Szatmár, 1899 (25. évfolyam, 1-47. szám)

1899-10-04 / 40. szám

Szatmár, 1899.

november 4.

XXV. évfalyi*

szim! ’. v? i-Ä.

TÁRSADALMI ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP.

MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON

ELŐFIZETÉSI Ol I A K

ege*a evre félévre . .

IV tr. So fr

31

U írl SO bt. StgfUiittrr* .

1 frl 40 kr. Kg. hón .

Égje» (kfteh ár* 10 kr.

Úgy az el<ifiícté»i pénzek, falaimul * hirdaléti stb. dijak e lapok kiadóin? ataliban üzeiendök Szatmáriul, Deák-tér3. íz (a táiósháza mellett,;

Felelő, szerkesztő lakása: Vörösaiarty-utca 5. szám. . HIRDETÉSEK DIJA •

hon » lap isellemi részit érdeklő közlemények küldendők. ^ K*r.n .nJ sor b kr.; tobbsion.el i kr T •"

na többszörös Imaetesek keüv«iobb ieltöt«l«K alatt rétetnek fel előlege« Szeli« mellett.

Kiadóhivatal:

M»gf Lajosme kömyvafom&ája, Deak-tér 3. az,- ho»s az elötizetési es hirdeté»i dijak bermentre küldendők.

fp^"~ Bérmeatetlen leveleket nem togadunk el. öályegdij minden beiktatásnál SO kf.

sm T-T inni

a három husáhos garmond tor dija‘10 kr.

Kegyelet ünnepén.

A nehéz megélhetés gondjaitól zaklatott emberek, az esztendőnek legalább egy napján, a kegyelet ünnepén, halárai emlékeznek *eg kiváló jeleseik-, elhunyt kedveseikről Halottak napja, a kegyelet ünnepe, midőn az élet küzdelmeiben elfáradt emberek, felkeresik a béke, nyugalom otthonát, a temetőt, és kiváló jeleseik, elhunyt kedveseik emlékének szentelik e napot.

Halottak uapján megnépesül a temető. Az élők hálával adóznak a halottak sírján. A máskor csendes, néma temetőt szővetne- kek sokasága világítja be. A sírokra koszorúkat helyez a kegyelet. A kedveseink nyugvó por által megszentelt hantokra, bánatunk kö- nyei peregnek. Ez a nap egészen az emlékezet- és a kegyeleté.

Van-e olyan ember, aki nem ismeri kegyelete» kötelességének halottak napján a temetőt felkeresni ? Mi ilyen embert nem képzelünk; mert porlanak a temetőben olyan nagyok, olyan kiváló emberek, akik mindnyájunk halottal. Legnagyobb hálátlanság az érdemet el nem ismerni, az érdemről hálával meg nem emlékezni : A nemzet, a közjó halottal megérdemlik, hogy legalább e napon keressük fel azok sírjait, akik mindnyájunk jólétéért nemes küzdelemben estek el De hány szüle van, aki gyermekét-, h any gyermek van. aki szülőit-, hány házastárs van, aki házasiársát-, barát barátját siratja kegyelet ünnepén?! Nincs, nem képzelhető olyan ember, akinek közeli, távoli rokona ne porlana a békessék csendes birodalmában. Innen van, hogy halottak napja az általános kegyelet, az osztatlan hála ünnepe. Készüljünk tehát a közelgő kegyeletes ünnepet úgy megünnepelni, hogy hálánk, ünneplésünk teljesen méltó legyén elhunyt kedveseseink, nagyjaink és jeleseink érdemet- és emlékéhez.

Ha visszagondolunk a nemzetünk életében felmerült fontosabb eseményekre, azt tapasztaljuk, hogy számosán voltak olyan jeleseink, akik a nemzet szabadságáért miduyájunk javáért küzdve, hanyatlottak sírba. Az ilyen önzetlen férfiak javaikat, életüket tették kocz- kára, és vesztették el azért, hogy az. általuk szoretett haza javát még életük elvesztése árán is munkálják. Ugyan kérdjük, nem a légnagyob hál&lauság volna-e tőlünk, ha az ilyen halhatatlan fialottak emlékére nem szentelnénk legalább halottak napját? — Mi neon lehetünk bálátláuok; mi ismerjük azok iránt való kötelességeinket, akik hazánkért, nemzetünkért vérzettek el, szenvedtek hős haiátt, vagy estek az önkény áldozatául. Mi megkoszorúzzuk ezek síremlékét, könyeinkkel áztatjuk, és emléküket kitörülhelenünl véssük sziveink táblájára.

Kiváló nagyjaink által kivívott előnyökre csak akkor vagyunk teljesen wéitó*, ha azol

§. Kinevezés. Bossin Margit okleveles , tanítónőt a vailás- és közoktatásügyi miniszter ja mukkos-jánosi állami elemi népiskolához ! rendes tanítónővé kinevezte.

§ Öngyilkos honvét. Sep>y István honvéd- tizedes október 31-én, a József-főherczeg l§k- tanyábau revolverrel szivei lőtte magát, rögtön meghalt. Pénteken délután katonai pompával temették el.

f Özvegy Marosán Lászlódé 102 éves korában, ázatmárhegyen uioghait. A szép kpri ért inatrona, mint ismerősei beszélték, sohasem volt beteg,esik most gyengelkedett halája előtt.

$ Hymen. Madarassi Ká rolytan'Jó, penyigei lakos, a napokban lépett házasságra, Tamássi Erzsikével, — Tamássi József helybeli iparos kedves leányával.

