Szatmárvármegye, 1913 (9. évfolyam, 1-50. szám)
1913-08-03 / 31. szám
Szatmár-Németi, 1913. augusztus 3. Vasárnap. IX. évfolyam, 3,1. szám. A SZATMÁRVÁRMEGYE1 48-AS ÉS FÜGGETLENSÉGI PÁRT HIVATALOS LAPJA. POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETI LAP. Szerkesztőség: hova a lap szellemi részét érintő közlemények küldendők Szatmár-Németi, Rákóczy-utca 7. I. emelet. Teleton-sz.: 173 és 258. Kiadóhivatal: Északkeleti Könyvnyomda Kazinczy-u. 18. Telefon 284. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő: Dr. VERÉCZY £RMŐ. Kiadja: az Északkeleti Könyvnyomda. Előfizetési árak: Egész,évre ...........................8 korona. Fé lévre................................4 korona. Ne gyedévre ................. 2 korona. Eg yes szám ára 20 fill. Nyilttér sora 40 fill. Hirdetések jutányos áron közöltéinek. Nehéz helyzet. A balkáni emberirtó háborút az európai hatalmak nemcsak hogy tűrik, hanem érdekeik szerint szítják és bonyolítják is. A vérfagyasztó borzalmak: védtelen és ártatlan polgárok ezreinek, nőknek, gyermekeknek vadállati kegyetlenséggel való legyilkolása az emberi tudás, szorgalom és sok századokon át folytatott verejtékes munka eredményeinek megsemmisítése, ős tűzhelyükről elűzött egész néptörzsek, éhező, lerongyolódott, hajléktalanná tett nagy tömegei szomorú vándorlásának szivet facsaró látványa, szóval ennek a XX. század erkölcseire az örök gyalázat bélyegét rásütő hábo- runak rettenetes borzalmai, a népek és nemzetek sorsát intéző diplomaták szivét teljesen hidegen hagyják s ha ezeknél az országok és nemzetek jólléte felett való őrködésre hivatott no- tabilitásoknál egyáltalában szivről lehet beszélni, az csak az általuk képviselt nagyhatalmi érdekért lángol. Népek, nemzetek elpusztulhatnak, országok rombadőlhetnek, csak a nagyhatalmi érdeknek nem szabad csorbát : szenvednie. Ezt a háborút mi, mint az egyik nagyhatalom érdekének a szolgálatára hivatott alattvalók keservesen néztük eddig is, mert a nagyhatalmi érdek megvédése megakasztotta gazdasági vérkeringésünket. Ami a nagyhatalmi érdeknek hozott áldozat után még megmaradt volna, azt elvitte az égi hatalom. Az ég és föld csapásait egyszerre elviselni tovább nem bírjuk, | összeroppanunk. Odáig jutottunk, hogy 1 a mai nagyhatalmunk érdekének a megvédelmezésére már csak az éle- ! tünket és vérünket adhatjuk, de a régi nemesi rendek példájára, a zabot mi | is megtagadjuk, mert azt már nem adhatjuk. A nemzetközi diplomácia titkait nem tudhatjuk, a háború sorsát nem mi intézzük, mi a mások háborújának csak keserves következményeit türjük és szenvedjük, anélkül, hogy sejtelmünk is lehetne a. megvédelmezett nagyhatalmi érdekből reánk hárulható nemzeti haszonról. Az osztrák politikának eddig tapasztalt irántunk való jóindulatából következtethetjük csak, hogy most is az idegen nagyhatalom érdekében hoztuk meg ezt az áldoza- jot. Mint hűséges alattvalóknak, meg kell hajolnunk a sorsunkat intéző hatalom bölcsessége előtt, mert akaratuk, szavuk s szabad véleményük csak önálló nemzeteknek lehet. Nekünk mindezeket megtiltotta a gróf Tisza István törvénye; de azt az alattvalói aggodalmunkat, hogyha mi tönkre megyünk, elpusztulunk, a rajtunk uralkodó nagyhatalom honnan veszi az erőt a nagyhatalmi álláshoz, a Tisza István törvénye sem tilthatja meg. Kétségbeejtő nyomorral küzd az ország lakossága. Országrészeket pusztított el az árviz, megszűnt a hitel, nincsen segítség, mert mindenünket elnyeli a nagyhatalmi érdek, s az ország törvényhatóságainak ebben a rettenetes helyzetben a legfőbb gondjuk, hogy gróf Tisza István részére az alattvalói hódolatot biztosítsák. A városok pedig más egyéb köztevékenységnek a szükségét nem látják, mint annak, hogy magukat Tisza Istvánnal feldíszíthessék, s e célból díszpolgárrá megválasszák. A szervilizmussal együtt jár a parancsoló ur személye iránt való közömbösség. Ha elkövetkezik a nagy mérkőzés, melynek a balkáni háború csak előjátéka, a nagyhatalmi érdeket megvédi-é a szervilizmus, amely előtt teljesen közömbös, hogy ki lesz az uj gazdája? M. Gy. Pásztory Árkád a gör. kath püspökségnek A h. dorogi gör. katholikus püspökség még meg sem kezdte működését s már is hazafias egyházi törekvéseinek sikeres szolgálatára Pásztory Árkád lovag pápai titkos kamarástól turvékonyai birtokostól nagy kiterjedésű szerzett javainak ajándékozásával nagy arányú támogatást nyert. Midőn a magyar kormány a gör. kath. magyar püspökség feláliitását tervbe vette, Pásztory Árkád, ki a bik- szádi bazilita rendnek hosszú ideig főnöke volt, elhatározta, hogy az ő humánus és magyar nemzeti törekvéseinek folytatását mint letéteményesre a gör. kath. magyar püspökre bizza. Pásztory Árkád, egész életét, tiszta jellemét, hazafias és emberbaráti érzületét jellemző elhatározása bizonyára megfogja lepni az egész magyar társadalmat és az egész katholikus egyház közéletét, annyival is inkább, mert egy egész hosszú élet becsületes s páratlan szorgalmú munkásságának gyümölcsét teszi le a haza oltárára, mindenkor hűen szolgált egyházának a javára, mely munkájában számtalanszor a félrevezetett, de nem ritkán a rossz indulatu közönség gáncsaival találkozott. Pásztory Árkád nemes elhatározása most vált valóra, amikor az újonnan kinevezett püspök Miklóssy István, Bányai János szerencsi lelkész ez. kantonok, Damjanovich Ágoston bodrog- szerdahelyi lelkész, Damjanovich Tivadar kökényesdi esperes, Nagy László nyug. főispán, Dr. Fejes István mint Pásztory Árkád ügyvédje és Tankóczy Gyula szatmári rendőrfőkapitány jelen1 létében alapitó oklevélbe foglalta Pásztory Árkád azon kifejezett kívánságát, hogy Isten dicsőségére s szeretett magyar hazájának fejlődését szolgáló célokra haszonélvezetének fentartása s a püspökség örök tulajdonjogának telek-
