Szatmár, 1899 (25. évfolyam, 1-47. szám)

1899-05-20 / 16. szám

Szatmár, 1899.

május 20.

16. szám. XXV. évfolyam.

4

TÁRSADALMI ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP.

MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON.

6^092 evre félévre . .

n

ELŐFIZETÉSI DIJAK:

2 írt 80 kt. j N«gjredévre . . . 7t' kr. 1 írt 40 kr. j Egy hóra ... 30 ír. Egyes szám ára 10 kr.

Úgy az előfizetési pénzek, rálamla: a hirdatés1 stb. dijak e ladok kjadó hivatala ban fizztendö ki Szatmáron, Deák-tér 3. íz. (a városháza mellett.]

Felelős szerkesztő lakása: Vörösmarty-utca 5. szám. hova a lap szellemi részét érdeklő közlemények küldendők.

^ ■' x

Jíiadóhivatal:

Hagy Lajosa« könyvnyomdája, Deák-tér 3. sz,. hova. az előfizetési és hirdetési dijak bérmentve küldendők. Bérmentetlen leveleket nem fogadunk el.

HIRDETÉSEK DIJA:

Egy garmond sor 6 kr.; többszörinél 6 kr. — Terje delmes és többszörös hirdetések kedvezőbb feltételek alatt vétetnek fel előleges fizetés mellett.

371L T-T BIBIT:

a három hasábos garmond sor dija 10 kr,

Bóiyegdii minden beiktatásnál 30 kr .

r

Pünkösd.

Ezen a bájos tavaszi ünnepen a jeruzsá- lcmi együgyű, erejükben aem bízó apostolok demokratikus gyülekezetébe, lelkűk megerősítéséül a harmadik isteni személy tüzes nyelvek alakjában leszállt hozzájuk — és azontúl Péter, András, Jakab, (a Zebedeus fia), Fülöp, Bertalan, Tamás, Máté, Jakab, Simon, Leba- kus, Judás, Mátyás, föl voltak vértezve bátor szívvel, éles judiciummal, nagy tudományokkal és szent elszántsággal. A szentlélek ereje volt velük, és oly csudás hatással áldotta meg őket ez isteni hatalom, hogy az első napon a pogányok ezreit tudták megnyerni annak a hitnek, melynek apostolaiul szegődtek.

A mai századvégi ember számára alig lehet szenzibilisebb olvasmány az első hittérítők pályafutásánál. Ezek az egyszeiű nomád emberek meggyőződésük rendületlenségével a borzalmas üldözések ellenére megtudták szervezni a világ legnagyobb institúcióját, abban a korban megrögziteni a kereszténység human eszméit, mely bárdolatlan zsarnoksággal volt szaturálva. A skepezis szinte azt mondhatja az emberrel: nem, nem! — és nem ment Isten segítsége nélkül.

Szép kikeletnek ragyogó ünnepén, századok fényes eseménye, bizonyos bágyadt reflexiókra vezet. Vájjon a história nagy eseményei ismétlődnek-e, lesz-e az emberiségnek még egy olyan pünkösdje, melyen tizenkét — ha egyszerű, ha akár milyen — embere az isteni erőből vesz parancsot, hogy az emberiséget mentse meg hivatásának? —Lesz-e még pünkösd, melynek isteni ereje új tizenkét apostolt ad a gyarló emberisségnek, a kik a dekoupoált társadalmat a nemes eszményes, a tiszta emberi feladatokhoz fogják visszavezetni.

Lehetetlen ezen a szép {ünnepen, mely elsősorban az egyházé, nem látni, hogy az emberiséget oly eszmeáramlatok vezetik, melyek mindenre inkább alkalmasak, mint a tiszta eseméuyek szolgálására, melyek nagy válságokat, gyötrelmeket és életundort fognak eredményezni

A czivili/.áczió egész uj veszedelmet zudit az emberekre, ezek között legnagyobbat: erős kételyt mindazok iránt, melyekhez oly igaz hittel ragaszkodtak apáink. A hit oltára mellé már nem jön annyi, föltétien hódolatra, a szent hazaszeretet érzelmét a kozmopolita társadalomi gyöngíti. A tudósok erre azt mondják, hogy ez az igazi, az igaz eszmék világ győzedelme, midőn se vallás, se faji, se nyelvi különbözetek nem ják vonmeg ember és ember között a válaszfalat.

Francziaország behozta a nőtlenségi adót, mert veszedelmesen apadt a népesedési statisztika ; kicsiny országunk meg csak a val - lásos hit ápolása mellett állhat meg az európai koncertben: okvetlen a vallásos oktatás in- íemporitását kell, hogy a közel jövő feladatának ismerje.

Ám tetszelegjenek nagy nemzetek az koz- mopelíta human eszméikkel! Magyarország csak nemzeti öntudatának folytonos ébrentartásával lehet boldog. És még ezek mellett is a dekomponálás annyi jelét látva, sóvárogva kell óhajtanunk, hogy jöjjön az isteni erő, a pünkösdi hatalom: ajándékozzon meg tizenkét új apostollal, a kik fel tudják tartóztatni attól a belső, egyre fenyegetőbb kultur harcztól, mely vesztére tör ennek az országnak.

Óh jöjj el isteni erő, adj okosságot, előrelátást és érzékeny nemzeti becsülelérzést hogyne pusztíthasson közöttünk a visszavonás, az elfogultság.

