Szatmárvármegye, 1913 (9. évfolyam, 1-50. szám)

1913-03-16 / 11. szám

Szatmár-Németi, 1919. Iád tagjai arcképes vasúti igazolvánnyal láttassanak el a vármegye (magáévá tette. Az ököritói tüzkatasztrófa földte­rületének megvételére s azon egy em­lékoszlop állításá vá közadakozásból be­folyt 846 korona 68 fillérhez a várme­gye 2000 korona hozzájárulást szava­zott meg. A közgyűlés még több kevésbbé érdekes ügy letárgyalása után, 11 óra­kor befejeztetett. W^jHBWirwnnfiriwBti«wniiti%)ttiiinwBrlwiiii>>«v.. ■ n farum—w— Merénylet a bíróság ellen. Lukács László, akiről most már Senki le nem mossa a panamista jel­zőt, nem elégszik meg azzal, hogy a po­litikai életünket az erkölcstelenség posványába sülyesztette, most a bíró­ságokra vetette ki Kálóját hogy aztán (elpocsékolva mindent a mihez állami létünk fűződik, e'mondhassa az osztrák császárnak, a lábaid előtt fekszik az ország mint egy kifacsart citrom.» A bpesti kir táblához csütörtök dél­előtt érkeztek meg a Désy—Lukács­féle rágalmazási per aktái. Közvetlen utána, tíz óra öt perckor, egv automo­bil robogott az országház-téri főbejáró elé és abból Lukács László miniszter- elnök szállott ki. A gépkocsit nyomon követte egy fiakker két detektivvel. A' miniszterelnök fölkereste Csathó Fe­renc elnök, valóságos belső titkos ta­nácsost, akinél félórát időzött. A tábla elnöke egynegyed tizenegy órakor, te­hát Lukács László miniszterelnök je­lenlétében, Bernáth Imre segédhivatali főigazgatótól elkérette a Désy—Lu­kács-féle pör aktáit, — amelyet talán még át sem forgattak az iktatói hivatal­ban — s azokat Balonyi Imre bíróra szignálta. Két-három hét múlva kerülhet re­ferálásra az ügy. Balonyi Imre a II. 'A', büntető-tanács előadó bírája, mely­nek elnöke dr. Ráth Zsigmond, a sza- vazó-hirák azonban — az elnökkel e- gyütt hármas tanács lévén — változnak Az A és B tanács szavazó bírái a kö­vetkezők: Zubovich Román, Pólyák G. dr. Sárkány Lajos, dr. Bakonyi Kál­mán, Balonyi Imre és Lázár Aurél. A vádat ídr. Atányi József és dr. Varga Ist­ván képviselik, de lehetséges, hogy a több napot igénybevevő tárgyaláson dr. Czárán István főügyész vesz részt. A miniszterelnök látogatása egy fél ólra múlva véget ért és ahoz több kom­binációt fűztek. — Mi a kombináci-1 Ókba nem megyünk bele, mert minden kombináció fölött megdöbbentően áll maga a tény, hogy a kormány el­nöke olyankor teszt látogatást a tábla elnökénél, amikor ügye ennek a bíró­ságnak elbírálása alá kerül. Ehhez nem kell sem kombináció, sem kommentár. Tudja mindenki, hogy Lukács mit csinált a Táblán. SZATMÁRVÁRMEGYE Hépviselőliáz és főrendihez. A szövetkezett ellenzék az intéző bizottság határozata szerint csütörtö­kön megjeleni a képviselőházban és a képviselőház megnyitása után Lo- vászy Márton («álljunk meg csak egy szóra») kezdetű hatalmas beszédében szemébe vágta a kormánynak a mun­kapártnak és a Ház elnökének mind­ama törvénytelenségeket a melyeket uralomra jutásuk óta elkövettek. — Ki­mutatta, hogy ez uralomnak alapja a romlottság, corruptió és cinismus, ki­mutatta, hogy a romlottság tekinteté­ben a Kimen Héderváry által megál­lapított Tisza István és Lukács László által tovább fejlesztett a tökéletesség legnagyobb fokát érte el, kimutatta, bog} az egész kormányzati rendszer­ből a közerkölcsi ség hiányzik!. Kimutatta, hogy a kormányzás alapja Magyarország társadalmának Corrum- pálása az osztrák alárendeltség kedvé­ért. — Kimutatta, hogy a munkapárt, a mely corruptióval tartja fennt magát máris kegyetlenül megtépázva és se­bekkel borítva vívja a halál végső tu- sáját. Kimutatta, hogy az önhatalomért fegyveres hatalom nyers erejéhez kény leien folyamodni a munkapárt és rész kelve gondol a leszámolásra, a mi­kor kibújva a szuronyok mögül, — kénytelen lesz a nemzet ítélő széke elé állani. A munkapártnak természetesen fáj­lak az őszinte