1 Gergely fordítása jó tolmácsa az eredeti sok költői szépségének. Még két idegen drámai alkotás van az új sorozatban Seribe Clermont ja (585—86 )és Medea GUllparzertől (012—14.) melyet Jászai Mari nagy alkotása oly népszerűségre emelt. A hazai dráma nemzetáes alkotása Szigligeti pompás verses vigjátéka Fenn az ernyő, nincsen kas (588—90.), míg Simái Kristóf Igazltazi-ja (601 — 003.) a régi magyar színpadnak egyik legnépszerűbb darabja, és az első drámai alkotás, melyben egy századdal ezelőtt magyar szinpadou a drámai múzsa megszólalt. A hazai elbeszélő irodalmat Pálfl'y Albert szép novellája A báróné i levelei (006—608) képviseli, míg az idegen irodalmaka* a franczia Chateaubriand Vérta- jnúk(591 — 98.) az angol Ouida Egy orgouiág 599—600.) munkái mutatják be. Hivatásához hi ven, melylyel e kitűnő vállalat a tudományt népszerűsíti, itt találjuk Pulszky Ágos1 essayjét Pázmány Pétéi ről (587.). Erdélyi János begehst* Aesthetikai előtanulmányait (615 —16), és végül Taine két hires munkáját A németalföldi művészet (619— 20.), és A görög művészét bölcseletét (017—18.) H» még megemlítjük, hogy külső csín dolgában az ily olcsófajta vállatok közt az Olcsó Könyvtár, mert papírja jó, nyomás» tiszta, s hogy egy-egy száma az új sorozatnak 10 kr., számot adtunk a Fra iklin-Társulat méltán népszerű vál'alátíró1, mely ott található minden könyvkereskedésben. 17.132.//1898 Iksz.. Hirdetmény. A Deb- reczeni m. kir. erdőfelügyelőségnek 231/1898. szám alatti megkeresése folytán tudatom a város közönségével, hogy megdicsóült „Erzsébet királynénk“ emlékére ültetendő emlékfákra alkalmas csemetéket és suhángokat az érdekeltek a máramrros-saigeti m. kir. erdőigazgatóságtól, a bustyaházi és nagybányai m. kir. főerdőbivatalnál a készlet korlátái között díjtalanul beszerezhetik, — és igy még a tél- folyamán odaforduljanak, — • szándékukról púdig a rendőr fökipitáuyi hivatalnál nálam jelentést tenni szíveskedjenek. Szatmárnémeti, ! 1899. január hó 12. Dr. Kot bay, főkapitány. — Zetnler Vilmost, kinek 480 frtos sik- | kasztosáról és szökéséről is hire adtunk, a ! fiumei rendőrség elfogta. Ugyanis kifogyott a pénzt;, liát sürgönvzöt! háza. A figyelmeztetett rendőrség azonban ennek révén elfogta ! épen akkor, midőn egy hajóra hajóinasnak i beállani akart. Most már itthon van — A magyar n é p t ő r té o e te. A ; magyar népnek ezer esztendős küzdelmeit, i melyet szabadsága kivívásáért folytatott, e küzdelmet hatalmas és érdekfeszitö fordulati- val együtt, nagy művészettel írja le Benedek Elek „A magyar nép múltja, jelene“ czimü munkájának első kötetében, mely épen most jelent meg. Benedek Elek egész iiói pályája |tnlajdonképen nem volt egyéb, mint előtanulmány e műhöz, m Ívbe nagy szivét, erős hazafias érzését, a népnek közvetlen megfigyelésen alapuló ismeretét és stilmüvészetét elkeseredéssel önthette bele. Valóban szivéből iria meg a könyvét. Ujjong, ha csak egy lépéssel közeledik a szive szerint szeretett köznépszabadsága kivívásához, s minden bukás, minden veszteség fájó érzettel tölti el kebelét. Az egész könyvön végighúzódik tárgya iránt érzett forró szeretete. Közvetlen hang, egyszerű előadás, igazi népies könyvvé avatják művét. Az érzés megnyilatkozásának ez az őszintesége művének egyik kiváló tulajdonsága. Ez különbözteti meg munkáját a tudákoskodó történetiró munkájától, mert ő nem adatoknak kihüvelyezesét, a történeti egymásután megértését és tiszta szemléletes előadását tartotta szeme előtt. — Képeket rajzol, melyeket lelki szemeivel szinte {lávhato't, annyira belemerült a múltnak tanulmányozásába. ,S, bár feladatánál fogva csak azt kereste, hogy mikép változott korról* korra a nép, a történeti viszonyok pontos és í Iiü megrajzolását, s a históriai szellemhez való I következetes ragaszkodást műve másik kiváló . tulajdonságának kell elismernünk. Míg a háttérben a magyar történelem ragyogó képek- ; ben vonvil fel előttünk, — a maga összefüggésében következetesen megrajzolt történetet alkotva, — az előtérben ott áll mindig a i nép, mely egybeforr az ország sorsával, érez, szenved, fejlődik és hanyatlik akként, a mint ; változik a sorsa az édes hazának, melyhez hű marad, melynek eszméje mellett mindvégig kitart, s ha fellázad is keserves terhei alatt, nem teszi azt soha a haza eszméje, hanem a nemrég elnyomói ellen. Igen éri he* tő ilyetén felfogásban, hogy ezt a becsületes érzésű népet miért fogadja testvéréül a jelen század haladó eszméinek hatása alá került nemesség is, s a könyv utolsó képe, mely a nemes és paraszt kézfogását ábrázolja a kötet eszmevilágát szimbolizálja: itt a szabadság ! A magyar nép szabadságának ötvenéves születésnapját jubiláltuk ez évben, ennek az emlékére alkotta meg Benedek Elek ezt a szép könyvet, mely ez ünepélynek leg becsesebb s legmaradandóbb emlékét képezi. A könyvet az Athenaeum r. társaság, mint kiadó, szebbnél szebb képekkel díszítette, melyek nyomon kísérik a szöveget, értelmezik, megvilágítják, szemléletessé teszik azt. Különösen ki kell emelnünk a színes rnümel- lékleteket, melyek hírneves művészek történeti jeleneteket ábrázoló festményeit pompásan sikerült színes fénynyomatokban mutatják be Az első kötet ára diszkötésben 8 forint. * Figyelmeztetés. A folyó elsó évnegyedi adó, a múlt évi adókivetéshez arányúvá, kamat nélkül, — a városi pénztárba folyó évi február hó 15-ig befizetendő; legyüuk e batáridőre figyelemmel, nehogy később a tartozás miatt ellenünk végrehajtás intéztessék, évuegyedi adónkat fizessük be,
