Szatmár, 1899 (25. évfolyam, 1-47. szám)
1899-11-25 / 43. szám
kalmár, iioviMibtff mtMAß XXV. évfolyam« szám ! "V’AHSADALMl ES SXEPMLMi HETILAP. MEGJELENIK MINDEN- SZOMBATON; .L ELŐFIZETÉSI Dl 1 A K t£C»‘s ír’ie * i« 7(' 40 fcf* u»y SZHt . i ín 80 k <r. Negyedévit . . i írt 40 kr. Kgv h»‘n& Kgyes czám ára 10 kr. az eloíizclé««! pénzek, valamint a hirdetési díjak c lapok kindól*ivalalahijm fizetendők maion, Deák lérd. sz. (a városház* mellett.) *r. Ke lel Ón "«erkeszto lakába Vőrői-joarty-utca 5. szán*, hova a lep szellemi részét erdekió köziemén vek k»»ldeudók Jí I a n o h i ív a r a. l : Sast l*aJoami kday vajr De-ik-tér a. »»,• iiova az előfizetési es hirdetési dijak bermentve küldendők. Uérmentetlen leveleket nem fogadunk el. íiiftUE r E ü t K dija: j •'-&/ ^Kik/. ,iJ nte ö kr.; töl<l>9*őrin«l * kr. •— Teri*- j-J-Oi.** «* iSblienörő* blr<leté*ek ketoeióbli «»Itéielel *iítu .«•«r.iiek f‘et előleg«* áueiő, mellettIfU T-I íatll: * hunná h (..u m), guruimul l >r di|u 10 kr. Bélye^iiij ini'id* i beiktatásitti 3’* kr . i * * * * * 7 T Felhívás a haza honleányaihoz s hazafias t r/elmi» lerfiaihoz ! A nieg<‘mlé!»ező*uek liálá' szava kifogás* tatait h'inti' felsorolni inimla/.t. mi apáink érdé no, meri egy e/.r dó v nág\ -zó a 110 űzet történetébe i. A magyar mnnz. t cgv «/.relévé, hogy fenn ill. s eay ezred v leforgása aíau nem egysze1' fényes t mijeiét adta annak, hogy életképes, ili pillanatra csiiggodés is szállá meg vagy r».nbolo orkánként röppen* rajta keres/ ti a megsemmi ülés wszteljes angyala, szabadérzetéhen mindannyiszor rendüli t eniil áll meg. Az 1848 -45 i.i szahaságharez is iáng- betűkkel van b. u va a magyar nemzet történetébe ; le van írva, meg van rt-ökitve, mint. egy olyan korszik, mint az egyetemes világ öi fénelem szinpadán leziilott olyan fé nyes diám», melybe.» az önk-nyes uralom bilincoi alatt sinlödő, s már már bukásnak szélen álló nemzet, esz néinok fáklyavivoi életének árán, szabadságát kivívta. A szabadságitutz lezajlásának diesteljes történetét azonban nemcsak a holt betű hirdeti, de hirdeti a dal, hirdeti a lant, s hirdeti fennen hangon minden magyar szív, mely hazájáért, a nemzeti eszmékért, a testvériségéit és szabadságért halni kész. VJ időn azonban nemzetünknek eme őrökké emlékezetű, s fényesen lezajzott korszakáról beszélünk, képzeletünkben mintegy elvonulni látjuk a felistenek seregét, inert ezeké az érdem! A veressipkások voltak azok, a magyar nemzet 48-as honvédéi, kik feltűntek, csaknem varázsütésre, mintegy a haza istenének vészteljesen hivó szavára, hogy küzdjenek, hogy harczoijauak, s kivívta a szabadságot,! véi ükkel áztatva a küzdelmet, mint martyrok, névtelenül hulljanak a porba . . . A haza mát-már veszve volt, s td volt' vetve a koczku a magyar nemzet sorsa felett is. Midőn azonban az erőteljes nemzet már bukását vélte, mert porba hullottak vezetői, bitófán függtek legjobbjai, s id gén földön, mintegy hontalanul bujdostak gyermekei,' — azt az utat, mely egészen a pallosig, a bitófa lépcsőig vezetett, véi hetükkel áztatták a név- telt n bősök, s a haza mentve lön. Ezért a magyar nemzetnek legigazibh bősei, legfenségesebb alakjai; a szabadság- j hai ez vértanúi, kik elsők voltak a liarczban, de elsők voltak a halálban is, hogy elpusztuljanak e»y kics’iiyke földért, a házáért, s egy eszmééi t a szabadságért! 