szavak, Tisza Pavlik télén bevonultatta a rendőröket, mire az ellenzék elvonult s nyomban ülést tar­tott s elhatározta, hogy a képviselő­ház további ülésein mindig részt vesz. A főrendiházban is megmutatta az ellenzék hatalmas erkölcsi erejét. Lu­kács László miniszterelnök kénytelen voll felelni Dessevffy Aurél gróf isme­retes interpellációjára, de azért Désy Zoltán vádjai tovább is tisztázatlanul maradtak. A miniszterelnök megkerül­te a lényeget, nem adott egyenes vá­laszt a csiklandós kérdésekre. Pedig Dessevffy Aurél gróf és Hadik János gróf ugyancsak szorították a nvilt val­lomásra. Hadik pedig néhány közbe­szólás keretében alaposan megtépázta: i a kormányelnöki tekintélyt. Dessevffy egyenesen azzal argumentált, mielőtt Lukács válaszának tudomásul vételé­ről szavaztak, hadd lássa az ország, kik a köztisztesség védői. Huszonnyolcán akadtak ilyenek. A többség, kilencven­ötén, tudomásul vette Lukács válaszát, de Károlyi Imre gróf, aki az Elek-ít-le becsületbiróságnak tagja volt és mint ilyen, mindent tud: Lukács ellen sza­vazott. Gsomay Oyfiző: 9 szent ügy. Egy szatmári írótól a szatmári ritka és akkor is talányos könyvpiacon egy uj könyv bukkant fel. Csomay Győ­zőnek történeti regénye: A szent ügy. Az ízlésesen kiállított, mondhat­nám az egyszerűség elegenciájával fel­eik oldal. öltöztetett müvecske jó hatást tett re- ám, mikor a kezembe nyomták. Am- hogy egy délelőtti napos korzón, annyi tavaszba lihegő szép asszony között, dedikáció nélkül esett feléin tisztelet- dísztárgyként: kissé megdöbbentett. — Mert ezáltal nyilvánvaló parancsként diktálta felém a könyvecske: Rólam kritikát kell Írnod. S ami kell, az már egyben sajgó fájdalom. És én lehetőleg futok' az elől, amit tenni kell. És mégis az első pár oldal. az általában szindarabszerüen mozgó és: néhol szavaló gesztusu felharsájnásai- val megfogott S ahogy meséje közben, egynémelykor meg-megálldogáltam, nemcsak az elébem-visszadobbanó! szer­ző képe hatott kedvesen, de értékben is nőtt a mü, amint a könyvecske mel­lett önmagamat is kezdtem meglátni. És ime szeretem is már eme köny­vet, mert önként adódik a kritika is: és távol van tőlem a «keil». Ami kétségtelenül igazolja, hogy e könyvben élet van. Önként adódó élet. Amit imádok és: szenvedélyes gyötrelemmel szeretek. Éss benne a szépet! — S amilyen 'makran­cos daccal szaladok a kell fogalma e- lől, olyakkora magyar gőggel várom az élet önként adódását. Nékie kell adnia magát! Imigyen leszek szerelmes bo- léje.. És ha nem jön, maradjon magá­nak! Lesz tragédia, ha nem lehet lira. De akkor is — minden magyaros mor- dozóm-milljom-adta mellett is! szép­ség kéjében olvadva hullok a semmi­sülés hantja alá! I Ez egyik része és és egyben egyik mottója a regénynek. Amolyan háttér­ből ható mottója, ami nincs benn az Írásban, amelynek nem is szabad benn lennie a jó Írásban, — de az öntudat­lanban kell hatnia a sorok alól, amint a könyv mellett messzire eltekintve, tneglátom önmagamat. (önként vetülő Énbe beletükrözést kell adnia a jc könyvnek — mondat­nák mások, mások. Legyen nekik igy jobban mondva ha úgy tetszik). II. • . ,T. Másfelől megmutatta ez a könyv azt is miért vagyok mások előtt külö­nös lé!s érthetetlen. ( , f i : Nagyszerű kis könyv.. Világos és tiszta soraival bevilágít a látszólagbo- nvodalmas egyéniségbe, és lassan, szé­pen boncol. Egy kevés végigfekvés — a könyv elolvasása után — végigfekvés a dívá­nyon s lassanként a legnagyobb rej­telmek is világosakká lesznek. Tessék csak! — Különös, furcsa és érthetetlen akar kegyed lenni? (So­kan vágyódnak erre.) — Legyen egész, egyszerűen őszinte. Különös és érthetetlen akár Ön lenni? — Legyen őszinte az élettel szemben. Különös érthetetlen akar lenni? — Legyen őszinte az érzéseiben! S ha furcsa akar lenni, éljen őszintén az ér­zései szerint. r

Next

/
Thumbnails
Contents