Szatmárvármegye, 1913 (9. évfolyam, 1-50. szám)
1913-07-13 / 28. szám
4-üt oldal. SZATMÁÍtVÁRMEGYE Szatmár-Németi, 1913. szédos Batiz község határában van 50 köblös prima földön. Az alapítók között találjuk a többekfközött Bartha ; Kálmán gazdasági tanácsost, Bartók László drogeriást, dr. Vajay Imre orvost. Kovács Bálint állatorvost, Dem- jén Emil főkönyvelőt. A részvényjegyzések már javában folynak s két héten belül megalakulnak tekinthető a társaság. Újabb segély a tartalékosoknak. A hadügyminisztérium rendkívüli segélyben fogja részesíteni azokat a tartalékosokat, akik még most is tényleges szolgálatot teljesítenek a 15. és 16. hadtestek csapataiban. Zászlóaljanként 2—3000 korona lesz a segély és a századokat az ezredparancsnokok felszólították, hogy terjesszék elő a segítségre szoruló tartalékosok névsorát. A segítségre megszavazott ösz- szegből egy-egy tartalékosra körülbelül 80 korona fog jutni. A Kraszna és az Ér szabályozása. Pár év előtt nagy veszedelemmel fenyegette a Kraszna vize a vidéket, ahol elfolyt. Annak idején a bihari és a szatmári alispánok között komolyhangu hivatalos szóváltás is volt, mert egy áradás alkalmával átvágták a Kraszna medrét, amiből kellemetlensége keletkezett az Ér melléki lakosoknak, mert a kiszabadult ár mind az ő földeikre ment. A sok tárgyalásnak végre is meg lett a kellő eredménye. A két vármegye abban állapodott meg, hogy a Kraszna vizét bekapcsolják az Érbe. A terveket már le is küldte a földmivelésügyi miniszter, még pedig jóváhagyva. A munkálatok vezetésével Jeney miniszteri osztálytanácsost bizta meg a miniszter. Katonák szerencsétlensége a Szamoson. Súlyos szerencsétlenség történt csütörtök délután a Szamos folyón, a Tisztviselőlelep háta mögötti lanka környéken, ahol a különféle ezre- dek Szatmárra összpontosított utászcsapatai táboroznak. A megáradt Szamos közepén folyt a katonák gyakorlatozása Unger főhadnagy, parancsnok vezetése alatt, amikor a két egymáshoz kötött csolnak, amelyeken négy tiszt és négy utászkatona ült, felfordult. A csónakban ülők mindnyájan beleestek a folyóba, de a parton álló katonák a tiszteket és három utászkatonát kimentettek, egy közlegény azonban azonnal elmerült a megáradt folyó hullámai között és azóta a hulláját sem sikerült megtalálni. A vizbefult közlegényt, aki a 3. honvédezred katonája, U. Nagy Ferencnek hívják és Szeghalomra való. A veszedelmes helyzetből megmenekült tisztek azonnal átöltözködtek és nyomban visszatértek az utásztáborba, a Szamos partjára, ahol személyesen vezették a munkálatokat, hogy a vizbefult katona holttestét megtalálják. Estig azonban a legszorgosabb kutatás sem vezetett eredményre, mert a keresést megnehezíti, hogy a Szamos óriási módon meg van áradva. Rendőrfogalmazó — gróf. Er- dődy Tamás gróf cs. és kir kamarás, vasvörösvári nagybirtokosról érdekes hir érkezik Győrből. A munkaszerető gróf a hivatalnoki pályára lépett és Győr város főispánja tb. rendőrfogalmazóvá nevezte ki. Az uj fogalmazó ; a minap tette le a hivatalos esküt Wennes Jenő győri polgármester ke- j zébe. Tandijfizetés postán. A kultuszminiszter érdekes újítást rendelt el a tandíjfizetés dolgában. A tanulók eddig a tanároknak fizették a pénzt, a ki kénytelen volt maga sürgetni a tandíjfizetést, ha az elmaradt. A jövőben a szülők csekklapon küldik el a pénzt s a hátralékosokat levélben figyelmeztetik, hogy fizessenek. A rendszer kétségtelenül kényelmes és sokkal egyszerűbb a réginél