Szatmárvármegye, 1913 (9. évfolyam, 1-50. szám)
1913-08-10 / 32. szám
r e-ík oldal. SZATMÁBVÁRMEGYE Szatmár-Németi, 19U. nyei és az a gondolat, hogy az uralkodása alatt lévő nemzetek és népek megmentessenek egy európai háború végzetessé válható veszedelmétől. E gondolat között nem láthatja azt a tatárjárást a melyet Tisza István és bihari gárdája teremtett Magyarországon, nem láthatja azt a végzetes anyagi és erkölcsi pusztulást, a melyet e sivár lelkű önző politikai érdekszövetkezet a magyar nemzet legdrágább kincseinek: alkotmányának és törvényes jogrendjének felforgatásával, a közélet tisztaságának megmételyezésé- vel előidézett. És igy nem láthatta azt, sem, hogy miként használta ki Tisza István — a magyar korona népszerűségének fontos érdeke ellen — de kizárólag a maga és pártjának hatalma érdekében azt a helyzetet a mely uralkodásuk figyelmét egyidőre a magyar belpolitika rémuralma elől elterelte. A balkán népek között a béke megköttetett. Az európai háború réme eltűnt. Elkövetkezett az ideje annak, hogy az egy év óta tartó Tisza — rémuralomtól is megszabaduljon a magyar nemzet. Az a vád, a mely Somogybán elhangzott nem fog a feledés homályába merülni, mert az ellenzéknek lesz gondja rá, hogy a hatalomról elűzött panamista vezért kövesse az a másik vezér, a ki még eddig nemkapott útlevelet „Ő Felsége a király nevében“. De az is megtörténhetik, hogy ezt az ítéletet nem a törvényszék, de a király személyesen fogja kimondani. CF.) A kormány kudarca. Tiszáék a püspöki talárt is lerántották a sárba. Semmi sem szent már előttük. A nemzet minden kincseit elpazarolták, mindent letiportak a mi hatalmi őrjöngésükben utjokban állt. Alkotmány, törvény, jog — mind csak arra való volt, hogy Tisza kezében összetörjön és helyet adjon a burkolt, álarcos abszolutizmusnak. A Bach-korszakra a feledés fá- tyola borul ezután a rendszer után- a melyet a Lukács—Tisza korszak Magyarországon megteremtett. — Az ötvenes évek gyászos ideje becsületesebb volt, mert az erőszak nyíltan lépett fel a nemzet jogai ellen. Tiszáék álarcos lovagokkal igyekeznek a jogaiért küzdő nemzetet hatalmukba keríteni. Ily álarcos lovagnak szemelték ki Baltazár püspököt is, aki még nem régen a népjogok harsona hangú vezéreként szerepelt, a ki a függetlenségi párt egyik vezéralakja volt, aki ebben a hangos szerepében nyerte el a legmagasabb tisztséget, a mit a hitéhez, alkotmányához és hazájához hű nép bizalma számára adhatott. Sikerült ezt az újkori Ócskayt a kormány rut eszközéül megnyerni. És ez az „eszköz“ nem nyílt sisakkal, de | álarccal lépett a küzdő porondra. Első szava a rágalom volt, ame- I lyet arra a függetlenségi pártra szórt, amelynek vállain emelkedett a debreceni püspöki székbe. Szidta, gyalázta azt a pártot, a mely már 400 év óta küzd a bécsi hátalom ellen, a mely párt elszánt és önzetlen küzdelme mentette meg az ország eddig fentálló függetlenségét és önállóságát, szidta azt a pártot, a melynek nyírbátori hívei egyenes leszármazol a nagy Bocskai vitéz harcosainak. Ellenben az ország alkotmányának széttipróját, a panama védelmezőjét Lukács méltó utódját: Tisza Istvánt a dicsérő szavak áradatával halmozta el. A nyírbátori református nép megbotránkozással hallgatta megtévelyedett főpapjának szavait. Nem ült fel sem az ellenzéket rágalmazó szavaknak, sem a Tiszát dicsérő nyilatkozatoknak. Sőt az álarcos lovag szánalmas szereplése után még tömegesebben csatlakozott a függetlenségi párt zászlójához. Baltazár szereplésével, céljával és titkos küldetésével azonnal tisztában volt a nyírbátori nép, midőn meglátta kíséretében gróf Dégenfeldet és Márk Endrét ezt a nótárius két munkapárti embert. Jellemző, hogy e három református vezér együttléte még azokat a református hivőket is elriasztotta Baltazár mellől, a kik benne — jóhiszemü- leg — nem a köpenyegforgató politikust, hanem a ref. Egyház fejét látták. Hiába folyt a sópénz, vesztegetés és lélekvásárlás a ref. püspök hívek nélkül maradt. Mezőssy Béla úgy nyilatkozott, hogy Baltazárnak a választás előtt csak a munkapárti Mándi Samu által lekötött zsidóság és a gör. kath. hívek maradtak megfogyatkozott táborába. Ez utóbbi is azért, mert Baltazár ígéretet tett arra, hogy a gör. kath. püspökség Nyíregyházán fog fel- állittatni. Mi, reformátusok, pirulunk a hir hallatára : Hiszen a sok oldalú püspök ur a tél folyamán Ígérte a püspökséget — de azt az Ígéretet cserben hagyta sőt ő maga küzdött a püspökség felállítása ellen. Azután Hajdudorog mellett foglalt állást szóban és írásban. Most — a mandátum kedvéért — cserben hagyta a dorogiakat is és — Nyíregyháza mellett nyilatkozott. Bizony, ha Tisza István jó református volna — és a református erőt nem a saját hatalmi érdekére és céljaira használná fel — úgy nem szabad lett volna neki a református püspöki talárt az egész ország közvéleménye előtt igy meghurcoltatni. De ezúttal a nemezis utói érte a kormányt és Balthazárt is. A csúfos kudarc és a bukás elől Balthazár megfutott, és a függetlenségi párt jelöltje egyhangúlag győzött. Nem becsületesebb dolog lett volna azt a százezer koronát a melyet a kormány a Lukács féle sópénzekből adott az álarcos lovag kortes útjára — a szerencsétlen árvíz károsultaknak adni ? A nyírbátori Tisza kortesek és kocsmárosok gazdagabak lettek 100000 koronával — a szatmármegyei árvízkárosult nép pedig éhezik és koldustarisznyával vándorbottal kezében indul — Amerikába. Nyírbátori kortesnóta. A templomban meghallgatjuk a papot Le is vesszük előtte a kalapot, De maradjon csak az Isten szolgája, Ne legyen a tolvaj mungók tányérnyaló [kutyája. Nyári szezon. Írja: Czapfalvi. A citera nyakú örmény, Lukács László, (kivel Tisza még most is, mint legjobb barátjával dicsekszik, azon elv alapján, hogy: similis simili Reggelizés előtt félpohár Schmidthauer - féle Használata valódi áldás gyomorbajosoknak, szék- szorulásban szenvedőknek keserttviz Az elrontott gyomrot 2—3 óra alatt teljesen rendbehozza. Kis üveg 40 fillér Nagy üveg 60 f. Kapható helyben és környéken minden gyógyszertárban és jobb füszerüzíetben.