Pünkösd ünnepe serkentsen ezekre a gondolatokra, és adjon hozzá az Ég gondnélküli, napsugaras szép napokat,’ i nkor a kenyér- gond megszűnik, de a — gyűlölködés szelleme is. Z H.

Városi közgyűlés.

E városi közgyűlésre csodálato sképen a városi képviselők 80 °/0-a megjelent Azonban ne higyjük, mintha talán azért, mert megijedtek volna a tapasztalt részvétlenségük fölötti elméleti és gyakorlati sopánkodá^októ1, és végre nohát megemberelték volna magukat,—

| óh Korántsem, — hiszen alighogy az erdészi állás szavazása megtörtént, igen megritkult ja lassan lassan,de biztosan szállingózók miatt a képviselők sora Szatmáron ilyen eset nem is megdöbbentő — nekünk, de visszataszító, furcsa, nevettető és gyanús egy idegennek. — Mikor pedig megkérdezi az ember a városatyát, — miért megy inár ilyen jókor? — a legegyszerűbb és mindig őszinte 4felelete, hogy : hát miért ue menjen, — illetve miért, maradjon?! — bizonyosan tudván előre, hogy úgy ottléttével, mint annak nélküle, a lövészek kérelme feltétlen elutnsittatik ;, — a kioszkot j a Kossuth-kertbe csak megszavazzák stb. De épen azért kellene ám ott maradni a képvi-1 J selőknek, hogy annál jobban meghányattas- Isanak a város ügyei!! Hát miért küldjük oda 1 őket! ? hogy talán kidüllesztett mellel sétálgassanak ropogós lakk-czipőikben, a karzati | közönség előtt, le s fel mutatva, hogy kikmik ?! óh ! nem ; sokkal fontosabb okok nyomozására, mintsem ők azt hiszik, sokkal életbevágóbb kérdések letárgyalására, mintsem sétálgatni, szórakozni, hallgatni, szivarozni és állásokat szavazni! — Mit tételezzünk föl ? — talán Megfelelő műveltsége Uiincs? — hiszen csak tapasztalatának lennie kell ?! — Sajnos, ha talán már ez sincs....

A gyűlésen Hugonnay Béla gróf főispán elnökölt. A gyűlés l/t 4 órakor vette kezdetét.

A polgármesteri havi jelentés: tudomásul vétetett.

Kovács Leó biz. tag azon interpelláczió- jára; „van-e tudomása a polgármesternek a városunkban a főkapitány által rendszeresített titkosrendőri intézményről, és ha ,’van, mik ennek körülményei ?* — a polgármester azon válasza, hogy megvizsgálván az ügyet, a főkapitány elébe azt terjesztette, hogy e rendőri intézmény — mivel a város kaszszájából külön nem fizettetik, megszüntettettvén, a rendes egyenruhás rendőri közegekből fog esetről- esecre a szükséges szolgálattételre kiválasztott és felöltöztetett rendőri közegekkel > helyette- sitetni, és erről részletes tervezetet nyújt be, — a közgyűlés tudomásul vette.

— Fehérváry Géza báró és Darányi Ignácz miniszterek díszpolgárokká választattak.

— Az esküdtbiróság megalakítására bizottság küldetett ki.

— A Kossuth-kertben építendő nyári mulató tervezete az előirányzott löezer forintot 6ezerrel meghaladta ; a véleményezések szerint — a gőzfürdő a Kossuth-kertben az újítást nem érdemli meg. Ezért azt lerombolni kellene és helyébe egy 2Sezer forintos helyi séget építeni. Ez előterjesztést a közgyűlés elfogadta, mert Valkovics Sámuel vendéglős azon aján. latot, hogy 1500 forint évi haszonbéren feliig az összes, épitési és berendezési stb. költség G °/0-át is fizeti haszonbér fejében. A szerződést a közgyűlés 6 évre megkötötte.

— A január es február havi adó elő- és leírások, a közkórházi zárszámadás és bud- getelőiránzat tudumásul vétettek.

— Majd a lövészegesület azon kérelme tárgyaltatott, a melyben az egyesület a helyig ség visszaadását kéri ajvárostól, a melett eddit is használta, és a mely még most sem lett szorosan a rendezésnek alávetve. Vagy ha ezg nőm teszi, adjon másutt, például a Körtvélye környékén alka lmas területet. — A közgyűlés egyiket sem teljesítette. Miért?! — Nevetséges ! Vagy tisztességesen feloszlik az egyesület, ha saját pénzén nem rendezi ügyét a mostoha város helyett, vagy elpusztul, a mi furcsa lenne egy ily nagyszerű bástyavárosra nézve! Tertium —úgy látszik — non datur!

— A mezőgazdasági munkásoknak idegen területre való kiviteléről szóló szabályrendelet tárgyalásánál, a közgyűlés nem tanúsított higgadságot, bár látható képzettsége százszorta

nagyobb competenséget árult el eleinte,— de a munkáskérdés elintézésére a mi közgyűlésünk van, — igy tehát nem szem és éssszerií látása, hanem helytelen hatlomási tapasztalatok és félreértett elvek alapján intézkedett. Azt hittük, hogy ért e nagyfon tosságű kérdéshez egy kissé ?