Szatmárvármegye, 1913 (9. évfolyam, 1-50. szám)
1913-01-26 / 4. szám
4 szám. SZ ATMÁRY ÁRMEGYE. 3-ik oldal Sz atm ár y ármegy e de idegen v ármegy ék közönsége is tartja fenn — féltékenyen kell, hogy megóvja és fentartsa jó hírnevét minden téren még a közfürdője tisztaságának fentartásában és ellenőrzésében is. Városunknak sem folyója, sem vízvezetéke nincs, tehát a polgárok, a megyei és állami hivatalnokok, az ifjúság stb. kényszerítve vannak a város egyetlen fürdőjét használni. Talán az a közönség, amely oly óriási közterheket visel a város fokozatos fejlődése érdekében, megérdemelne annyit, hogy jól fizetett közegei kellő felügyeletet és ellenőrzést gyakoroljanak annál az egyetlen közegőszsőgi intézményénél is, amelynek célja az emberi test tisztántartása és az egészség- ápolása. Gazdasági-Egyesületünk ülése. Vármegyénk Gazdasági-Egyesülete e hő 22-én Szatmáron választmányi ülést tartott, melynek a közgazdasági szakosztálynak a Balkán államokkal, a felhatalmazási törvény alapján tervbe vett uj vám és kereskedelmi szerződésekre vonatkozó véleményes javaslata volt. A szakosztálynak ez ügyben elfoglalt álláspontját, — mely szerint az egyesület ragaszkodik a megkötött s 1917. évig érvényben levő szerződésekhez s azoknak megváltoztatását sem szükségesnek, sem indokoltnak nem tartja s ha mindezek dacára, a szerződések revideálása szükségessé válnék, az esetre kéri az agrár érdekek szem előtt tartását, egyhangúlag határozattá emelték, valamint elfogadta a választmány szintén a közgazdasági szakosztály javaslatát az uj adótörvény életbeléptetésének 1914. évi január hő 1-ig leendő elhalasztására nézve; ez utóbbinál különösen nyomós érv az a szomorú közgazdasági állapot, mely Szatmár- megyét úgyszólván az Ínségbe vitte. Az ülés kimondotta, hogy mindkét ügyben felír az illetékes minisztériumokhoz s megkeresi egyszersmint Szatmárvármegye törvényhatóságát, hogy fenti értelemben foglaljon álláspontot s hasonló állásfoglalásra hívja fel az ország többi törvényhatóságát is. Ezután foglalkozott az ülés a Szatmár- megyében már fellépett Ínséggel szemben követendő eljárással s a tavaszi vetőmagnak előnyös biztosítása kérdésével. A földmivelésügvi miniszter ugyanis többszöri felterjesztésre és személyes interveniálásra az élelmiszerek és tavaszi vetőmagnak kiosztását elhatározta, de az egyesület által javasolt fizetési halasztást nem engedélyezte. Miután gazdáink igy a kedvezményt, vagy egyáltalában nem, vagy a jelenlegi pénz viszonyok mellett csak nagy áldozatok árán vehetik igénybe, kimondotta az ülés, hogy ez ügyben e hóban kiildött- ségileg fordul a földmivelősügyi kormányhoz. A küldöttséget Teleky Géza gróf elnök vezeti. Tagjaiul egyesület felkérte Falussy Árpád dr. és Csaba Adorján alelnököket, továbbá a vármegye országgyűlési képviselőit. MIIEK. — Ilosvay György öngyilkossága. Megrendítő súlyos csapás érte Ilosvay Aladár vármegyénk köztiszteletben és közbecsülésben álló alispánjának családját. Fia György, aki Budapesten a jogtudományi egyetem hallgatója volt, vasárnap éjjel lakásának egy félre eső helyén öngyilkos lett és meghalt. A {22 éves sokoldalú, de nyugtalan vérű fiatal ember előbb mérnöknek készült, de temperamentumának nem felelt meg e pálya és a jogra iratkozott. Nagyon kedvelte a társaságot, a kávéházi mulató életet. Sokat tartózkodott az Országos Széchenyi Szövetség körhelyiségében, sőt öngyilkosságát megelőző este is ott volt. Lakása Lőherer Andor köz- gazdasági írónál volt. Édes apja e hó 17-én meglátogatta fiát, de elválva tőle nem is sejtette a vidám ifjúban a sötét szándékot. Vasárnap reggel egy későn érkezett