8 ezért is minden homokszeme a magyar hazának csak a ninlt idők dicső nagyságáról beszél, s minden halma egy egy sirdomb, mely alatt a hazáért, a szabadságért elvérzett hősök, a haza nemtöinek* vérével megszentelt porai nyugszanak! S ha a 48-as honvédek nevéhez múltúnknak dicsősége ti pad, karoljuk fel erőnkhöz képest azt a magasztos eszmét, melyet Sel- tneczbánya várói lelkes közönsége magáévá tett, s járuljunk hozzá fillérjeinkkel, midőn a háládatos utókor eme hö>ök emlékének Selm'czbányán szobrot kíván emelni. Nem lesz ez az etnl -k a géniuszok, e nemtok üres és mi’sein mo idő cs »boltozatává, de szent éi felséges, megnyit itkozásábau a közönség hazaszeretetének ! Selmiczbánya. Ojv. Ocfovui, Ocsowzky Víhnosné, Sttltnecs*Kéiabáiiya si kir. »arosrk *«>Ir f'"ípolg-Ftm*st**rt*iM»k Özvegye. § J ó t é k o n y c z é I u á I i a m i o r s j á- t ék. Mint az előző években, ez idén is nagy jdtékoiivezélú államsorsjáték reade/.tetik. Ezen sorsjáték lis/ta nyereményeiben következő jó- tékonyczélu intézmények lészesednek : l. A vagyontalan ál’ mi tisztviselők özvegyei és ir- yái részére létesítendő alap. — 2. *A sárvári közkórház. 3. A kafholikus taiionczokat védőegye síi lét, 4. A budapesti V. kerületi népkonyha 5. A P.ulai Szt-Viucz *ről nevezeti irgalmas nőnék vezetésére bízott ó-budii lanes n evelő-i.itézet. 6. A fehér kereszt országos leleuczház egyesfllet. 7. A Zeng városi közkórház. 8, A kassai Meusa Akadómi ka. 9. A Budapesti Tab tin egyesült. 10..A magyar vörös kereszt egylet kolozsvári fiókja a jövedelem V, o—V, o részében. A játékterv nagyon kedvező esélyekkel kecsegtet, a főnyeremény 150,000 korona, az összes nyeremények 365,000 koronára rúgnak. Sorsjegyek á 2 forintért kaphatók minden adó- és só-hivatalnál, a legtöbb postaliiva’al- és dohanytös- dében. — A húzás 1899. évi deczember hó 30-án történik. § Dreyfuss levele. Ltdekes levelet kapott a minap a Magyar humorisztikus naptár szerkesztősége. A levél a következő; .Uraim! Az ölök naptára csudákat miveit. A mire aj világ leghíresebb orvosai, a forró égaij nem | voltak képesek, t. i., Iiogc életkedvemet vissza-! adják, azt az önok naptára egy csapásra j megtette Megrendeltem, és azóta házam cseng | a kaczagástól. Louise feleségem nem is olvas mást, Pierve fiam és Louise leáayom pedig j egész nap veszekednek , mert mindegyik i előbb szeretné olvasni a naptárt. — Kérek i azo ml még egy példányt, mert a folytonos használattól igen elrongyolódott.