A trau sva li háború folytán szünetel a muuka az aranybányákban, s igy kevesebb a pénz, az élet pedig folyton nehezebb, terhesebb Nálunk az osztálysorsjáték sok pénzt hoz forgalomba és sok ember nemcsak a maga, hanem egész családja élétét megszabadított» a nyomortól egy nagyobb nyeremény által. Már többször említettük is, hogy a szerencse sósaknak jövőjét megváltoztatta. Amint értesülünk, egy budapesti bankház eddig több mint két millió koronát fizetett ki megbízóinak 100.000, 90, 80, 30, ezer koronás nyereményekben. A most kezdődő osztajysors- játékuál olvasóink figyelmébe ajánljuk ezen ezéget, mely szerencséjénél, szolidságánál és megbízhatóságánál fogva amúgy is nagy bizalomnak örvend. Ez e ezég Török A. és Társa bankháza Budapesten, mely a beérkező megbízásokat pontosan, gyorsan és megbízhatóan teljesíti. Az első osztályú sorsjegyek árai :

sorsjegy 6 forint, '/., sorsjegy 3 forint, '/„ sorsjegy 1 frt. 00 kr, 'jt 75 kr. Sorsjegyek bevásárlásánál Török A. és Társa budapesti bankházát, Váczi-körut 4/a, legmelegebben ajánljuk.

— A delegácztió november végén ül össze Bécsben.

* Szőlő- és bortelmelés pályadijak. Egy 300 koronás, egy 200 koronás, egy 100 koronás és négy 50 koronás, tehát hét, össz- sen nyolezszáz korona értékű pályadijat tűzött ki a „Borászti Lapok“ szerkesztősége, a lapban közlésre alkalmas szakezikkek és tárczák megírására. Önáló, eredeti, lehetőleg ábrákkal illusztrált czikkekkel pályázhatni a szőlőtermelés, a borgazdaság, a szőlő és bor értékesítése, forgalma köréből, vagy akár prózában, akár versalakban Írott tárcsákkal, a szakmára vonatkozó szépiodalmi, történet- tárgy gyal A pályázat részletes feltételen a „Borázsaji Lapok“ legközelebbi számában tétetnek közzé A pályamunkák 1900-ik évi |január hó l-ig küldendők be, zárt jeligés {levéllel, a lap szsrkesztöségéhez, Budapest , I (Köztelek).

I megszerzőinek érdemei és emlékei iránt hálásak tudunk lenni. Tiszteljük a nagyokat, és érdemeiket véssük gyermekeink, unokáiuk szivébe, hogy ö.< is hálás érzelmek között álljanak majdan meg az általunk és eleink által felállított emlékkövek előtt, melyeket annyi dicső tettek hirdetnek nekünk, és az utánunk j következőknek.

Sok ember, sok nagy ember önzetlensége, példás hazafiassága, emlékkövek felállítása által vau hosszú időre megörökítve; de még i többen vannak, akik jeltelen sirokban pihen- ! nők Az. emlékköveket megeinézzti az idő, a jeltelen siroket ne a ismerik unokáink. Ezért kell nekünk az emlékezetet élesztgetni, nagyíjaink példáit unokákról unokáki aátadni, mert i * kiváló nagyok példája az, mejy minket és i utódainkat nagy, messze kiható dolgok elkö-! : vé'tésére képessé teheti.

Midőn a halottak emlékére ünnepet szeu- | telünk,eszünkbe jutnak mind azok, akiké’ tőlünk elszóllított az enyészet kerléilietien angyala. i Eszünkbe jutnak azok, akiket mi, és akik minket szerettek. Annyi fájó érzés elevenül í fel halottak napján, midőn kedveseink emlékének bánatos érzelmek között könyeinkkel ! áldozunk. Temető, te szent hely, mely nyugalmat adsz elhunyt szeretteinknek, minden I porszemedet a hálás kegyelet omló könyei szentelik meg. Te vagy azon hely, ahol elné- ; uiul az önzés, az irigykedés, ahol az egymás | közelébe került ellenségek kikerülnek, s nyu- , godtan pihennek,

Ide, e szent helyre jönnek az élők hajlottak napján, hogy szövétneket gyújtsanak j kedvesei k sirjáa, hogy koszorúkat helyezzenek ja drága li novak felé. Legyen ez a nap az j őszinte,a szívből jövő hálás kegyelet ünnepe

Ünneueljünk halottak uapján. Ünnepeljünk hálás kegyriei tel és annak elgondolása mellett,

! hogy a kik most gyászüuiepet szentelnek, ivók közül mily sokan térnek egy év leforgása alatt oda, ahol béke, uyugalom fogadják az élet fáradalmaival küzdött halandókat.

________ Sz-ó.

Hí

rek.

— Halottak emléke. Mindenszentek es- ; tején 6 órakor a székesegyházbau a szent hcszéiet Tóth József h. lelkész mondotta, a I gyászájtatosiágot pedig Hámon Jözsef kanonok tartotta.— Halottak napjáu délelőtt 9 órakor i1 a gyász szent misét Meszlényi Gyula megyés püspök mondotta, — este 5 órakor a temetőben az alkalmi szent beszédet Ékkel Lajos ' s. lelkész. — A halottak birodalma fényesen . volt Uivilágita.

■ j §. Névváltoztatás Junk Károly alkapitány, a katonai ügyosztály vezetője, úgy a maga, mint Karoly nevű fiának vezeték nevüket — , belűgymiuiizteri engedéllyel „ J ékei“ - re vál- i, soztattik,