s megmenti a tanárt attól, hogy végrehajtó módjára zaklassa a nemfizető tanulót. Művészi oklevél. Benkő Alice, Benkő Miksa volt szatmári zongoratanár leánya, az országos zeneakadémián művészi oklevelet nyert. Mint értesülünk, a fiatal művésznő mielőtt művészi körútra indulna, szeptember hó elején önálló hangversenyt tart városunkban. Adakozás. Fried Dezső kissze- keresi földbirtokos édes atyja, Fried Emil elhunyta alkalmából száz koronát küldött dr Vajay Károly királyi tanácsos, polgármesterhez a város szegényei között .leendő kiosztás végett. ítélet a tartóiéi uzsorapörben. Az 1909. év február havában megindult tarcoli uzsorapör a szerdai napon elérkezett az elsőbirósági Ítélethez. Délelőtt 10 órakor hirdette ki ítéletét a bíróság. A törvényszék bűnösöknek mondta ki a Tartóiéi Népbank igazgatósági tagjait egyrendbeli, Üzletszerűig elkövetett uzsora vétségében, amelyet azáltal követtek el, hogy 1792 esetben 13—40 százalékig terjedő kamatot számítottak ügyfeleiknek és ezért Izsák Sámuelt és Izrael Herskót 6—6 havi fogházra és fejenként 400 K pénz- büntetésre, Izrael Mózest és Fried Ábrahámot 3—3 havi fogházra és 400—400 K pénzbüntetésre, Goldenberg Ignácot 2 havi fogházra és 300 K pénzbüntetésre, Fried Mihályt egy havi fogházra és 200 K pénzbüntetésre, Izrael Lázárt pedig 1000 K fő- és 300 K mellékbüntetésre Ítélte. A törvényszék a 13 százalékon aluli kamatszedések esetében megszüntette az eljárást. Az Ítélet folyományaként a bíróság egyetemlegesen elmarasztalta a vádlottakat az eljárási költségekben is, ami körül-belül 12 ezer koronát tesz ki. Dr. Leiíner Emil kir. ügyész felebbezést jelentett be sulyosbbitásért egyrészt azért, mert a bíróság a 12—13 százalék közti kamatot nem minősítette uzsorának, másrészt azért, mert a bíróság a vádlottak cselekményét nem többrendbeli cselekménynek minősítette. Dr. Tanódy Endre,védő a bűnösség megállapítása miatt, felmentés végett jelentett be felebbezést. Dóczy József utolsó üzenete. Dóczy József mint pénzügyi titkár alig három évvel ezelőtt még vármegyénkben, Nagykárolyban lakott, s bennünket igen jóleső érzés töltött el, hogy gyakran időzött körünkben, közöttünk a .nagy nótaköltő. Már nagykárolyi tartózkodása alatt súlyos szervi baj vett erőt rajta s szemevilágát is kikezdte. Már mint beteg ember került Budapestre, oda hová rajongó lelke vonzotta őt. Azonban vágyának teljesülése már nem tudta kiengesztelni a betegeskedő embert, kit kis leányának két héttel ezelőtt történt halála buskomorrá tett. Öngyilkosságra határozta el magát és tettét — mint megírtuk — végre is hajtotta. Mig felesége és kis fia Lőcsén tartózkodtak, Dóczi József főbe lőtte magát. íme utolsó sorai, utolsó üzenete: „Főbelövöm magamat, mert idegbajom előbb- utóbb úgyis a halálba kerget. A könyörülő Isten bocsásson meg nekem és adjon megnyugvást, adjon boldogságot imádott, sokat szenvedett drága feleségemnek és árván hagyott aranyos fiacskámnak... 1913. julius hó 1. Dóczy József.“ Vajon mit játszott utoljára a szép, szomorú magyar nóták szerencsétlen sorsú poétája ? A legszebb nótáját talán : „De ahova én elmegyek, Nincs ott tavasz, nincs kikelet, Nincs szerelem, nincsen féltés, Nincsen onnan visszatérés Sohasem!“ Kinevezések. Az igazságügyiminiszter Károlyi József és Mezei Ferenc szatmári kir. törvényszéki betétszerkesztő írnokokat a celldömölkői, illetve a nagykárolyi kir. járásbírósághoz, mint telekkönyvi hatósághoz hivatalból kirendelte.