express levélben bejelentette apjának öngyilkosságát. Majd megérkezett Ilosvay Bálint miniszteri osztálytanácsos távirata, amelyben az alispánt fia haláláról értesítette. A mélyen sulytott szülők a levél vétele után azonnal felutaztak és hétfőn délután eltemették gyermeküket a kerepes-uti temető halottas házából. Az öngyilkosság oka az élettel való teljes meg- hasonlás. A köztiszteletben álló család iránt vármegy esz erte a legőszintébb részvét nyilatkozik meg. Mi megilletődve és megdöbbenve állunk meg a szerencsétlen Ilosvay György szomorú katasztrófája mellett, mert e szegény ifjú igazán jobb sorsra lett volna érdemes. — Kinevezés megbízás. A nagyváradi m. kir. posta- és távirda igazgatóság Kocsár Erzsébetet a szamoskéri, Nagy Ferencnét az olcsvai postaügynöksőg vezetésével megbízta, ugyancsak az igazgatóság Markovics Károlynő csőffai lakost fehérgyarmati postamesterré kinevezte. — Igazságügyi kinevezés. Az igazságügy miniszter dr. Félegyházy Kálmán szatmár- németii kir. törvényszéki jegyzőt jelenlegi alkalmazása helyén IX. fizetési osztályba soi’ozott bírósági jegyzővé nevezte ki. — Egy elmebajos levele. Egy helybeli köztiszteletben álló bankigazgató levelet kapott egy Ungváry Lajos nevű kispesti lakostól, amelyben az figyelmezteti, hogy tudomása van arról a 80 ezer forintról, melyet ő 28 évvel ezelőtt a nagypiacon kereskedő korában talált ős egyben bejelenti neki, hogy a kárvallottat is ismeri, kinek részére küldjön nagyobb összegű pénzt. A bankigazgató zsarolás címén emelt vádat ellene, mely ügyből kifolyólag a szatmári ügyészség megkeresésére kihallgatta a kispesti bíróság, ahol azonban a kárvallottat megnevezni nem tudta és egész viselkedésével, zavaros, összefüggéstelen beszédével kétségtelenül bizonyítékát adta annak, hogy nem zsaroló, a hanem szerencsétlen elmebajos. — Uj orvos. Dr. Scheiner Tibor orvos városunkban telepedett meg ős rendeléseit Széchenyi utcai lakásán megkezdette. — Halálozás. Sántha Dezső tasnádi közjegyző, e hő 19-én Tasnádon, életének 70-ik évében elhunyt. Felmentett közgazdasági előadó. A földművelésügyi miniszter Mándy Zoltán föld- birtokost vármegyei közgazdasági előadói állásától felmentette és eddigi munkásságáért köszönetét fejezte ki. — Törvényhatósági bizottsági tagválasztás. Kismajtény község törvényhatósági bizottsági tagul Egeli Mihály kaplonyi tanítót választotta meg. — Állatorvosi áthelyezések. A földmivelősügyi miniszter Szende Sándor nagysomkuti m. kir. állatorvost N agy szombatra, Megyercay Kázmér mezőlaborci állatorvost pedig Nagy- somkutra helyezte át. — Calasanti szent József tiszteletére a helybeli főgimnázium ifjúsága jövő hó 8-án d. u. 5 órakor a tornateremben ünnepélyt rendez, melynek műsorát jövő számunkban közölni fogjuk. A „Kereskedő Ifjak Köre“ folyó évi február hó 1-én a „Polgári Kaszinó“ összes termeiben este 8 és fél órakor hangversenynyel egybekötött táncestőlyt rendez a következő műsorral: 1. Felolvasás, tartja Darabánt András ur, polgári iskolai tanár. 2. Liszt Ferenc: „Le Rosignál“ zongorán előadja: Brichta Alice urleány. 3. Magyar népdalok : „Üres a fészek . . .“ „Csillagvilágos éjszakákon . . .“ „Ha eljut hozzád néha . . .“ zongora kísérettel énekli: Kiss .Béla ur, postatiszt Debrecenből. 