“ — K levélhez csak annyit füzünk bozzá, hogy e naptárból, inig a készlet tart, 30 krajozáiért bérroeníve küld egy példányt a „Magyar humorisztikus naptár“ szerkesztősége, Budapest, V., Honvéd utcza 4. * A Szatmármegyei Naptár II ik évfolyama megjelent bő és változatos tartatommal. Szaf- j máruiegyei emberre nézve megbecsülhetetlen, hogy e naptárban mindenféle olyan hivatalt j i megtalálhat, a mire neki szüsége van. A tiszti czirntár ezúttal a pénzintézetekkel, ügynökaégekktd, lapokkal is ki van bővítve, s kiterjed a közigazgatás, íga/s/ság-zolgáltatás stb, minden ágazatára. A szépirodalmi rész szintén sokk ti bővebb, mint tavaly volt. Tíz nyomtatott ivet tesz ki az egész mű, t ebből 7 a szépirodulo uaak van szánva. Közli az alispánnak, Nigc Lá-zómk, terjedelme» és valóban pompásan megirr életiajzát három nagykaiolyi iró tollábólna megyeben lezajlott Petőfi ünnepélyeket, a vármegyei élet főbb adatait — Közleményt hoz Nagy Jiászlótól. P ipp Bélától. Steinkogter Jánostól, Douuliidy Amáliától, Münnlcli Nándortól, Szelierny Gézától. Baudisz Jenőtől, Révész Jánostól, Németh Józseftől, Komorócy Ivántól, Lukácstól, Glsavszkv Viktortól, (Jeliért Endrétől.— 'Költeményeket : Baróft, K. Varga Lajoe, Incze Lajos, Al maiul* és inasoktól. Találunk benne komoly történelmi tanulmányokat, tréfás el- besaéléseket, eiedeti rajzokat, s k:való fordításokat-Lucke» rea.se a naptárnak a „Hasznot tudnivalók“, melyben úgy a gazda, mint egyéb foglalkozású ember is sok, csakugyan hasznos ! dolgot tali'hst. Többek közt például az idö- jóslás, az adófizetés, köröménél», anyakönvv- vezetés, és számos egyéb dolog részletesen meg van világítva. - A művet 22 kép teszi váttoza'Ossá, melyek kösiil különösen a Nagy László alispán arezsápe kitünően sikerült.— Molnár .\lihá:y könyvnyo ntató intézetét «i- cséri a csinosan kiállított vaskos kötet, mely pofon 50 krajezárért szerezhető meg, § 8682/1849 Iksz. Hirdetmé ív. A nagy- méltóságú m. kir. kereskedelemügyi miniszter ar ez évi 40447. sz. körrendeletében azon tapasztalatnak ad kifejezést, hogy a vasárnapi muakaszünetet, különösen vidékeu,nem tartják meg. Ez okbél utasította az összes hazai hatőzágokat, hogy e tekintetben fen- tos törvéuyes rendel <ezesek szem előtt tar- tássával a törvényellenességek megtalása iránt intézkedjenek. — Ezeu kormányhatósági rendelet folytán, miután magam is nem egyszer tapasztaltam, hogy a hatóságunk területén lakó kereskedők, iparosok, és más egyéb ipari munkával foglalkozók, a vasárnapi munka- szttnetre vonatkozó 1891. évi XIII. t.-e*. végrehajtása tárgyában 14 837./1892. sz. alutt kiadott rendelet intézkedéséit nemcsak be nesn tartják, hanem sok esetbe;) magok szorítják a segéd és tan oncz személyzetet a tiltott időben vaió munkálkodásra, üzlethelyiségeiket nagyoft sok esetben a meghatározott időn túl, akkor a hatósági közog felszólítására zárják be, —- is munkasüiiüiietet követő napon pedig előbb kezdik meg a foglalkozást, mint azt a hivatalos rende et megengedi, figyelmeztetem az érdekelteket, miszerint a mnnkaszünetre vonatkozó törvényei rend ulicezéseket annyival inkább tartsák és tartassák be, inéit a kibagók allen uem fogok késői az 1191, évi XUj,
