Szatmárvármegye, 1913 (9. évfolyam, 1-50. szám)

1913-09-14 / 37. szám

A SZATMÁRVÁRMEGYEI 48-AS ÉS FÜGGETLENSÉGI PÁRT HIVATALOS LAPJA. POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETI LAP. Szerkesztőség: hova a lap szellemi részét érintő közlemények küldendők Szatmár-Németi, Rákóczy-utca 7. I. emelet. Telefon-sz.: 173 és 258. Kiadóhivatal: Északkeleti Könyvnyomda Kazinczy-u. 18. Telefon 284. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő: Dj*. VERÉCZf ERNŐ. Kiadja: az Északkeléi! Könyvnyomda. Előfizetési árak: Egész évre ...........................8 korona. Fé lévre.................................4 korona. Negyedévre...........................2 korona. Eg yes szám ára 20 fill. Nyilttér sora 40 fül. Hirdetések jutányos áron közöltéinek. Bprfji a tözaéleményl Nagyon szégyenteljes volna a ma­gyar közélet képe, ha a világgá kür­tőit bizalmi nyilatkozatok és megfize­tett újságcikkek híven tükröznék visz- sza az ország közvéleményét. A felü­letes újságolvasó előtt csakugyan úgy tűnik fel a dolog, mintha egyetlen táborba tömörülne az egész örvendező ország s mintha nem sírna senki az ügyetlen Balkán politika, rövidlátó szociális politika, túltengő militariz- mus, gazdasági bajok, esőzés, rossz utak, árvizek, járványok által tönkre­tett ország falai között. — A munka­párti lapok szemüvegén keresztül néz­ve széles e honban senkinek sincs más vágyakozása, mint sürgősen dísz­polgárrá választani Tisza Istvánt s bizalmat szállítani az ország erkölcsi és anyagi elpusztításáért. Bele kell tekinteni a munkapárt hamis kártyájába, ha valaki leakarja szállítani igazi értékére az országos bizalom hazug beállítását. Itt a peri­férián, a magunk testületéinél látjuk a helyzet igazi képét. Emlékezzünk a Szatmár városi diszpolgárságra, milyen kevés lelki emóciót okozott a város életében. Minden különösebb hangu- ' latváltozás nélkül vette tudomásul a szatmári közvélemény, hogy a városi kommunitás bizalmat szavazott a zsí­ros állások és kövér üzletek urainak. A lelkes örömtől ujjongó táviratok szétmentek ugyan az ország minden részébe, de tisztába volt vele minden gondolkodó ember, hogy a kommuni­tás bizalma nem jelentette a város közvéleményét. Belenyugodtak Tisza díszpolgárságába, mint valami szük­séges rosszba s a kopott városháza falain kívül jutva bizonyos lelkicsö­mört érzett a legtöbb bizalom liferáns. A parlamenti és munkapárti club ujjongó lelkesedése is hamis tü­kör visszaverődése. A munkapárti el­szántság és a kormány kétségbeesett támogatása üzleti kérdés. A mungó uraknak pénzük fekszik az üzletben, a befektetett tőkének meg kell hozni a kamatokat, a kormány anyagi tá­mogatásának meg kell fizetni az el­lenértékét : innét a nagy lelkesedés. Ha megbukik a kormány, vagy letörik a párt, megszűnnek a zsíros üzletek, értékes protekciók, tehát le kell ta­posni a párt fenmaradása érdekében mindent, amitől félthető a hatalom. — Meg kell tehát hamisítani a közvéle­ményt, hogy biztosítani lehessen hosz- szu időkre a jó üzleteket. A közvélemény félrevezetéséhez az ő kezükben egyik legjobb eszköz a vidéki sajtó kézbentartása. A bea­vatott olvasó ismeri ugyan a min­dennapi politikai stilus gyakorlat for­rását. A közönség félrevezetésére szánt politikai cikkek odafönt készülnek a miniszterelnöki sajtóirodában s ezért olyan egyhangú a megvásárolt vidéki sajtó lelkesedése. Legtöbbször maguk a cikkek elárulják ugyan hazugságokra épített tendenciájukat, néha mosolyog­ni való őszinteséggel kilátszik belőlük a lóláb, de a felületesebb újságolva­sók félrevezetésére ezek a központból széttelefonált cikkek mégis alkalmasak lehetnek. A közvélemény mesterséges meg­hamisítása ellen a legerősebb fegyver a közönség felvilágosítása és az ér­deklődés állandó ébrentartása. A meg­rendelt bizalmi nyilatkozatokkal szem­be kell helyezni a gerinces közvéle­ményt s annak népgyűléseken, társa­dalmi életben való megnyilvánulását. A politikai üzleteket le kell rontani éber figyelemmel és könyörtelen ki- pellengérezéssel. A megvásárolt sajtó hazug híreit a tisztességes sajtó fegy­vereivel. A parlamentet és a kommunitá- sok jó részét csellel és erőszakkal el­foglalta a mungó érdektársaság, az ellenzéknek s általában a le nem ke- nyerezett és félre nem vezetett közvé­leménynek el kell tehát foglalni a megmaradt pozíciókat. A népgyűlési pódium van olyan tisztes hely, mint a szuronyokkal körülvett parlament. A népgyüléseken kell tehát megnyil­vánulni az igazi közvéleménynek, a társadalmi és közgazdasági életbe kell belevinni a fokozott érdeklődést s a mi szintén a legfontosabbak közzé tartozik, a megvásárolt újságokkal szemben fel kell karolni a le nem ke- nyerezett sajtót. Akkor még remélni lehet, hogy életre kel ez a végigpusz­tított ország. A. Gy. Forgácsok. A magyar püspökség sorsa. A legszebb álomnak is vége szo­kott lenni. Az édes álomból való fel­ébredés fájó érzést szül, különösen akkor, midőn az álmodozót durva ke­zek rázzák fel a már valóságnak hitt édes álomból. Mert nem is álom volt hanem valóság, mely királyi szente­süléssel ellátott törvényeken alapult. E valóság egyike az Apponyi által teremtett népiskolai törvény, mely hi­vatva volt arra, hogy idegen nyelvű nemzetiségeinket a magyar nyelv és nemzeti kultúra katonáivá nevelje, és a magyar gör. katholikus püspökség felállítása, mely a magyar nemzeti nyelvnek a gör. katholikusok temp­lomában is érvényt szerzett volna. Mint alkotmányos életünk sok drága kincse, úgy ez a két nemzeti vívmány is az elpusztulás örvénye szélén áll. A Tisza korszak nemzetel­lenes romboló munkája nem tűr meg semmi jót a mi a nemzet javát szol­t

Next

/
Thumbnails
Contents