4. Angyal és Ördög. Szász Károly tói, szavalja: egyik-másik ezen kezek közül hatásával túlsúlyra jut s az asztal a körülmények szerint: oldalra diil. Ha már egyszer megdült, vissza is dűl, mert ekkor önkéntelenül jobban nyomják az ellenkező oldal felén. Abban a feszült izgatottságban azonban mindezt nem veszik őszre s egymást áltatják. Azután a tagokat — különösen a fizikai dolgok körül hiányos tudásuakat, — a felületeseket, kik nem igen tudnak vagy szeretnek a dolgok mélyére hatolni, hanem engedik magukat az események hullámain ringatni, azokat rabul ejti az antosuggesztio, ezt segíti a találékony fantázia, melyhez társul szegődik a soha el nem maradó véletlen. A képzelem által vezérelt egyforma összeérzős, mert a vér mindenkinél egyforma funkciókat végez, időzi elő az asztrál lények jelenségeit. Hogy az ily exaltált, extremans a mystikus fogalmak felől vizionál, halluci- nál, corpoltál, az magától értetődik. Bigott spiritisták azt állítják, hogy vannak esetek, mikor mázsányi súlyú testeket szabadon láthatunk — maguktól (illetve a szellemek által emelve) felemelkedni s egyéb hasonló, csodásabbnál csodásabb dolgokat történni, végezni bizonyos akrobata szellemek által, Az ily produkciók okvetlen fizikai orgánumot tételeznek fel. Már pedig nyilvánvaló, hogy a szellemek (ha ilyenek már léteznek is) nem bírnak testtel, tehát egyáltalán fizikai szervezettel. E szerint oly fizikai hatást sem képesek előidézni, mint csak a kopogás is. Nem hiszem e szerint, hogy azok a szellemek beszélni is stb. képesek lennének. — Mert hogy néz ki egy szellem? Van arca is? Legjobb esetben is lehelletszerii ködfoszlányhoz hasonlíthat. Én más jelenséget ugyan a kopogásnál nem tapasztaltam, noha szerveim normálisak s bizhatom bennük, nem csalnak érzékeim s úgy ahogy, a kopogásnak okát tudom adni. Tehát nem hűlitek. Hanem mondok egyet: reszkírozom a csontjaimat. Valami szellem emeljen fel 2—3 méternyire tanuk előtt, minden eszköz nélkül, mintha lebegő kerék lennék ; akkor elhiszem, sőt ígérem, hogy a legvehemensebb hive én leszek a spiritizmusnak . . . Tanúja voltam, mint említettem, annak az ülésnek. Láttam a meghatottságot s el- képpedőst a tagokon; akkor, midőn én magam ügyes, észrevétlen nyomkodással kopogtattam ki önkényes feleleteket. Ók jóhiszemű megilletődéssel hallgatták, én pedig alig tudtam palástolni nevetésemet. Felemlítek még egy képtelenséget. Azt állítják, hogy a szellemek mindent tudók. Hát azok, akik életükben (mert a halottakból lesznek a szellemek!) igen korlátolt elmével s tudással bírtak, vagy őrültek voltak, haláluk után, szellemmé történt áthasonlásuk idejében, mily őrtelmüekké lettek? Egyforma lángész lesz az mind, vagy megtartják jellemüket, a földön szerzett ismeretüket, tudásukat, tapasztalataikat? A megboldogult Brassai bácsi ott is az universalis tudós, Napoleon a nagy taktikus ős stratéga, Kant, Descartes, Schoppenhauer bölcsészek stb. stb. ? Vagy pedig a vegyülés szabálya szerint kiegészítik egymást (lévén lényegükben egyformák) s igy egyenlő értelmű lesz minden szellem ? Az a szellem, ki itt e földön minden ismeret és tudás nélküli közönséges napszámos volt, tudna méltó feleleteket adni tudományos nagy kérdésekre? Vagy van ott is bizonyos kaszt-rendszer, vannak kiváltságok ? stb. A spiritizmust szeretik sokan azzal magyarázni, hogy az az ujjakból szerte- áramló villamosság, delejes egyakarat okozata, következménye lenne. Sem egyik, sem másik, bár mindkettőből lehet valami. Én azt állítom, hogy nem egyéb, mint a vérkeringés (elsősorban), stig- matizmus telepliatia, antosuggesztum és az omnipotens fantázia a véletlennel összekeverve. Egy rész jut a nehézkedés törvényére, egy a temperamentumokra, a többi a képzeleté. Ez a spiritizmus recipéje . . . Az elmondottak után, — tartva attól, hogy a spiritisták valami szűk utcában meg- bubolnak, — ezennel kijelentem, hogy azon pillanatban, melyben e tárcát megírtam ős befejeztem, — Cagliostro szellemével szerződést kötöttem. Suchún Elemér.
